Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Tanulmányok / Studies - Imre Györgyi: A modell / The Model

múzeumegységekbe kerültek az akadémiai intézetek és kutatólaboratóriumok, amilyen Georges Cuvier-é volt a Musée d'Histoire Naturelle-ben, aki maga mellé hívta meg Etienne Geoffroy de Sainte-Hilaire-t: az enciklopédikus múzeum, a tudományos és művészeti akadémia funkciója szorosan összefonódott. 90 Emeric David felvetéséről egy „musée olympique de École vivante des Beaux-Arts", a kortárs gyűjtemény létrehozásáról vö.: Lacambre 1974. 7. A reneszánsz studiolo, mely a múzeum építészeti ikonográfiái elődje, Id.: Eörsi Anna: Médeiától a Szereteten át Terpszikhoréig. Ujabb megjegyzések a Belfiore-villa studiolójának múzsa-ábrázolásaihoz. MÉ LUI. (2004) Megjelenés alatt. 91 Az alapítólevelet lásd: MNM 1902. VIII. Vö. még Mátray 1868. 12. Henszlmann Imre a MNM-ról írt cikkében bár az enciklopédikus gyűjteményi szerkezetet evidenciaként tekintette, fölöslegesnek ítélte ehhez az épület felállítását, amit megalapozatlan nemzetközi példákkal támasztott alá (vö. 163. j.). 92 A MNM modellje az eddigi feldolgozások szerint tisztázatlan. 1802-ben aláírt alapító okiratát a londoni és a párizsi múzeum tervezete előzte meg. Toldy Ferenc (Toldy 1987. 253.) az „1790-es törvényhozás előtt először megpendített ügye egy magyar tudós társaságnak" folyományaként említi a MNM létrehozását. A régiséggyűjtés és könyvtáralapítás gondolata Széchényi Ferencben már korábban felmerült: amikor horpácsi kastélyában titkára és könyvtárosa - a forradalmi katekizmusa miatt a Martinovics-per után kivégzett - Hajnóczi József lett, Széchényi kijelölte a Nagy Enciklopédia megvételét. A Széchényi Könyvtár tudós könyv- és kéziratgyűjtemény-tervezetét kidolgozó, Széchényi koncepcióját a nemzeti könyvár, illetve múzeum alapítása felé fordító Kovachich Márton György is Hajnóczy egykori barátja volt. Kollányi Ferenc idézi Kovachich ezt tartalmazó írását, ahol a nemzeti jelzőt, annak franciabarát tartalma miatt, az ügy kimenetele szempontjából elhagyhatónak tekinti. Vö.: Kollányi Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum története. Bp. 1905. I. 41. A múzeumot alapító 1808-as törvény kivonatát közli a Vaterländische Blätter J. aláírással: XXX. (1810) Januar 5. 229-232. Ez tartalmazza a múzeum pontos gyűjteményi tervét, az alkalmazandó gyűjteménykezelők tisztségével együtt. Ebben már kész épülettervekről számol be. A természettudományi gyűjtemény alapítója gróf Széchényi Julie volt, amint azt a Vaterländische Blätter 1813-as cikkében a keszthelyi Georgikon professzora, Dr. Rumi kiemelte. (Nr. 100. Dezember 15. 593-597.) Deréky Pálnak (Bécs) köszönöm, hogy e cikkeket a figyelmembe ajánlotta. Az önálló épület állításának sürgetéséről először Széchényinek a királyhoz intézett leveléből szerezhetünk tudomást, az 1805-ben, a napóleoni csapatok elől Temesvárra menekített könyvtár visszaérkeztekor. E levelében az intézményt úgy említi, mint amelyet a király és a külföld „mint a maga nemében egyedülállót csodál"; idézi Fraknói Vilmos: Gróf Széchényi Ferenc 1754-1820 életrajza. (1902) Bp. 2002. 187. skk. 234, 243, 246, 247.) Hild János első tervének homlokzati rajzát közli Zádor 1953. 7. Történelemferdítésnek értelmezi az 1802-es Nemzeti Múzeumalapításról való beszédet, és nem Széchényi Ferenc nevéhez kapcsolja azt Stockné Horváth Mária: A Magyar Nemzeti Múzeum historiográfiájából és forrásaiból. Valóság 2002. 3. 69-76. Hasonlóan nem Széchényi Ferencnek, hanem József nádornak tulajdonítja a Nemzeti Múzeum megvalósulását Somkuti Gabriella: A Magyar Nemzeti Múzeum története. Bp. 2003., és az angol mintát említi, kifejtés nélkül. Lásd még 91. j. Kovács Tibor szerint e kérdés feltárása várat magára, vö. Fejezetek két évszázad múzeumtörténetéből. In: A 200 éves MNM gyűjteményei. Bp. 2002. 9-10. 93 Fraknói i. m. (92. j.) 235. Kubinyi kiemelte Széchényi pionír tettét: „Halhatatlan marad a tudós férfiúnak [...] kedves emléke, ki nagylelkűsége által ösztönül szolgált a múzeumunk példájára idomított grätzi Johanneum, brünni Francisceum, prágai nemzeti, insbrucki Ferdinandeum s a linczi múzeumoknak, és az ausztriai birodalomban létező számos tudományos közintézeteknek keletkezésére, s így ezen első gazdag magot, mely a termékeny magyar földbe vettetett el halhatatlan Széchenyink által, illeti az elsőség." [Sic] Kubinyi 1861. 7-8. 94 Az intézmény közvetlen vezetője József főhercegnádor lett, és Miller Jakab Ferdinánd igazgatásával épült ki a három természettudományi osztály, a régiség- és az éremtár, a „kézművek és hajdankori emlékkövek" tára mellett. Lásd: MNM 1902. VIII. A korlátozás nem Széchényitől származott, aki szerint „a Nemzeti Múzeum köre sokkal szélesebb, semhogy azt a hazai tudományosság határai közé szorítani lehetne". Fraknói i. m. (92. j.) 256, 342. 357. j. 1819. január 15. a főherceghez írt levél a nádori levéltárban. Mátray Gábor szerint: „Ez volt oka, hogy a m. n. Múzeum törvényes védnöke, József főherczeg, feledhetetlen nádorunk O Fensége minden olyan bármi becses tárgynak, melyről hazánkra vonatkozása bebizonyítható nem volt, az intézet részére megvételét mindenkor ellenezte. Újabb időkben egyébiránt kivételesen, a tudományos ismeretek minél sükeresb terjesztése, s a szakbeli tanulmányos könnyítése végett, nemcsak hazai, hanem külhoni tárgyakkal is szaporíttatnak a múzeumi gyűjtemények." [sic] Vö. i. m. 12. Pulszky Ferenc 1869-es igazgatói kinevezése után a gyűjteményi tevékenységhez vö. pl. Szilágyi János György: „Ismerem helyemet". (A másik Pulszky-életrajz) és Horváth Hilda: Pulszky Ferenc és az iparművészeti mozgalmak. In: Pulszky Ferenc (1814-1897) emlékére. Kiállítási katalógus. Szerk. Marosi Ernő et. al. MTA Művészeti Gyűjteménye Bp. 1997. 24-36, 70-75. " Kubinyi szerint „épen ezért úgy felállítandók az ezen intézetben levő gyűjtemények, hogy azok tükör gyanánt szolgáljanak a nemzet mind szellemi, mind anyagi tekintetbeni haladására vagy hátramaradására; hogy a történetíró, archaeolog, természetvizsgáló, mezei gazda, bányász, iparűző, művész sat. első tekintettel alapos tudomást szerezhessen szakához tartozó minden tárgyakról, és ezen tekintetből minden gyűjtemény úgy felállítandó, hogy ne csak a szemnek szolgáljon gyönyörül, hanem mindenki, kivált a szakértő, könnyen mozdíthassa annak használásával kitűzött czélját és vállalatát elő." Vö. Kubinyi 1861. 3. Az embertani gyűjteményt a Jankovich Miklós gyűjteményének részeként bekerülő koponyával (Bene vitéz koponyája, Ladánybene mellől) alapították meg. Kubinyi 1843-as kinevezésekor többek között a János főherceg által alapított grazi Joanneum (18 11) tanulmányozására utazott. Vö. Mátray 1868. 44. Franz Stöber metszete díszíti az első, 1807-es érem- és 1815-ös kéziratkatalógus címlapját, a természettudományok, a zene és a festészet emblémáival. Vö. pl. Catalogus Manuscriptorum Bibliothecae Nationalis Hungáriáé Széchényiano Regmcolaris. Sopron 1815. 96 Vö. Mátray 1868. 14-15. Vö. A MNM épületének funkcióiról: Sinkó 1995. 21-5. A velencei mintáról, Canova műterméről vö.: Hoh-Slodczyk, Christine: Palazzo - Museum Mausoleum. In: Uő.: Das Haus des Künstlers im 19. Jahrhundert. München 1985. 9. skk. 144. és 101. j. Pollack tervén elnevezése Rotunda /sic dicta Pantheon] volt. A művészkultuszról a pantheonizáció felől vö. Sinkó 1995. 21-7. A kiállítási funkcióról vö. Imre 1999 és Imre 2002. 13-18. „Előbb a Magyar Tudományos Akadémia kér befogadást, majd az Iparegyesület igényel kiállításai számára helyiségeket. [...] Jelentkezik a Kisfaludy Társaság hasonló kívánsággal. Mindez mutatja, [...] hogy társadalmunk a Pesten páratlan szépségű és nagyságú épületben kulturális központot látott. Ezt a gondolatot fejezi ki az is, hogy a magyar költők emlékszobrainak felállítása is megindul" - írta Zádor 1953. 19. 99 A támogató egyletek révén egymással sokrétűen összefüggő akadémiáról és múzeumról vö. Imre 2002. A múzeumban tervezett képzőművészeti akadémia kezdeményezéseiről vö. Fejős Imre: A Nemzeti Képcsarnok Alapító Egyesület története. ME XVI. (1957) 38, 46. 12-15. j. 100 A Nemzeti Képcsarnok Alakító Egyesület célja az volt, hogy „csupán birodalmi művészek által készített jeles festményeket vásároljon", vö. Mátray 1868. 47. Az Akadémiát támogató két egyesülethez 1855-től a Pesti Műegylet is csatlakozott, vö. MTA MKI, MDK A-I-189/1-2. A művészkultusz kifejezés túlzásnak tűnhet a művészek effektív hiánya miatt (1808-ban 5 festő, 1828-ban 8 pictor academicus és 2 grafikus működött Pesten). Ráadásul a Pest-Budán élő művészeket honiakra és külföldiekre osztották, erről vö. Fejős Imre i. m. (99. j.) 37-47. A kiállításra a meghívó a Nagyhíd utca 12-be szólt. Az Akadémia a Nagyhíd utca / Bruckgasse 67ben volt. MNG Adattár ltsz.: 1903/1925, és Rados Jenő: Hild József. Pest nagy építőjének életműve. Bp. 1958. 74-75, 226. 62-63. j. B. Weisz háza. 10

~ A terv Antonio Canova velencei műtermének felső világítású típusát (Vö. Hoh-Slodczyk i. m. [97. j.] i. h.) követte, amelyet Giannantonio Selva 1809-ben tervezett a Canale degli Ognissantira. Selva (1751-1819) a velencei Sta. Maria della Cím'íában helyet kapott Accademia építészprofesszora volt, és egyben ő készítette el az egyházi épület és iskola átalakításának új, akadémiai funkcióhoz igazodó terveit (1807). A templomhajót két szintre osztotta és felső világítású ablakokat nyitott a felső szint fölött, ahol a Farsetti-gyűjtemény szobrai nyertek elhelyezést. (Vö. Valcanover, Francesco: Les Galleries de L'Accademia, Venise - The Accademia Picture Galleries, Venice. Novara 1959. 4.) A MNG gyűjteményében találhatók a Giovanni Battista Marastoni nevét viselő albumban (ltsz.: F 84.71/ 54-55.) azok a tanulmányi architektúrarajzok, amelyeket ellenjegyzett az akadémiai professzor, Francesco Lazzari, aki a velencei akadémiában lévő Galleria bővítését kivitelezte. Ezek között van olyan, amely hasonló a Hild József Marastoni Jakab pesti akadémiájához készült tervéhez, aki, úgy tűnik, szintén egy szint kettéválasztásával alakított ki felsővilágítású műtermet. Valószínű tehát, hogy a tervezést a megrendelő Marastoni maga is befolyásolta a velencei klasszicista minták szerint. 103 Vö. Péter 1936. 40. 104 Vö. Péter 1936, ill. akadémiájáról ld. Szabó László: A művészeti oktatás kérdése Magyarországon 1790-1846 között. AH XVII. (1989) 2. 133-145. Marastoni akadémiájának mintáiról vö. Imre 2002. Építészeti előzmény volt Fejérváry Gábor eperjesi műgyűjteményének kiállítótere is: a Pulszky család házának sötét belső tereit felfelé megnyitva, ő úgymond pompeji mintára átépíttette azt, és 1835-ben itt helyezte el a Parthenon-fríz gipszmásolatait. A másolatokat Böhm József Dániel rendelte a Rómában lévő negatívokról, amelyek akkor készültek, amikor Lord Elgintől 1816-ban megvásárolta azokat a British Museum. Vö. Szentesi Edit: Josef Daniel Böhm Parthenón-fríze. In: Pulszky Ferenc emlékére i. m. (94. j.) 61. Vö. még Pulszky Ferenc: Eletem és korom. Bp. 1958. 1. 1 15. 10 Museum in Pesth. Entworfen und Ausgeführt von Michael Polak. Kupferstichkabinett der Akademie der bildenden Künste, ltsz.: 14475-14485-19/1 10. A IV lapon a bejárati csarnok freskóterve, a VIII. lap metszetén a rotundában lévő büsztök galériája, a XI. metszeten a könyvtár és az őslénytár bejárata is látható. A MNM TKCs gyűjteményében lévő XI. lap az épületkülső, a X. lap a díszterem tervezett díszítéseit mutatja. Innen a magyar őstörténet jelenetei később Lötz Károlynak a folyosót díszítő frízére kerültek, amit leír Zádor 1953. 15—16. Vö. még Basics Beatrix: Eitelberger és a Magyar Nemzeti Múzeum freskódíszí-