Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VI. Akt a műteremben / The Female Nude in the Atelier - Boros Judit: Az aktfestés gyakorlata a Julian Akadémián / Nude Painting at the Académie Julian

Az akadémiai képzés során az aktrajzolásban jeles eredményt felmutató Uitz az 1912-1913-as tanévre hátat fordított a Képzőművészeti Főiskolának, és a főváros által fenntartott esti aktrajzolás lehetőségével élt az Epreskertben barátaival, Nemes Lampérthtel és Kmettyvel együtt. „Vadul veszekedtek az Akadémia konzervatív növendékeivel. Uitz ekkoriban csaknem kizárólag gyors szénrajzokat csinált, s nem ragaszkodott a modellhez, a lábat néha egészen más állásban rajzolta, mint kellett volna."

1 E visszaemlékezés tökéletesen illik rajzunkra, melyen az érzelmek hangsúlyozása és a vonalvezetés dinamizmusa túlmutat a pontos megfigyelésen. Az Epreskertben ismerte meg a modellként dolgozó Kassák Terézt, és 1912 végén feleségül vette. Együtt laktak Kassák anyjának kis angyalföldi, szoba-konyhás lakásában, ahol az anya szerény mosónői keresetéből gondoskodott róluk is. Uitz ekkortájt maga is legfeljebb modellülésből jutott némi keresethez. Az alkotói útkeresés idejéből való tehát a rajz, amikor Uitz új művészeti problémáihoz jó vitapartnerre talált sógorában, Kassák Lajosban. Az író Uitztól tanult rajzolni, és közelről látva reálisan értékelte munkáit: „Technikailag nem oly fejlettek ezek a rajzok, mint a többi fiataloké, egyenetlenek, dadogók, de van bennük valami, ami nemcsak elkülöníti a többiek rajzaitól, hanem föléjük is emeli. Valamennyi egy-egy fájdalmas panasz, mintha nem is szürke-fekete rajzok, hanem messzire hangzó segítség-kiáltások lennének."

2 Uitz szangvinikus alkatának megfelelően hosszú vívódások között fel-feltörő lendülettel látott munkához. Olcsó és egyszerű anyagok, a szén és a papír kiválóan megfeleltek céljainak. A Szépművészeti Múzeum könyvtárában tanulmányozott Rembrandt-művek fény-árnyék hatása és Leonardo képeinek claire-obscurje nyomán a fehér lapra gyors vonásokkal felvitt fekete vonalak a széntechnikából adódó lágyabb átmenetek kontrasztjával adta meg a kompozíció egészének feszültségét. A balról beeső fényhatás a jobb oldalon mély árnyékoláshoz párosult. Ez a modellálás, mint az „expresszív naturalizmus" jellegzetessége, vagyis ahogy Kállai Ernő vallotta, a „sajátosan magyar stílusnak testi érzetektől áthatott, bőséges faktúrájú, temperamentumos festőisége"

5 jelentkezett művein. Ezt vette át az Uitzot követő ún. Szőnyi-nemzedék, akik 1913 októberétől a Főiskolán Olgyai Viktor Grafikai osztályán ismerhették meg őt, s láthatták a Nemzeti Szalonban szénrajzainak sikerét. 1914-ben az Ifjú Művészek Egyesületének harmadik kiállításán Uitz teljes kollekcióját a nemzetközi hírű gyűjtő és az új magyar művészetet is menedzselő Nemes Marcell megvásárolta, majd nemzetközi sikerre vitte.

4 Ez a rajz feltehetően Ferenczy Károly vásárlási indítványára került közgyűjteménybe. B . É . UITZ BÉLA ÜLŐ AKT SEATED NUDE 1913 Szén, ceruza, papír; 604 x 438 mm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Itsz.: 1955-5344 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Az Ifjú Művészek Egyesületének 3. kiállítása. Nemzeti Szalon, Bp. 1914. (a katalógusban szereplő két Ülő női akt közül feltehetően ez az egyik); Bajkay Éva: Uitz Béla. Bp. 1987. Œuvre kat. 44. JEGYZETEK / NOTES 1 Nyergesi János visszaemlékezései. In: Bajkay Éva: Uitz Béla szemtől szemben. Bp. 1974. 16-17. Kassák Lajos: Egy ember élete. Bp. 1966. 815. 3 Kállai Ernő: Új magyar piktúra 1900-1925. (1925) Bp. 1990. 100. 4 Nemes Marcell (1866-1930) nagykereskedő és jeles műgyűjtő rajzolni is tanult Uitztól, akinek szénrajzai az ő gyűjteményéből kerültek ki San Franciscóba, és nyertek aranyérmet 1915ben a Panama Pacific-kiállításon. A női test ábrázolása mint a plasztikus formaproblémák legrégibb és legadekvátabb megjelenítője gyakran szerepelt Lampérth munkásságában. A tájak és portrék mellett e téren is a hagyományos műfajok új, autonóm művészi feldolgozását vette célba. Ahogy az akadémiákkal szemben Matisse és Picasso modern formaképzést hirdetett, azt tette a maga sajátos magyar módján Lampérth is. Rajza megmutatja, hogy Cézanne formaépítési tudatosságát hogyan ötvözte Van Gogh vonalvezetésének belülről fakadó ösztönös erejével. Ez a magyar művészetben Rippl-Rónai aktrajzainak expresszív dinamizmusát fejlesztette tovább az izmusok tanulságaival. Lampérth 1913-ban látta a budapesti modern kiállításokat, és a Nyugat olvasójaként magáévá tette Berény hitvallását, hogy a művészet VI-33 NEMES LAMPÉRTH JÓZSEF NŐI HÁTAKT BACK OF A FEMALE NUDE 1914 Tus, ecset, papír; 540 x 370 mm Jelezve b. 1.: Joseph de Lampérth Paris 1914. I. 30. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Itsz.: F 67.26 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Mezei 1975. R. 38; Mezei Ottó: Nemes Lampérth József grafikai stílusa. MÉ XXXI. (1982) 209; Modernité hongroise 1995. 265. kat. 101. (Bajkay, Éva); Ungarn. Avantgarde im 20. Jahrhundert. Ausstellungskatalog. Hrsg. Baum, Peter. Neue Galerie der Stadt Linz, Linz 1998. kat. 7; Avant-garde Hongroise 1915-1925. Catalogue. Aut. Bajkay, Éva et al. BBL, Bruxelles 1999. kat. 116.