Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VI. Akt a műteremben / The Female Nude in the Atelier - Kovács Ágnes: Adalékok a női aktállítás problematikájához (München, 1808-1918) / On Problems of Female Nude Models (Munich, 1808-1918)

képtár: 23 darab, Dobó István Vármúzeum, Eger: 3 darab, Magyar Fotográfiai Múzeum: 1 darab), 1 pedig védett műtárgyként magángyűjteményben - találhatók akt-sztereódagerrotípiák. A képek egy részének szerzőit ismerjük, akik mind francia fotográfusok, de feltehető, hogy valamennyi a dagerrotípia hazájában, Franciaországban készült, s onnan szuvenírként jutott el hozzánk. B A . E . IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Nazarieff 1993; Die Erotische Daguerreotypie. Sammlung Uwe Scheid. Weingarten 1989; Csiffáry Gergely: Az egri Dobó István Vármúzeum Legújabbkori Történeti Gyűjteményének dagerrottpiái. In: Az Egri Múzeum Évkönyve XV1-XV1I. Eger 1980. 335-373; Ea daguerréotype français. Un objet photographique. Musée d'Orsay, Réunion des Musées Nationaux, Paris 2003. AUGUSTE BELLOC (?) Női AKT TÜKÖRKÉPÉVEL. DELPHINE HERBE FEMALE NUDE WITH HER MIRROR IMAGE. DELPHINE HERBE 1850-1854 Színezett sztereódagerrotípia; 87 x 165 mm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Fényképtár, ltsz.: 84.1706 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Szakács Margit: A dagerrotípia. In: A fénykép varázsa 1989. kat. 46; Nazarieff 1993. 164. KOVÁCS AGNES Adalékok a női aktállítás problematikájához (München, 1 808-1 91 8) Münchennek mint a művészetek városának (Kunststadt), az Isar-parti Athénnak felvirágzása elsősorban felvilágosult uralkodóinak volt köszönhető.

1 A Wittelsbach-házbeli uralkodóknak az a célkitűzése, hogy a bajor fővárost szellemi és kulturális központtá tegyék, az 1808-ban megalapított Királyi Képzőművészeti Akadémia alkotmányából is kiolvasható: „A Képzőművészeti Akadémia - amely az államok összességéhez tartozik, és amelynek mint központi intézménynek a fejedelmi székhelyen, vagyis a fővárosban kell lennie - általunk kettős céllal alapíttatott. Először is a művészetek fenntartására és további felvirágoztatására, ami csak eleven és személyes ráhatás révén lehetséges, továbbá, hogy a művészeteknek olyan nyilvánosságot biztosítson, amely által az a maga részéről képessé váljon a nemzettel és az állammal kapcsolatba lépni, és így a szépség és ízlés nemesebb formáinak elterjedésével előnyösen hasson vissza az egészre."

2 (1. kép) A müncheni akadémia alkotmánya - amint azt Eberhard Simons megjegyzi -, egy olyan programot fogalmaz meg, amely a kedvező feltételek: a felelősségteljes és nagyvonalú uralkodó, I. Miksa, a zseniális filozófus, a fiatal Schelling elementáris és új művészetfilozófiája, valamint az államminiszter, Montgelas realitásérzékének együtthatása folytán valósulhatott meg.' Schelling 1806-ban érkezett Münchenbe, egy évvel később a bajor király születésnapján tartotta meg az előadását A művészetnek a természethez való viszonyáról, s ennek köszönhetően sorsa összefonódott a müncheni képzőművészeti akadémia történetével. A filozófus 1808ban kapott megbízást az intézmény titkári posztjának betöltésére, és úgy tűnik, hogy az akadémia alapítólevelében foglaltak szabad szellemisége az ő szerzőségére enged következtetni.

4 A müncheni akadémián - mint az alapítólevél VI-VIII. paragrafusából nyilvánvaló - a művészeti képzés fundamentuma az emberi alak ábrázolásának elsajátítása volt: a növendékek „a téli estéket töltsék rajzolással, és mintázással természet után, amelyen minden osztály növendékei részt vesznek, a nyári napokat azonban a természet utáni rajzolásra és festésre fordítsák. El lehet azonban minden egyoldalú szokást kerülni, téli napokon is lehet megfelelő világosság mellett aktot rajzolni, festeni, mintázni. Az igazgató, a történelmi festészet és a szobrászat professzorai felváltva vezetik a felügyeletet ezeknél a gyakorlatoknál, és ők állítják be az aktokat."

5 A VI-VII. paragrafusban a szobrászokra, valamint az anatómia oktatására vonatkozó szabályokat találjuk. A szobrászok átjárVÁZLATOK A MÜNCHENI AKADÉMIÁRÓL FAMETSZET A. MANDLICK MŰVE UTÁN SKETCHES ABOUT THE MUNICH ACADEMY WOODCUT AFTER A. MANDLICK'S WORK 1880