Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - V. Venus-minták / Models of Venus - Jávor Anna: A női akt a bécsi akadémián / The Female Nude at the Vienna Academy

Festménymásolatok ID. JOHANN HEINRICH TISCHBEIN EURÓPA ELRABLÁSA RAPE OF EUROPA 1755 KÖRÜL Olaj, vászon; 35 x 44 cm Eger, Dobó István Vármúzeum, ltsz.: 55.235 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Franz Anton Maulbertsch és kora. A katalógust írta Garas Klára. SzM Bp. 1974. 26; Mojzer Miklós: XVI/. és XVIIL századi német és osztrák festmé­nyek. Bp. 1975. 25. sz; Mythos Europa. Europa und der Stier im Zeitalter der industriellen Revolution. Hrsg. Salzmann, Siegfried. Kunsthalle Bremen 1988. kat. 17. Az Ovidius által is megénekelt közismert mitológiai történetet Johann Heinrich Tischbein (1722-1789) pásztoridilli han­gulatú szerelemi előjátékként ábrázolta. 1 Kompozíciójának közvetlen ikonográfiái előzmé­nye Giovanni Battista Tiepolónak a velencei Galleria dell' Accademia di Venezia-beli Európa elrablása című műve. A kabinetképszerű, kisméretű fest­mény festői stílusa azonban azt példázza, hogy a velenceiek mel­lett a francia rokokó festészet is erős hatást gyakorolt Tischbein művészetére. Tanulóéveiben me­cénása, Anton Heinrich Friedrich von Stadion gróf segít­ségével külföldön tanulhatta a festés mesterségét. 1744-től a párizsi művészettel ismerkedett, ahol a királyi akadémiai pro­fesszorai: Jean Restout (1692-1768), Charles van Loo (1705-1765), Francois Boucher (1703-1770) és Charles-Joseph Natoire (1700-1777) mindany­nyian művelték a történeti és mitológiai témák fes­tését. Visszatérve német földre - franciaországi és itáliai tanulóévei után - mint udvari festő sem ki­zárólag arisztokrataportrékat készített. Wilhelm VIII. von Hessen-Kassel számára párdarabot: két homérosi témát feldolgozó képet festett (Menelaos és Paris, Thetis és Akhilleus). Fontos inspiráló erőt jelentett, hogy munkaadója, a tartománygróf inten zíven érdeklődött az antik művészet és általában a história iránt. Ez nemcsak abban tükröződött, hogy saját gyűjteménye számára igyekezett a her­culaneumi ásatásokból antik szobrokat megszerez­ni, hanem udvari festőjének adott mitológiai és történelmi témájú megrendeléseiben is. 2 Ilyen Tischbein-képek gazdagították már 1752-től, ké­szülésük évétől VIII. Vilmos kasseli galériáját. Tar­talmi és formai szempontból az egri Európa elrab­lása című festménynek közeli rokonai a párdarab JEGYZETEK I NOTES 1 Ovidius: Metamorphoses I Átváltozások. II. 833-860. Tiegel, Petra: Die Historienbilder Johannes Heinrich Tischbeins d. A. In: Johann Heinrich Tischbein d. Ä. (1722-1789). Neue Galerie Staatliche und Städtische Kunstsammlungen Kassel 1989-1990. 117. No. 8. jegyzet Causid, Simon: Katalog der Gemäldegalerie . Cassel 1783. 4. No. 11; 11. No. 35. 4 Ez idő tájt jelent meg J. Wilhelm Ludwig Gleims (1719-1803) Versuch in schertzhaften Liedern cí­mű műve 1744 és 1758 között több kiadásban, és Johann Wolfgang Goethe (1749-1832) a 60-as években és később weimari időszakában is hódolt az anakreóni költészetnek. (Tiegel i. m. [2. j.] 118.) Tischbein szerelmeseket ábrázoló párképei a sors különös véletlenje folytán ma Goethe weimari házában találhatók. A SzM gyűjteményében őrzött Kleopátra halála (ltsz.: 447.) jellegzetes rokokó mű, s stílusát te­kintve az egri képnek legközelebbi előzménye a 18. századi német festészetben. Mojzer i. m. Anakreón és Sapphó és a Herkules és Omphalé képek.' A már korukban is képi toposznak számító költőien vagy istenien bolondos szerelem, az öreg udvarló fiatal szeretővel párosítva az egyik fontos jelentésrétege a képpárnak. A korabeli költészet, de a valóság is erősítette az életkoruk alapján össze nem illő párok szerelmének ábrázolási vágyát. 4 Az Európa elrablása témáját illetően velencei gyökerű, de stílusa az 1730 és 1740 közötti francia festészet nyelvén szól. Elsősorban Jean Restout művészetének kompozíciós és formai megoldásait véljük fölfedezni ezen is, mint Tischbein életművé­nek történeti és mitológiai tárgyú darabjain. Tischbein művészetének előképét német földön leginkább a nála egy generációval idősebb Johann Baptist Rudolf Byss (1660-1738) kisméretű törté­neti és mitológiai témájú művében fedezhetjük föl.' Egyet kell értenünk Mojzer Miklós véleményével, aki az egri kép készülését 1752-1756 közötti idő­szakra tette. Az Európa elrablása című egri kép nő­alakjai finom, fehérhúsú babákká stilizáltak, eszmé­nyítettek, minden személyes karakterjegy nélkül, nőalakjai „érzelmes alabástrom alakok Piazetta raj­zainak és illusztrációnak kerekded fehércselédjei­hez viszonyítva, akiknek ők az északra szakadt rokonaik." 6 Tischbein a tengerparti tájban a pász­toridill méltó színterét, a szerelem eszményített szi­getét, Ciprus világát jelenítette meg egyszerű esz­közökkel. A hófehér bika képében udvarló Zeust virágfüzérekkel feldíszítő és kényeztető Venus és a kíséretéhez tartozó nőalakok érzelmes dekorativi­tását fokozta a fehér, sárga, zöld selymek, a növé­nyek, virágok és a testek „finom festőkre" emlé­keztető aprólékos kidolgozása. L . L .

Next

/
Oldalképek
Tartalom