Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - V. Venus-minták / Models of Venus - Jávor Anna: A női akt a bécsi akadémián / The Female Nude at the Vienna Academy

FERENCZY KÁROLY ARCHEOLÓGIA Aki HAEOLOGY 1896 Tempera, vászon; 117,5 x 66,5 cm Jelezve j. 1.: FERENCZY KÁROLY Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1564 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: A Nagybányai festők első kiállítása. Régi Műcsarnok. Bp. 1897. kat. 12; Ferenczy Károly képei. Nemzeti Szalon, 1903. nov. 19 - dec. 15. Bp. 1903. kat. 21; Művészet IV. (1905) R. 283; Malonyay Dezső: A fiatalok. Bp. 1906. R. 43; Ferenczy Károly Emlékkiállítás. Tárgykatalógus. OMKT, Bp. 1922. kat. 119; Ferenczy 1934. 169. Ferenczy Károly festményeinek jegyzéke: 1; Ferenczy Károly 1940. kat. 8; Petrovics 1943. XVII; Genthon 1963. 44; A Ferenczy-család. A MNG kiállítása a Budavári Palotában. Bp. 1968. kat. 17; L'art 1900 en Hongrie. Petit Palais, Paris. Décembre 1976 - Février 1977. kat. 15; Ungarischer Jugendstil Kunst um 1900. Malerei, Graphik, Plastik, Plakate, Textilien. Ausstellung Der Neuen Berliner Galerie, Altes Museum. 21. April bis 23. Mai 1976. kat. 48; Genthon 1979. 18, 57. Festménykatalógus: 62, R. 30; Hungarian Art Nouveau. Exh. Cat. Foreword: Eri, Gyöngyi. The Art Institute of Chicago 1979. kat. 5; Lélek és forma. 1986. kat. 198; Réti 1994. 85; Modernité hongroise 1995. kat 58. (Nagy, Ildikó); Történelem-kép 2000. 713-714. kar. XV-22. (Sinkó Katalin); Zeit des Aufbruchs 2003. 420. kat. 5.2.1; Az áttörés kora 2004. II. 97. kat. 5.4.1. R. 98. A források szerint falképtervnek készült temperafestményt Ferenczy 1896-ban a millenniumi pályázatra készítette. Bizonytalan, milyen helyszínre szánta, témája szerint leginkább egy kulturális intézmény, a Mintarajztanoda, az új Műcsarnok vagy a Szépművészeti Múzeum falán képzelhető el. Mivel utóbbi építéséről csak a millenniumi országgyűlés határozott, e lehetőségnek nem túl nagy a valószínűsége, ám mindaddig számolnunk kell vele, míg meg nem bizonyosodtunk az ellenkezőjéről. A mű átgondolt szerkezete, kidolgozottsága alapján feltételezhetjük, hogy a festőnek pontos elképzelése volt a mű majdani helyéről. Bár már Réti István megírta, hogy az Archeológia a görög szépségeszmény keresésének allegóriája, a szakirodalom inkább véletlennek, idejekorán abbahagyott szecessziós kísérletnek minősítette a képet, mely nem fért bele a festő természetelvű naturalizmusáról kialakított sémába. Réti meglátásával azonos módon elemezte a képet 1995-ben Nagy Ildikó, majd 2002-ben Sinkó Katalin, kibontva a mű kortársi kapcsolatait, kötődését a szecesszió német mestereinek, Franz von Stuck vagy Max Klinger különböző idősíkokat és képmezőket összefoglaló, több tagból álló vagy predellás kompozícióihoz, vagy Hans von Marées híres Narancsszüretelők (1873) című, többrészes, az emberi lét állapotainak és az életkorok szimbolikus ábrázolásának szentelt falképsorozatához, melyet az egy évig (1886) Nápolyban tanuló Ferenczy Károly akár ismerhetett is.

1 A végleges műhöz Ferenczy számos vázlatot készített, ezek közül legtöbbet az 1940-ben, Petrovics Elek által rendezett utolsó gyűjteményes kiállításon lehetett látni.

2 Többnyire a kész falképtervet vagy annak valamivel kisebb temperaváltozatát állították ki. Összehasonlítva a kész képet a temperavázlattal, szembetűnő, hogy a vázlaton inkább az életút szimbolikus ábrázolását, az organikus természeti létezés és a kultúra lehetséges korszakai közötti korrespondanciát hangsúlyozta Ferenczy. Erre utal a kép jobb szélén magasodó fiatal facsemete vagy az antik szobortöredéket erőteljesebben, láthatóbban körbefonó fagyökerek. Ezzel szemben a kész kép Ferenczy programszerűen összefoglalt ars poeticáját közvetíti, egy inkább közösséginek, mint egyéninek szánt hitvallást, mely Winckelmann szellemében az ideális szépségre alapozott művészetet hirdeti. Winckelmann szerint csak a görög művészet alkotásaiban egyesül a szép természet utánzása az emberi gondolkodás által létrehozott ideális szépséggel. Keresni kell tehát az utat a görög ideál felé, mely bármilyen stílusnak legmélyebb alapja és végső célpontja lehet. E szépség legfőbb hordozója a szép emberi test, az akt. Az Archeológia mélyben rejtőző szobortöredéke azonban azt is jelzi, hogy a görög szobrok tökéletessége elérhetetlen, a modern kor emberének a teljességet csupán sugalló torzó maradt, amennyiben tudatos, elszánt munkával a felszínre hozza.' Ferenczy olaszországi rajzai között számos ókori szoborrajz látható.

4 Utóbb, nagybányai otthonuk szalonjában is volt egy Capitoliumi Venusmásolat,

s amelyet gyakran felhasznált képeiben, rajzaiban. Figyelemre méltó e tekintetben az induló Művészet számára készített fedőlapterve: „egy Venus-szobor áll középen, körülötte pedig több, a mai életből vett alak, akik szimbolikusan fejezik ki az emberek magatartását a művészi szépséggel szemben. Egy fiatal férfi, szalonkabátban - az akkori idők komoly ünneplőruhájában - letérdel előtte; egy nyárspolgár könyvvel, Baedekerrel a kezében vesz róla tudomást, egy munkás hátat fordít neki".'' E szoborábrázolások között azonban egyetlen egy sem található, mely