Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - IV. Töredékes jegyzetek a női testről / Fragmentary Documentation of the Female Body

IV-6 LÖTZ KÁROLY ERÉLYESSÉG., VÁZLAT AZ Új ORSZÁGHÁZA MINISZTERI TANÁCSTERMÉNEK MENNYEZETKÉPÉHEZ DETERMINATION. SKETCH FOR THE CEILING PIECE OF THE CABINET HALL OF THE NEW PARLIAMENT 1900 Vörös kréta, ceruza, szürkés papír; 447 x 235 mm Jelezve b. f.: Szondy utca 15 / földszint 5 / Kelemen Róza Felirat k. 1.: Országház Minisztertanács Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1905-737 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY; Ybl 1938. 352. skk. Az Országház-Építési Végrehajtó Bizottság 1899. november 17-én határozta el Steindl Imre javaslatá­ra, hogy megbízza Lötz Károlyt, fessen vászonra olajképet a Minisztertanács termének famennyezete számára a Bölcsesség és Erélyesség allegorikus képei­vel. A szerződést 1900. június 11-én kötötték a mesterrel. Ezekhez több tanulmányt készített Lötz. A művész az Erélyesség megrajzolásához a tör­téneti festészet tête d'expression anatómiai eszközét használta, amikor az allegorikus alakot a „megdöb­benést" a „haraggal" ötvöző arccal - fúriaként ­ábrázolta. Amikor a modell, Kelemen Róza nevét és címét is feltüntette a művész az aktrajzon, ezt nem annyira emlékeztetőnek szánta, mint kompozi­cionális elemnek tekintette. / . G Y . IV-7 CSONTVÁRY KOSZTRA TIVADAR AMALIE AMALIE 1894 Szén, papír; 690 x 518 mm Jelezve j. 1.: Amalie 1894 május 12 München Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: F. 93.53 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Németh 1970. kat. 16. (Női félakt); Romváry Ferenc: Csontváry Kosztka Tivadar 1853-1919. Pécs 1999. kat. 16. R. (teljes kiállítás- és irodalomjegy­zékkel) Csontváry érett fejjel, 1894 márciusában uta­zott Münchenbe, ahol Hollósy szabadiskolájá­ban töltött el fél évet. Ennek az időszaknak az elejéről származik az Amalie-t ábrázoló ceruza­rajz. Németh Lajos Csontváry-monográfiájából kiderül, hogy a festő 1894 előtt készült művei­nek, de egész habitusának is meghatározó jel­legzetessége „bámulatos éleslátása és az apró részletek iránti fogékonysága, [...] a szigorú, szabatos megfigyelés". (Németh i. m. 21.) E tu­lajdonságai kezdeti alkotói szakaszában is jel­lemzőek voltak rá, bizonyíték erre Amalie mel­lett a többi ismert szabadiskolai tanulmányrajz is. Az alapos anatómiai felkészültség mellett szembeszökő az aprólékos kidolgozás, amely azonban nem akadémikus ízű, nem a test, az arc arányainak tanulmányozása céljából készült: Csontváry szinte minden esetben a személyiség figyelembevételével fordult a modell felé. Amalie szokatlan beállítása, a nyugágy, amin el­helyezkedik, a kép diagonális elrendezése és a mindenféle közegből való kiemelés a leány ál­modozó egyéniségét hangsúlyozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom