Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - III. A „nemzeti" akt / The "National" Nude - Ferenczy Mária: Xántus János / János Xántus

„Kevés színnel ilyen sokat mondani csak FantinLatour s néha Whistler tudott" - írja Lázár Béla 1906-ban Vaszary első egyéni kiállítása kapcsán.' Az 1900-as évek elején Vaszary ún. „arme Leute"-képeit festi a naturalizmus jegyében. Ez a kétalakos kompozíció mégis inkább a századvég szecessziós áramlatához áll közel. A Lázár Béla által említett Whistleren kívül Carrière színhasználatában találunk még rokon vonásokat, akinek nevét a festő is említi párizsi tanulmányútjával kapcsolatban.

2 A festmény azonban csak külsőségeiben kapcsolódik a „fin de siècle" hangulatvilágához. A két nőalak megformálása - gondolati tartalom nélkül - a női test szépségében való elmélyülést van hivatva szolgálni. A sötétebb színek, ezüstszürkék, szürkésfeketék használata felerősíti a meztelen test tónusait, érzéki szépségét. /. Z.s. JEGYZETEK I NOTE S Lázár Béla: Vaszary János. Művészet V. (1906) 286. 2 Radocsay Dénes: Vaszary János naplója. Szépművészet V. (1944) 1 I. VASZARY JÁNOS FÜRDŐ UTÁN / FÜRDÉS / FÜRDÉS UTÁN / FÜRDŐ NŐ AFTER BATHING / WOMAN BATHINC. 1903 Olaj, vászon; 147 x 130,5 cm Jelezve b. [.: Vaszary J. 1903 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 4172 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Az OMKT téli kiállítása. Műcsarnok, Bp. 1903. kat. 48; Meiler Simon: A téli tárlat. BpSz 1904. 131; Vaszary János 1906. kat. 91; Vaszary János 1912. kat. 105; Farkas Zoltán: Vaszary János gyűjteményes kiállítása. VU LIX. (1912) 248; Kállai Ernő: Új magyar piktúra 1900-1925. Bp. 1925. 44, 45; Akt-kiállítás 1925. kat. 72; Petrovics Elek - Kárpáti Aurél: Vaszary János. Bp. 1941. IX; Csánky Dénes: Száz év magyar festészete. Győr I 943. 45; Farkas Zoltán: Vaszary János emlékezete. Művészet II. (1961) 3; Vaszary János 1961. kat. 32; Fiola 1970. 5, 127; Haulisch 1978. 15; Szabadi Judit: Vaszary János. In: Mműv 1981. 395; Lélek és forma 1986. kat. 528. Az 1907-ben alakult KÉVE művészcsoport alapító tagja, a fiatalon elhunyt Göröncsér Gundel János indulása az egykori Hollósy-tanítvány Szablya Frischauf Ferenc budapesti magániskolájához, ezáltal stilárisan a nagybányai plein air naturalizmushoz kötődik. A művész töredékes életművében fontos szerepet tölt be ez az alkotás, mivel a KÉVE első kiállításain (Nemzeti Szalon 1908, 1909) bemutatott számos akttanulmánya - korabeli szóhasználattal - csupán „egyszínű olajfestmény" volt. Az ellenfényben megjelenített, az arc és a ruházat árnyékos oldalának reflex-színeit kutató, a változó fényviszonyok viselkedését vizsgáló magatartás a nagybányai művésztelep alapítóinak örökségeként került át a Szablya-féle szabadiskolába. Koszta József néhány évvel korábbi, Ferenczy Károly fény-árnyék megoldásait mesteri módon alkalmazó, Domboldalon című képe tekinthető a mű közvetlen előzményének (1902, MNG ltsz.: 2302), amelyen a nőalakok eredetileg fehér ruházatát puha, impresszionisztikus színfoszlányokkal hintette tele a művész. Göröncsér szintén megpróbálkozik a hideg kékkel megfestett blúz barnás árnyékainak kontrasztjával, de szemmel láthatóan a kép síkszerű, dekoratív hatásaival is tisztában van, melynek pontos kidolgozása az e festménnyel egyidejű, egyszerre tisztán dekoratív, egyszerre szimbolikus ízeket hordozó Mese (1907 körül, magántulajdon) című képén valósul meg. A Cígánylány és akt sikerét mutatja, hogy a csoport magyarországi bemutatói mellett külföldi kiállításaikra (Künstlerbund Hagen, Bécs, 1910; Brakls Kunsthaus, München, 1914) a művész halálát követően is beválogatták. S z . G Y . 111-36 GÖRÖNCSÉR GUNDEL JÁNOS CIGÁNYLÁNY ÉS AKT GYPSY GIRL AND NUDE 1907 KÖRÜL Vászon, olaj; 69,5 x 59,5 cm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 66.83 T IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Plesznivy Edit: A KÉVE művésztársulat 1907-1914 közötti működése. MÉ XXXI. (1982) 4. 269-29 I. R. 11. kép; Plesznivy Edit: A nagybányai szellem továbbélése: a Gundel család művésztagjai. In: Nagybánya 1996. 279-288. R. 178.