Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - III. A „nemzeti" akt / The "National" Nude - Ferenczy Mária: Xántus János / János Xántus

Lorz későbbi bacchánsnői gyakran fekszenek úgy, hogy egyik térdüket felhúzzák; Ybl Ervin ezt Michelangelo Medici-kápolnájának szobraiból vezeti le.

2 Ez az előkép azonban átalakul Lötz festményein, hiszen a bacchánsnők nem szoborszerű méltósággal, hanem kimerülten, lerogyva fekszenek. Az itt elemzett kép már egészen eltér az említett mintaképektől, alsóteste kicsavarodik, lábfeje eltűnik a leplek közt. Lötz a klasszikus mintákat élő modellekről készült tanulmányok alapján formálta át. A bacchánsnő póz többször is szerepel akttanulmányai között. Lötz Károly alvó bacchánsnőt ábrázoló képeit nagy számuk miatt igen nehéz pontosan datálni. Ybl Ervin szerint az általában Alom címen megnevezett festmény (egykor Dános Géza tulajdona), amely a korai változatnál már könnyedebb, 1880 körül készült, a többi, egyre oldottabb, festőibb kép pedig ezt követően.' Valószínű, hogy a téma élete végéig foglalkoztatta Lotzot. A bacchánsnőket ábrázoló festményeken a tamburinon kívül egy másik tárgy, egy antik edény is feltűnik. Szerepe valószínűleg nem több, mint annak jelzése, hogy antik mitológiai alakról van szó. Az antikizáló részletek alkalmazása Lotzot a századvég festészetének mind Angliában, mind Franciaországban megjelenő klasszicizáló irányzatához köti. A freskókon az antik edény lehet tartalmas részlet is: a Régi és az új Műcsarnokban is feltűnik a vázával ábrázolt nőalak, mint a Műtörténet vagy az Iparművészet jelképe. V. N . JEGYZETEK I NOTES 1 Vö. George-Mayer 1882. 101, 110-114. 2 Ybl 1938. 420. 3 Uo. 420-422. 111-26 SZÉKELY BERTALAN FÜRDÉS UTÁN. AKTTANULMÁNY AFTER BATHING. STUDY OF A NUDF 1875 KÖRÜL Olaj, vászon; 73,5 x 37,1 cm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Itsz.: 5113 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Székely Bertalan 1999. 175. kat. 99. (Bakó Zsuzsanna) R. 111-27 SZÉKELY BERTALAN FÜRDŐ NŐ WOMAN BAI HING 1875 KÖRÜL Olaj, vászon; 74 x 37 cm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Itsz.: 55.181 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Székely Bertalan 1999. 174. kat. 98. (Bakó Zsuzsanna) R. Amikor az 1860-70-es évek fordulója táján Székely megfestette e két kisméretű aktvázlatát, a Fürdő nőt és a Fürdés utáni, finom naturalizmus jelent meg festésmódjában. A két mű néhány másik festménnyel együtt a művész életművének elkülönülő, korai korszakát alkotják.

1 Székely affinitása kora francia művészetéhez már 1864-es első párizsi útja után nyilvánvaló lett. Az 1860-as évek első feléből való, berlini jegyzeteit őrző noteszében többször említi Gustave Courbet Kotorok című művét. Talán látta Courbet nagyhatású müncheni kiállítását is.

2 Székely aktvázlataival - és a női akt kapcsán végzett festői kísérleteivel - megújította a magyar művészetben a festői képi látást. A női akt ábrázolását szimbolikus tartalommal telítette, ezáltal a néző látását a művészi érzékelésen át irányította az intellektus és a szem gyönyörködtetésére. B . Z s . - l . G Y . JEGYZETEK I NOTES ' Ide tartozik két hasonlóan kisméretű Táncosnője, a Nocturne vagy a Csónakázó szerelmesek. Székely Bertalan 1999. kat. 1 15-116, 113, 145, 146. 2 MTA Ms 5006/1., 7b. Ennek lehetőségére vall 1862-1874-es notesze, ld. MTA Ms 5006/1.