Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - III. A „nemzeti" akt / The "National" Nude - Ferenczy Mária: Xántus János / János Xántus

Xántus János fotográfiai gyűjtése Ázsiában Az 1869/70-es kelet-ázsiai expedíció idején már igen gyorsan fejlődő fényképezés varázsla­tos, új eszközt kínált a dokumentáláshoz: a fénykép - ha színek nélkül is - a részletek cso­dálatos gazdagságával örökített meg tájat és embert egyaránt. De akkoriban még kizárólag abban az esetben volt erre képes, ha rendelke­zésre álltak a terjedelmes felszerelés mellett a romlékony vegyszerek, és mód volt megfelelő­en erős világítás mellett igen hosszú ideig tartó exponálásra. Ezért még mindig rajzolnia kellett a haditudósítónak csakúgy, mint a tudományos dokumentáció készítőjének. Ugyanakkor egy egészen másfajta törekvés, a növekvő számú utazó, tehetős turista igényeinek kiszolgálása a nagyvárosokban tevékenységük bővítésére késztette a fotográfiai műtermeket: a szokásos munkák mellett tájképekből, arcképek­ből, életképekből, helyi különlegességek ábrázo­lásából sorozatokat árusítottak, amelyekből az utazók válogathattak, és emlékalbumokat állít­hattak össze. így viszonylag korán létrejött az idegenek által is meglátható szokásoknak, helyi sajátosságoknak egyfajta fotódokumentációja. Xántus János a kelet-ázsiai expedíció során úti céljáig hajózva meglátogatott számos nagy kikötővárost. Noha Alexandriában, az arábiai és az indiai kikötőkben, Ceylon szigetén, Szi­ámban, Szingapúrban, egy-egy kínai vagy japán kikötővárosban nem töltött hosszabb időt, mindenütt megfigyelte az életmód sajátossága­it. Megfigyeléseit azzal egészítette ki, hogy vá­logatott és vásárolt a turisták számára készült fényképekből. A Néprajzi Múzeum Fényképtára ma 172 darab fényképet tart számon Xántus János ázsi­ai gyűjtéseként. Noha Xántus János nagyra be­csülte a fényképeket, mint dokumentációs esz­közt és mint a kiállítások kiegészítésére alkal­mas médiumot, gyűjtött fotói nem kerültek a tárgyakkal együtt a múzeumi gyűjteménybe. Özvegyétől kapott a múzeum fényképalbumo­kat - valószínű tehát, hogy a kortársak, Xántus barátai és látogatói láthatták a fényképeket. A múzeumban az albumokat eredeti formájukban nem dokumentálták, valószínűleg kiszedték be­lőlük a képeket, így ma már nem tudjuk ponto­san rekonstruálni a képek gyűjtésének körül­ményeit. Mégis, mindegyik kép megérdemli a figyelmet, mert egy ma már eltűnt világba en­ged bepillantást. F . M . IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Fogarasi Klára: Fény képgyűjtemény. In: A Magyar Néprajzi Múzeum gyűj­teményei. Főszerk. Fejős Zoltán. Bp. 2000. 729. 111-19 ISMERETLEN FOTOGRÁFUS EGYIPTOMI TÖRÖK NŐ EGYPTIAN TURKISH WOMAN 1860-AS ÉVEK VÉGE Albumin; 55 x 90 mm Jelezve a hátoldalon: Schier & Schweift Photo, Alexandria Budapest, Néprajzi Múzeum, ltsz.: F 694 A vizitkártya méretű képen fiatal nő hever jobb könyökére támaszkodva két nagy párnán. Hosszú haja két vastag fonatba fonva egészen öléig ér, fejé­re csipkés kendő borul. Ruhája mintás kelméből készült, nyaka zárt, ujja hosszú, bő bugyogója bo­káját is takarja. Derekára öv simul, így a ruha sej­teti keble, karcsú dereka formáit. Lábán kicsi pa­pucs. Teste mellett kinyújtott bal kezében a lábánál lévő vízipipa szopókáját tartja. A műterem padoza­tát mintás szőnyeg borítja; az enteriőrbe a leány feje mögött benyúlik egy esztergályozott lábú, vas­tagon kárpitozott ülőalkalmatosság sarka; a kép másik szélén függöny egészíti ki a kompozíciót. F . M .

Next

/
Oldalképek
Tartalom