Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - II. Venus Anatomica / Venus Anatomica - Horányi Ildikó: A női test az anatómiai ábrázolások tükrében / The Female Body in the Eight of Anatomical Representations

teszi a helyzetet, hogy a metszőként feltüntetett, 1700-ban született francia Michel Aubert 1757ben már meghalt (a Tharsis nevű művész nyomára a szakirodalomban nem bukkantam). Mathias Duval és Eduard Cuyer Histoire de l'anatomie plastique... (Paris, 1898.) című munkájukban szintén a fiúnak tulajdonítják a művet, viszont a metszeteket az apa nevéhez kapcsolják, aki 1759-ben kiadta Alexander Monro (1697-1767) 1726-os csonttani művének (The anatomy of the humane bones. Edinburgh) francia fordítását Traité d'ostéologie (Paris) címmel, amelynek a 2. kötetében a Tharsis által készített metszetek (másokkal együtt) már megjelentek. A nevezett Monro-féle kiadást Thiroux d'Arconville fordításában valóban Jean-Joseph Sue rendezte sajtó alá, kibővítve azt magyarázatokkal és rézmetszetes ábrákkal. Ez magyarázatul szolgál az Aubert-rel kapcsolatos problémának: a nevezett képek ennek alapján már csak utánnyomatok, első megjelenési dátumuk: 1759, viszont az 1788-as kiadás címben szereplő adatai az apa szerzőségét támasztják alá. H . I . 11-20 CALDANUS, LEOPOLDUS MARCUS ANTONIUS ICONES ANATOMICAE QUOTQUOT SUNT CELEBRIOSES EX OPTIMIS NEOTERICORLM OPERIBUS SUMMA DILIGENTIA DEPRONTAE ET COLLECTAE. TABULAS SELECTERUNT ET NONNULAS EX CADAVERIBUS AD VIVUM DELINEATAS ADDERE CURARUNT LEOPOLDUS MARCUS ANTONIUS ET FLORIANUS CALDANI. VENETIIS, EX CALCOGRAPHIA JOSEPHI PICOTTI, 1801-1813. VOL. 1. 1801 Papír; 75 x 56 cm, papírkötés Tab. 1-51 (102 tábla) Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár, ltsz.: 16180 Rézmetszet, jelzet: TABULA II. Jelezve: Français Gallimberti delin: et Cajetanus Bosa sculps Leopoldo Marc'Antonio Caldani (1725-1813) Bolognában született, s ott is doktorált olyan sikerrel, hogy 30 éves korában elnyerte a bolognai egyetem gyakorlati orvostudományi tanszékének vezetését azzal a feltétellel, hogy 5 évig Padovában a patológiai anatómia egyik legnagyobb professzoránál, Morgagninál tanul. Ez idő alatt Caldani a halleri tanok elkötelezett híve lett, s Padovában letelepedvén 1771-ben átvette az elhalálozott Morgagni helyét az anatómiai tanszéken, ahol 1805-ös visszavonulásáig tanított. Számos patológiai, anatómiai mű szerzője. Ezek közül az egyik legnagyobb volumenű az a 4 folio kötetes munka (Icônes anatomicae), melyet unokaöccsével, Florianóval közösen adott ki. Floriano Caldani 1808-ban megpróbálkozott egy önálló könyvvel is (Riflessioni sull'uso delVAnatómia nella Pittura. Venezia), melyet művészeknek szánt, de az antik ízlést tükröző munka inkább irodalmi jellegűnek és zavarosnak mondható, mintsem praktikusnak. Az Icônes több száz tábláját átlapozva csupán egyetlen női alakkal találkozhatunk, s ez az anatómiai tankönyvek azon hagyományába illeszkedik, amely a bevezető ábrák között a férfi és nő testfelszíni bemutatására hivatott. A kép a klasszikus Venus-ábrázolások közé tartozik, a bal karját ágyéka elé emelő nőalak mintha épp felénk fordulni készülne, hogy feltárja teste rejtett titkait. (Francesco Galimberti [ 1755-1803) velencei festő és rézmetsző, Gaetano Bosa [1770-1840 körül] veronai születésű rézmetsző.) H . I . 11-21 Justus Christian Loder (1753-1832) Rigában született, Göttingenben szerezte meg orvosdoktori címét, majd 1778-ban az anatómia, a sebészet és a szülészet professzora lett. 1781-től a szászweimari udvari orvos tisztét látta el, majd később Halléban lett sebész és anatómia-professzor. Rövid königsbergi tartózkodás után Szentpéterváron telepedett le, ahol császári udvari orvossá nevezték ki. 1813-1817 között egy nagy moszkvai kórházat vezetett, s aktívan részt vett az új moszkvai anatómiai teátrum építésében, ahol haláláig tartotta anatómiai előadásait. Anatómiai gyűjteménye és könyvtára ma is a moszkvai orvosegyetem tulajdonában van. Anatómiai munkásságában nagy figyelmet szentelt a szülészet témakörének, így a legjelentősebb műveként számon tartott anatómiai munkájának második részében, a képkötetben is számos e tárgykörben született tábla található. LODER, JUST CHRISTIAN ANATOMISCHE TAFELN ZUR BEFÖRDERUNG DER KENNTNIS DES MENSCHLICHEN KÖRPERS. GESAMMELT UND HERAUSGEGEBEN... I). HERZOGLICH SACHSEN-WEIMARISCHEM GH II [MEN HOFRATH UND LEIBARZTE ORDENTLIECHEN PROFESSOR DER ANATOMIE UND CHIRURGIE zu JENA DES RUSSISCH KAYSERLICHEN MEDIC1NISCHEN REICHS-COLLEGII DER ACADEMIEEN DER WISSENSCHAFTEN ZU ST. PETERSBURG UND GÖTTINGEN AUCH DER MED. CHIR. JOSEPHiN. ACADÉMIE ZU WIEN DER MED. SOCIETATEN ZU PARIS UND ZÜRICH UND ANDERER GELEHRTER GESELLSCHAFTEN MlTGLiEDE. BD. 2. WEIMAR, IM VERLAGE DES LANDES-INDUSTRIE-COMPTOIRS, 1803. Papír; 41 x 29 cm, félbőrkötés 2 számozatlan lap, 182 tábla Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár, ltsz.: 31472 Rézmetszet, jelzet: Tab. LXXXV