Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - I. A humanista akt / The Humanist Nude

JEAN-AUGUSTE-DOMINIQUE INGRES A NAGY ODALISZK GRANDE ODALISQUE l 825 Litográfia; 263 x 397 mm Budapest, Szépművészeti Múzeum, Grafikai Gyűjtemény, ltsz.: 1911-449 IRODALOM - BIBI IOGRAPHY: Delteil, Loys: Le peintre-graveur illustré, XIX

e et XX

e siècles. 3 1 vols., Paris (1906-1930) 1908. kat. 9; A századforduló világa. 2003. kat. 89. 0 ITA OTE. 1825-ben készült Ingres talán legismertebb litográfiája, amely A nagy Odaliszk című, 1814ben festett képének a változata. Az alak bonyolult kontraposztját Tiziano Venusa (Uffizi, Firenze) ihlette. A háthoz és a csípőhöz képest teljesen kicsavart pózban ábrázolt láb és fej elhelyezése a reneszánsz festményen látható pozitúránál is bonyolultabb. A mű olyan témát fogalmaz meg újra, amely évszázadok óta tárgya a festőmüvészetnek. Az akt egyszerű körvonalrajzával szemben áll a környezet részletgazdagsága, amely a téma orientalizáló felfogásának felel meg. A korabeli kritika „gótikusnak" és „primitívnek" bélyegezte a művet. Ingres alkotásai nagy hatással voltak a 19. század második felében működő francia művészekre. Edgar Degas alakformálásában követte őt, Edouard Manet Olympiája A nagy Odaliszkra adott modern válasznak is tekinthető, s Pablo Picasso antikizáló rajzai Ingres kontúrrajzainak bűvöletében születtek. G. /. 1-14 EDOUARD MANET OLYMPIA - NAGY VÁLTOZAT OLYMPIA - GRAND VERSION 1867 Rézkarc; 161 x 242 (133 x 185) mm, 2. état Jelezve j. 1. a lemez széle alatt: Manet del. Budapest, Szépművészeti Múzeum, Grafikai Gyűjtemény, ltsz.: L. 56.22. IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Guérin, Marcel: L'œuvre gravé de Manet. Paris 1 944. kat. 40. 1. MOLLER FAMETSZETE MANET OLYMPIÁJA UTÁN THE WOODCUT OF MOLLER AFTER THE OLYMPIA OF MANET 1902 Manet két évvel azután, hogy a párizsi Salonon 1865-ben bemutatták Olympia című festményét (1863), rézkarcot is készített a kompozícióról. A rézkarc önálló, ún. nagy változata mellett egy keskenyebb papírra nyomtatott variáns is készült. Ez a lap abba a könyvecskébe került, amely Emile Zolának Manet-ról írott tanulmányát és Félix Braquemond-nak egy Manet-ról rézkarc-technikával készített portréját is tartalmazza. A kis kiadvány közismert Manet-nak az író Zolát ábrázoló portréjáról, amelyen a mű az íróasztalon elrendezett csendélet tárgyai közé van állítva. Egy másik könyvben, Theodor Duret Histoire d'Edouard Manet et son œuvre című 1902-es kötetében az Olympia kompozíciójának Moller által fába metszett változata látható. (/. kép) Manet kedves modelljének, Victorine Meurent-nak a testtartása a festményen, előkészítő vázlatain (két vöröskrétarajz a Musée du Louvre és a Bibliothèque Nationale gyűjteményeiben, továbbá egy vízfestmény magántulajdonban) és valamennyi sokszorosított grafikán Tiziano Urbinói Venusának és Goya Meztelen Majájának pozitúráját idézik fel. A modern Venus egy kurtizán pózában elnyúlva fekszik függönyökkel óvott ágya mélyén, mellette szerecsen szolgálója és fekete macskája. A szolgálólány valószínűleg egy hódoló virágcsokrát nyújtja át a meztelen asszonynak, aki mindössze egy papucsot és egy bársony nyakpántot visel. Az 1865-ben megrendezett Salonon hatalmas botrányt keltő festmény főszereplőjének harsány individualizmusa erősen eltér a francia művészetben ekkorra megszokottá lett ingresi hagyománytól. Egy egészen egyszerű, szinte közönséges nő fekszik előttünk, akinek figurája távol áll a klasszicista modellek arisztokratizmusától, hűvös fegyelmétől.