Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Tanulmányok / Studies - Nagy Ildikó: Az akt a 19. századi magyar szobrászatban / The Nude in 19th-century Hungarian Sculpture

A PIM Könyvei 7. Bp. 1997. 93-1 I 1. 11 Lisznyai Kálmán (halotti maszk), 1863. február 13. Gipsz, MNG Itsz.: 59.119.-N '~ Az MNG Szoborosztálya Stróbl Alajos hagyatékából ma 10 darab halotti maszkot őriz. 13 Beck Ö. Fülöp Emlékezései. In: Rippl-Rónai-Beck 1957. 264. 14 Busco, Marie: Zacharie Astruc. In: The Romantics to Rodin. i. m. (6. j.) 111. 11 Schmelzer József: Kazinczy Ferenc élőmaszkja. 1816. augusztus 26. PIM Művészeti Tár, ltsz.: 84.228.1. 16 Kovács Ida i. m. (10. j.) 98. Sárospatak, Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei. Ltsz.: E. 1990.33. A témáról lásd Kovács Ida i. m. ( I 0. j.) 18 Wilt Pál interjúja Vilt Tiborral. In: Vilt Tibor (1905-1983) emlékkiállítás. Katalógus. Székesfehérvár 1986. 6. 1 Donath Gyula: Jókai Mór jobb keze. Gipsz; 24 x 11x8 cm. PIM Művészeti Tár, ltsz.: 75.63.1. (sérült), ír róla: E. Csorba Csilla: Szederinda. (Az élő Jókai kultusza) In: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék. Szerk. Kalla Zsuzsa. A PIM Könyvei 1. Bp. 1994. 62. 20 Magyar Szalon 1901. 462. Stróbl Mihály: A gránitoroszlán. Stróbl Alajos. Bp. 2003. 71. 22 VU LXIV. (1917) 28. 448. Jelly Gyula felvétele. 23 Stróbl Mihály i. m. (21. j.) 45. 4 Pinet, Helen: Ateliermodelle. In: Das Fragment. Der Körper in Stücken. Bern 1990. 64. Balzac, Honoré de: Az ismeretlen remekmű. Ford. Réz Ádám. Bp. 1977. 18. 26 Plinius, Id.: Természetrajz. XXXIII-XXXVII. Az ásványokról és a művészetekről. XXXV. könyv, XLIV. 153. Bp. 2001. 205. Medgyessy Ferenc: Eletemről, művészetről. Bp. 1960. 92. "

8 Hatt, Michael: Gedanken und Dinge. Die Skulptur und der viktorianische Akt. In: Prüderie und Leidenschaft. Der Akt in viktorianischer Zeit. Hrsg. Smith, Alison. 2001. 37-49. 29 Kenczler Hugó: Dunaiszky Lőrinc. Művészet VII. (1908) 341-345; Pusztai László: Dunaiszky Lőrinc. MÉ XXI. (1972) 1. 15-29. 30 A dombormű elveszett. Ferenczy leírása szerint egy kanapén fekvő Venust ábrázolt, akiről a kis Amor hirtelen lehúzza a leplet. Ferenczy levelét idézi Melier Simon: Ferenczy István élete és müvei. Bp. 1906. 70. 31 Cifka 1978. 488. Fekvő Amor. Carrarai márvány; 48 x 68 cm. MNG ltsz.: 3322. Egyes adatok szerint Pejacsevich János volt a megbízó. 34 Keleti Gusztáv: Alkalmi kiállításunk. A képzőművészeti társulat csarnokában. (Fővárosi Lapok, 1867. 15.) In: Uő.: Művészeti dolgozatok. Bp. 19 10. 232-240. 35 A gipszek a II. világháború idején megsemmisültek, csak leírásból, illetve fotókról ismerjük azokat. Az eredeti márványpéldány: Osborne, Royal Collection. Reprodukálva: Read, Benedict: Victorian Sculpture. New Haven & London 1983. 161. ^ Róna 1929. 229. 38 Az adományozás már 1883-ban megtörtént. (Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1883-ban tartott közgyűléseinek jegyzőkönyvei. Bp. 1916. 145.: az 1883. október 3-án tartott 17. - rendes - közgyűlés jegyzőkönyve.) A szobrot a főváros köszönettel elfogadta. A pesti Vigadóban akarták elhelyezni, de félve attól, hogy az aktkompozíció esetleg megbotránkozást vált ki, végül is a Gellért fürdőbe került. ' 9 Pasteiner Gyula: A magyar szobrászat. Második és utolsó közlemény. Budapesti Szemle LXXVIII. (1883) 363. Gerő Ödön: Huszár Adolf. In: Uő.: Művészetről, művészekről. Bp. é. n. 327. 41 Schoen Arnold: Huszár Adolf. Szlovák Szemle 1920. január 24. 25. 4

~ Begas, Reinhold: Venus és Amor. Az 1864-ben készült modell feles méretű változata, bronz, Neue Pinakothek, München. Inv. N.: B 848. Breuer, Peter: Venus és Amor. 1911, bronz, magántulajdon. 43 Senyéi Károly: A hiúság. 1884. márvány; 192 cm. MNG ltsz.: 3400. A szobor 1908-ban került a Szépművészeti Múzeumba. A II. világháború alatt súlyosan megsérült, jelenleg kilenc darabra törve az MNG raktárában van. 1885-ben a gipszmodell volt kiállítva. A katalógusban lévő reprodukció alapján feltételezhető, hogy a figura nemcsak egy tükörkeretet, hanem egy valóságos nyeles tükröt tartott a kezében. 44 Szatmári Gizella: Az Ybl- és Hauszmann-féle palotaszárnyak díszítése. A Habsburg-terem. In: Tanulmányok Budapest múltjából. XXIX. Bp. 2001. 471. 45 Fndrődi Béla: Senyéi Károly. A Kor 1907. 20. 65-68. 6 A témáról részletesen, fotókkal: Nagy Ildikó: Egy fotóegyüttes az Epreskertről 1884-ből. In: MNG Évkönyve 1997-2001. Bp. 2002. 205-214. 4 Ignotus (Emma asszony): Levél az emberi testről. (A Hét 1901. szeptember 25.) In: Ignotus: Emma asszony levelei. Összeállította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Kardos Péter. Bp. 1985. 163-170. 48 Kalmár Elza: Vágyakozás. 1900. Gipsz; 65,5 cm. MNG ltsz.: 59.63-N. (Női akt címen) A márványpéldány egykor báró Kohner Adolf tulajdonában volt. A szobor több variációban készült. Eredetileg: 1893, fehér márvány, École de Médecine, Bordeaux. További változatok: 1899, márvány, onyx, gránit, malachit, lapis lazuli; 200 cm, Musée d'Orsay, Párizs, illetve: 1899 k., elefántcsont, bronz aranyozva és ezüstözve, smaragd, lapis lazuli; 24,1 cm, USA, magángyűjtemény. 3 Hevesi, Ludwig: Miss Duncan a Szecesszió házában. In: A szecesszió. Szerk. Pók Lajos. Bp. 1972. 392. (Eredetileg: Acht Jahre Sezession. Wien 1906.) Frémiet, Emmanuel: Nőtabló gorilla. 1887, festett gipsz; 187 cm, Musée des Beaux-Arts, Nantes. A szobor első változata 1859-ben készült, abban az évben, amikor megjelent Darwin: A fajok eredete című könyve. A témáról részletesen lásd Janson, H. W. elemzését: i. m. (6. j.) 276-278. Hebert, Pierre-Eugène-Émile: Et Toujours! Et Jamais! 1859-1863, bronz; 150 cm, Lawrence, University of Kansas, Spencer Museum of Art " A tanulmány az OTKA T 034 701 számú kutatási program támogatásával készült. Az illusztrációk forrása: 1. Fotótár, BTM Kiscelli Múzeum, Bp., ltsz.: 24.709/1; 2. Kulcsár Géza felvétele, Miskolc, Herman Ottó Múzeum; 3. Fotótár, BTM Kiscelli Múzeum, Bp., ltsz.: 24.697/5, Mátrai Lajos György hagyatéka; 4. Fotótár, BTM Kiscelli Múzeum, Bp., ltsz.: 24.697/4, Mátrai Lajos György hagyatéka; 6. Kozelka Tivadar felvétele, Magyar Építészeti Múzeum; 9. Fotótár, BTM Kiscelli Múzeum, Bp., ltsz.: 22462; 13. Hajdú József felvétele; 14. Közölve: Gombosi György: Beck O. Fülöp, Bp., 1938, 5. kép.