Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Tanulmányok / Studies - Bicskei Éva: A helyi mint nemzetközi / The Eocal as International
6. Név nélkül: Akadémiai aktfotográfia. Álló fiatal nő (Étude d'après nature. Standing young woman) Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, Budapest hogy egy olyan összetett problémakörről van szó, amelynek alapos kutatását a fotográfia-történetírás módszertani elégtelensége, a műtárgyegyüttes szétszóródottsága, valamint a rendelkezésre álló források korlátozottsága rendkívül megnehezíti, a gyér írott forrásanyagon kívül magukból a felvételekből, azoknak a különböző (külföldi) gyűjteményekbe való bekerülésének idejéből, illetve a mintarajztanodai növendékek munkáival és Székely festményeivel való összehasonlításból nyertem. A sorozatba tartozó fényképek egy speciális számozás (továbbá a műterem-enteriőr, valamint a modellek) révén megbízhatóan azonosíthatók. Ezek alapján egy jóval ezer fölötti felvételből álló és jól strukturált együttesről van szó: mint ilyen, egyedülállónak tekinthető a ránk maradt 19. századi aktfotográfiák között. A kisgyermekekről és a fiatal nőkről készült aktfelvételek (valamint fej-, kéz-, illetve egészalakos drapériatanulmányok) „E" betűjelzést és egytől induló arab számozást kaptak, míg a fiatal fiúkat, érett férfiakat, illetve öregembereket, továbbá anatómiai stúdiumokhoz szükséges, az izomzatot, illetve a csontozatot bemutató kar-, valamint lábtanulmányokat felvonultató felvételek „F" betűvel és ugyancsak egytől induló arab számmal jelzettek. 164 Véleményem szerint a külföldi (főleg francia) gyűjteményekben található felvételek pecsétjein feltűnő francia fotográfusok nem a készítői, hanem a helyi forgalmazói lehettek ennek a képzőművészeknek szánt, kiterjedt, „akadémiai" (akt)modell-beállításokat bemutató fényképsorozatnak,' 6 ' amelyet a német származású, de Bécsben, valamint az 1860-as évek második felében és az 1870-es évek elején - a Korona és az Úri utca sarkán (a mai Petőfi Sándor és Régiposta utca találkozásánál; az épület már nem áll) - Pesten is műtermet fenntartó Dr. Hermann Heid (1834-1891) fotográfus készített. 166 Annak ellenére, hogy a francia gyűjteményekben Bertalan: Női fejtanulmány (Female head study) Jelenlegi tulajdonosa ismeretlen (Present owner unknown) lévő fotográfiákon Heid neve nem jelenik meg, valamint a Mintarajztanodában őrzötteken sincs név, több korabeli német könyv, amely az „E" sorozat felvételeiből választott illusztrációkat, a képek szerzőségét Heidhez kötötte, az egyik pedig kiemelte, hogy ezeket az „aktstúdiumokat Heyd készítette 1872-ben". 167 Léteznek továbbá „R" vagy „K" betűjellel induló, egész alakos, szabadban készült fotográfiák, illetve „M" betűvel jelzett, fiatal, drapériákba burkolt, gyakran felkoszorúzott nőkről szintén természetes fénynél készült (a tête d'expression hagyományába illeszkedő) fejtanulmányok (mellképek), amelyek sokszorosítási jogát Dr. Hermann Heid birtokolta, és akinek neve az „E", illetve az „F" sorozat jelöléséhez hasonló, speciális számozás részeként tűnik fel. Ezeken a felvételeken olyan kellékek láthatók (például egy antikizáló kancsó, illetve egy jellegzetes mintázatú háttérdrapéria), amelyek az „E" sorozat képein is felbukkantak - ami ugyancsak a műterem azonosságát sugallja. 168 A kémikus végzettségű, technikai újításairól híressé vált Heid főleg portrékat és látképeket, városképeket készített; nincs nyoma, hogy például műalkotásokat fényképezett volna - ehhez képest váratlanok a „festőknek és szobrászoknak" szánt, kiterjedt sorozatot alkotó akttanulmányok (illetve az akadémiai fejtanulmányokkal párhuzamba állítható felvételek). 169 A fényképek ugyanakkor a korábbi francia fotografikus (sőt, litografikus, illetve metszetes) akadémiai akttanulmányok ismeretét feltételezik. Azokon nemcsak a klasszikus műalkotások utáni beállítások, illetve a korábbi aktfotográfiákat jellemző, egyszerűbb pózok, hanem olyan összetett és jól komponált mozdulategyüttesek (valamint fej-, drapéria- és anatómiai tanulmányok) tűnnek fel, szinte enciklopédikus igényű rendszert alkotva, amelyek megalapozott művészeti, illetve akadémiai oktatásbeli ismereteket is
