Szücs György: „Kinyilatkoztatás” Szobotka Imre kubista korszaka. 1912–1922 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/1)

Claudel-iliusztráció (kat. 46.) Claudel-illusztráció (kat. 48.) Notre Dame pilléreinek tövében. Életrajzírói ugyanebben az évben egy másik hatásról is beszámolnak: a Vogue magazin egyik számában megjelent Rimbaud Illuminations verseinek első része. E kettős tapasztalat, a katolicizmus egyetemesség fogalmának felismerése és a nyelvi szimbolizmus felszabadító élménye határozták meg Claudel teljes későbbi munkásságát. „A Chanson de Roland középkori költője éppannyira szimbolikusan és szintetikusan éli át és fejezi ki a lovagiság eszmevilágát, mint ma a L'annonce faite à Marie költője, Claudel, a középkor vallásos világát. A különbség az, hogy amannál a stílus és fölfogás önkéntelen, emennél tudatos. De mindkettő az időn kívül áll, s azt fejezi ki az időből, ami örökkévaló vonást lát benne." - írta Fülep Lajos az 1910-es évek közepén A regény a XIX. században című tanulmányában. Az Angyali üdvözlet a sikerlisták élére került. A Lugné-Poe által 1893-ban alapított Théâtre de l'Oeuvre azonnal a műsorára tűzte, a decemberi bemutatón az apa, Anne Vercors szerepében maga Lugné-Poe lépett fel. A L'Oeuvre a szimbolista drámafelfogásnak köteleződ ött el, de Maeterlinck és D'Annunzio mellett Ibsen, Jarry, Strindberg, Hauptmann műveit is játszotta. A kezdeti időszakban a díszletek és a plakátok tervezésében a A/ab/5-csoport művészei, elsősorban Bonnard, Vuillard, Sérusier és Roussel működött közre; a Claudel-dráma hangulata Filigervagy Verkade archaikus szentjeinek, vagy Maurice Denis átszellemített nőalakjainak képét hívja elő emlékezetünkből. Maga Denis 1927-ben meglátogatta Claudelt szülővárosában, Villeneuve-sur-Fére-ben, és illusztrációkat készített az Angyali üdvözlethez. A Claudel-mű ilyenformán a festészeti szimbolizmus eszköztárát mozgósítja, hiszen a mű hangulata közelebb