Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)

Utószó

emberrel hónapokon át hordta szét a Mednyánszky-hagyatékot. Megtudtam, hogyan adják el mindenfelé és hogy Pálmai a hagyatéknak nagy részét hogyan vonta el a hagyatéki eljárás elől." Ugyanez történt Mednyánszkynak a Podmaniczky utca 67-ben található műtermében is.

3 Az 1920. július 20-án megtartott hagyatéki tárgyaláson még felszólítják a Singer és Wolfner céget minden bizományban lévő kép átadására az örökös meghatalmazottéinak, Platthy György ügyvédnek és Pálmai Józsefnek, valamint tételes elszámolásra is kötelezik őket.

4 A Singer és Wolfner cég azonban időközben már büntetőfeljelentést tett a hagyaték hűtlen kezelésével kapcsolatban ismeretlen tettes ellen. A Budapesti Államrendőrség 1920. március 16-án kihallgatta Pálmai Józsefet, aki a következőket vallotta: „A hagyaték általam történt leltározásakor Wienben kb. 326 drb. olajstúdium, cca 300-300 drb. olajfestményt és cca. 2000 drb. rajzot, aquarellt és pastellt és cca. 300 drb. vázlatkönyvet és noteszt találtam, amelyeknek legnagyobb része Wienben a hagyaték hivatalos leltározásakor a leltárba felvétettek, a vázlatkönyvek és noteszek pedig, mert családi vonatkozású görög betűs feljegyzések voltak, egyenesen Czóbelné és családja kívánságára kiadtam dr. Halmay Jenő posta osztálytanácsosnak (lak: Krisztina krt 8/10.) feldolgozás és lefordítás végett. S ezek ma is birtokomban vannak."

5 Sem a Podmaniczky u. 67. alatti műteremben 1919. szeptember 22-én felvett hagyatéki jegyzékben, sem a bécsi műteremben felvettben nem történik említés vázlatkönyvekről vagy noteszekről.

6 Ezeket Pálmai ugyanis időközben Budapestre hozta, de csak egy részüket adta át kiolvasásra Halmay Jenőnek, a többi az ugyanott (I. emelet 24.) lévő lakásán maradt, ugyanis az 1920. szeptember 15-én nála folytatott házkutatás során készült jegyzőkönyv szerint „egy bőrkofferben, illetve bőrnek látszó kofferben összesen 118 drb. vázlatkönyv, ennek cca. 3195 berajzolt lappal cca. 1.500.000.- korona értékben" találtak.

7 A rendőrség a szomszéd lakásban található anyagot utólag azonban már nem foglalta le. Ezek az első említései azoknak a többnyire görög betűkkel írt

8 noteszeknek és vázlatkönyveknek, melyek számtalan rajz mellett Mednyánszky feljegyzéseit tartalmazzák, s ez az a pillanat, ahonnan elágazó sorsuk is nyomon követhető. A Szépművészeti Múzeumba került hagyaték A Halmay Jenőnek kiolvasásra átadott noteszek dr. Hisz Sándorhoz (1886-1927 előtt) kerültek, aki 1913 óta ismerte a festőt, s 1916. május-július után több alkalommal is kezelte, sőt 1918. május-júniusban munkahelyén, a Szent Margit kórházban is gyógyította, s ezután egy rövid ideig a Széna tér 7. szám alatti lakásában is vendégül 3 Wolfner József. Emlékirat Mednyánszky László festőművész képeinek értékesítéséről. Budapest, [1921.] Újraközölve: Enigma, No 34, 2002. 105 -122. A hivatkozás ez utóbbi közlésre vonatkozik: 120., 121. 4 Budapest Főváros Levéltára, VII.2.C. 365/1920 és VII. Ld. 4038/1922. 86-87. 5 Uo., 131. 6 Uo., 406-409., 414-415. 7

Uo., 431. s Mednyánszky Margit visszaemlékezései szerint nagyapja, Szirmay Boldizsár nagy ismerője volt a görög nyelvnek, s minden jegyzetét görögül írta: „László, ki e nyelvet nem bírta úgy, mint nagyapja, az övéit legalább görög nyelven írta." Czóbel Istvánné Mednyánszky Margit László - Brouillon (visszaemlékezés). Enigma, No 24/25, 2000. 56. Tény, hogy feljegyzéseinek többsége görög betűkkel írt magyar vagy német szöveg. A helyesírás szabályaival Mednyánszky keveset törődött, többnyire a szavak fonetikus alakját írta át görög betűkkel, mely a magyar nyelvű feljegyzések kiolvasását sem teszi egyszerűvé, de a németnél már nagyon nehéz feladat. Egyébként sok feljegyzését folyó írással, magyarul írta, elsősorban a háború idején. Vázlatkönyveit jól jellemzi: Lyka Károly: Mednyánszky stílusa. Művészet, 2. 1903. 367-368. Mednyánszky esetenként több év különbséggel is használta ugyanazt a noteszt, de arra is van példa, hogy az eredeti bejegyzéseire néhány nap múlva egy erősebb ceruzával, keresztben, fölé írt. [1927-1375], [59. füzet]