Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
E télre három út lehetséges: 1:) a faluban magában, 2:) a gyárban 31 3:) Szalagyi segítségével tágabb körben, ti. látogatás a parasztok között (olvasóestek rendezése) (közös kassza a gyárban betegek segélyezésére) (italok elleni összebeszélés, közös kasszával és prémiumokkal, kiszámítás az italra szánt pénzek esetében, és ezek más célra fordítása) 4:) műveltebb osztályban, mesterembereknél, összefűzése egynehánynak közös versenyre, hazai célokra. Ilyen gondolatok és törekvések költése diákok közt és kollégáknál. Tanítóképezdékben humán és nemzeti érdekben (Béla 32 ). E tekintetből mennél több ismeretség kötése a &öz<?/x)sztályban és az alsóban is azok szaporítása, és főleg a már kötött barátságok szem előtt tartása, és folytatás felszítása. Szolnok, Beckó, Vágalja, Miskolc, Hochwald. A tisztán teoretikus dolgozgatáson kívül mindenekelőtt itt az öregek rajzolása és a bíró fia (által), Gurecki. Bélán gyakoribb odasétálás és az úton jenessé dorée-vel 33 megismerkedni (figyelem Busócra és Keresztfalura). Késmárkon tapogatódzás, felhasználása a gyárba járó nehreiek ismeretségeinek. Diákokat illetőleg prepozíciók nyelvtanulás miatt zongora? tót nyelv? Magyar és más vidékekről valók kérdezése az ottani vidékek felől. Ez volna a bevezetés többekkel ismerkedésre (Knisner) (Fűrész) 34 s a többi tanárok. Ide még egy alkalom tartozik, egy ártatlan mulatság, a korcsolyázás. Ezekhez tartozna még egy Absteige quartier 35 Késmárkon, látogatások Eugéniával. Meglátogatása Schwarz bácsinak. Ide tartoznék még egynehány festői pont lerajzolása Késmárkon. Tapogatódzás, vajon volna-e valakiben kedv és tehetség rajzolásra. (Vertrauensperson 36 Justing) A párizsi ösmeretségek kultiválása. A pestiekkel korespondeálás. 37 Katonák kellenének modellnek, erre nézve Meschár által hatni. 38 Egynehány séta a kaszárnya körül is megtenné a dolgot. Görgeyék 39 által tán tisztekkel is megismerkedhetek. b. Mednyánszky, gr. Berényi, sat." (Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I. Pesten, 1851. 107.) A ferences templom közelében álló Mednyánszky-kastélyban - amely korábbi alapokon 1632-ben épült - „minden olyan régi, olyan már-már elmúlt, olyan borongósan költői és nemes patinás [...] Omlik a ház, miután a vár leomlott már; százados barnaság a falon; dús indák, buja tenyészet temeti a sáncfalakat, - sötétség van és csönd a lombos vén fák közt, legnagyobb nesz a bogárzümmögés, meg a méhdongás." (Malonyay 17.) Az épület ma már nem áll, 1945 után elbontották. Mednyánszky több alkalommal is lefestette a beckói házat (ld. Vámosiová 54., 57.; a házról fényképeket közöl: Malonyay 8., 9., 10.) A festő tízéves koráig élt itt, majd Nagyőrre költöztek át. Mednyánszky az épület és a birtok gondozását öregkisasszony rokonának, bizalmas barátjának, Sirchich Jankának gondjaira bízta. Ld. még a 196. jegyzetet. 31 Valószínűleg a Nagyőr és Késmárk között egykor működő texülüzemről (fonodáról) van szó. Szepesbéla, Nagyőrtől E-ra. Aranysárga fiatalság - valószínűleg cigányokra utal. 14 Fürész Ferenc, a késmárki Evangélikus Lyceum professzora volt, s valószínűleg a magántanuló Mednyánszky egyik tanára. (Lipták, Johann: Geschichte des evang. Distriktual-Lyzeums A. B. in Kesmark. Kesmark, 1933. 112., 142., 144.) szükségszállás bizalmi személy 37 levelezés, kapcsolattartás 38 Meschár József. Mednyánszky nagyőri ismerőse. Mednyánszky egy 1909-es bejegyzése is talán a család egyik tagjára vonatkozik: „Meschár Károly Altvaldsdorf N. 86." - [1927-1355], [95. füzet] 39 Görgey Kornél (1819-1897), altábornagy, Görgey Artúr unokafivére, aki szintén szolgált az 1848-1849. évi forradalomban és szabadságharcban. A kiegyezés után Lőcsén zászlóaljparancsnok, majd a szegedi katonai kerület parancsnoka. 1888-ban nyugállományba vonult. Élete végéig a főrendiház tagja volt. Mednyánszky húga visszaemlékezéseiben összetéveszti Görgey Artúr, szintén Kornél (1855—?)nevű fiával. (Czóbel 64.)
