Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
1894. január 5. Budapest Ma, midőn a „levelet" postára vittem, találkoztam Taragel 149 barátommal. Igazán jót tett nékem vele néhány órát tölteni. Azután kimentem a Vámház kőrútra s ott egy olcsó kocsmában ebédeltem kocsisok közt a Kommerhez 150 közel. Igen jól éreztem magamat közöttük, valami jó, éltető lég uralkodott, amelynek hatása nékem igen jól esett, azután néztem a zajló Dunát, impozáns ködből jön, ködbe tűnik el. Buda vára homályosan látszik, a Gellért tisztábban. Ezután a Báthoriba 151 mentem, ahol Vikárt 152 találtam. Pekárt, kerestem, de nincs honn, 153 Szabó kávéház? 154 Estefelé Szabó Janit 155 kerestem fel, Knézics utca No 10, jelenleg gázgyárban dolgozik. Onnan a sakk kávéházba, 156 ahol ismét kissé soká időztem. Ki vagyok fáradva, egy-két napot fekve kell töltenem, legalább részben, minden külső benyomástól és izgalmaktól menten, hangulatgerjesztő nyugalomban. A sakkot illetőleg észrevettem egy bizonyos túlságos változékonyságot, vagy egyenlőtlenséget; ez egy kóros jelenség az idegekben és egy részbeni elvesztése az önuralomnak, tán csak fáradtság, nem kell túl soká játszani, ez a dolog bibije. A rendszeresebb élettel reményelhetőleg ez a túlságos kiszámíthatadanság is javulni fog. 149 Mednyánszky 1908-as bejegyzése: „Taragel Mátyás Szerdahelyi utca No 6,1. 14." - [MNG 1927-1476], [136. füzet] 150 Ld. a 7. jegyzetet. 151 Báthori kávéház, egykor a Kálvin tér - Kecskémén utca sarkán álló házban volt. 152 Vikár Béla (1859-1945) műfordító, folklorista. A budapesti egyetemen Greguss Ágost és Gyulai Pál tanítványa volt. 1880-tól országgyűlési gyorsíró. 1889-ben féléves orosz- és finnországi úton volt és a finn nyelvet és néprajzot tanulmányozta. Az 1891-1895 között megjelenő Élet irodalmi, művészeti, társadalmi, közgazdasági folyóirat, majd az 1913-1944 között megjelenő Túrán, a Turáni-Magyar Ázsiai-Társaság folyóiratának egyik szerkesztője volt. O volt az első, aki fonográffal gyűjtött népköltési anyagot, 1895-ben. 1909-ben jelent meg Kalevala fordítása. 1911-ben az MTA lev. tagja lett. Pékár Gyula ekkor az Üllői út 31-ben lakott. Ld. még a 123. jegyzetet. 154 A Szabó kávéház, Budapest, VIII. József krt. 46. sz. alatt volt. 155 Mednyánszky „egész udvart gyűjtött maga köré a többé-kevésbé lecsúszott egzisztenciákból és léhűtő alakokból. Ezt az »Akvariumot«, ahogy maga nevezte [...] részben szánalomból támogatta pénzzel és jószíwel, részben pedig azért, mert humoros kedve telt a furcsa társaságban. Érdekelték ezek az emberi penészvirágok, mint ahogy természettudósok érdeklődnek különös állatfajták, rovarok és férgek iránt. Érdeklődése nem volt ment bizonyos filozofikus vonzódástól. Hiszen magáról is mint az oszlásnak indult arisztokrácia egyik, mint monda, »erjedesben lévő« termékéről gondolkodott. Ezért, bármennyire magasan állt is szellemileg és erkölcsileg az »Akvarium« tagjai fölött, önmagával bizonyos értelemben rokonjelenségeket látott ezekben a társadalmi outsiderekben." (Kállai 30.) Érzékletes képet fest erről a világról Krúdy Gyula Mednyánszkyról szóló írásaiban, Vasvári Pál utca 9-ben lévő műterme kapcsán. (Enigma, No 34, 2002. 77-85.), Ferency Valér édesapjáról szóló könyvében, akinek Mednyánszky egy időben műteremszomszédja volt (Ferenczy 98-99.) és Egry József (Egry breviárium 102.) Szintén Akváriumnak nevezte Mednyánszky a Dreschlerben tanyázó - a későbbi Muskátli - asztaltársaság tagjait, Csók Istvánt, Ferenczy Károlyt, Réti Istvánt stb. is, akikkel itt több-kevesebb rendszerességgel összejárt. (Csók83.) Az Akváriumtól megkülönböztetendő, védenceknek nevezzük azokat, akikről rendszeresen gondoskodott, gyógykezelésüket intézte és fizette, festői munkásságukat támogatta, mint pl. Horváth János, Szepesi Kuszka Jenő, Zieh Ferenc, Hidi Brükler István, Görgey Kornél, Toffler Izidor, Povozsán János, stb. 156 Valószínűleg utalás a Lötz Károllyal folytatott rendszeres sakkjátszmákra: „Lötz legtöbbször Mednyánszkyval játszott, a többiek pedig körülülték őket. Előbb a Virágbokor-vendéglőben, majd pedig szombatonkint az egykori István főherceg-szállodában és kedden a Bristolban voltak esti összejöveteleik." (YblErvin: Lötz Károly. Budapest, 1938. 80.) Lehet azonban, hogy a Váci utca és Régi posta utca sarkán álló Korona kávéházról van szó, amely híres volt az itt folytatott sakkjátékokról, de itt működött az a - Gozsdu Elek, illetve Mikszáth Kálmán - alapította asztaltársaság, melyet Szana Tamás, Mednyánszky, Feszty Árpád, Huszár Adolf, Pállik Béla stb. is gyakran felkeresett. További híres „sakk kávéházak" voltak Budapesten: Tigris Szálló kávéháza (Nádor u. 5.); Zrínyi kávéház (a mai Astoria helyén); Velence kávéház (a mai Gresham helyén). Nem kizárt azonban, hogy a Dreschlerben tanyázó baráti körére utal, ahol Csók Istvánnal sakkozott gyakorta. Ld. még az 67. jegyzetet.
