Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
Elértünk előbb egy üteget jobbra tőlünk, 10 perc múlva egy nagy kaliberű üteget balkézről. Bementünk. Ahányszor az ágyúkat elsütötték, remegett a föld. Rajzoltam, Balogh fényképezett. Egy félóra múlva mentünk tovább, jobbra fel a dombokra. Ott azonban nem együtt, csomóban, hogy az oroszok észre ne vegyenek. Egy Vi óra alatt elértük az erdőt, amely a dombok tetejét fedi. A mi ütegeink golyói olyan magasan repültek fejünk felett a távoli, az oroszok által már elfoglalt dombok felé, oly sivítást véghezvíve, melyhez foghatót még nem ismertem Az erdő túlsó végén van egy obszervatórium telefonnal. Onnan sok kilométer földet lehet áttekinteni. Az általelleni dombok tetején, és ezek megett voltak az oroszok. Tüzelésüket tisztán lehetett látni. A mi gyalogságunk rajvonalban haladt felfelé az erdő felé. Srapnelek folyton pukkadtak, fehér és veres füstgomolyokat hagyva maguk után, itt-ott égett valami ház vagy pajta. A völgy mentén két falunak fehér házai és tornya látszott a narancssárga, vereses és zöld őszi lomb között. Sokáig néztük ezen megdöbbentően szép és nagyszerű képet. Az obszervatórium maga is remek látványt nyújtott a fák árnyéka alatt. Innen óvatosan egy lövészárokban haladva leértünk az első faluba, amely falu már sokat szenvedett az ellenfél lövegeitől, döglött lovak és kilyukasztott födelek. Ezután betértünk a kötözőhelyre, itt lehetett borzasztó sebesülteket látni. Hozták minduntalan a szegény sebesülteket. Közöttük volt két haldokló, mindkettőnek a dereka volt átlőve. Számos kevésbé súlyos sebesült ült vagy feküdt, várva, míg a sor reájuk kerül. Volt egy szimpatikus oroszlánfejű ezredorvos, több fiatal orvostól asszisztálva végezte a szomorú munkát. Sok aludt és friss vér, sok sóhaj és fogvicsorgatás. 85 rajz és akvarell mióta Przemyslben vagyunk. Október 28. 1914. október-november, Przemysl- Oszandec Budapestről Przemysl. 723 Budapestről este 8-kor el. Még különfélét bevásároltam Pálmaival. Lőwensteintől 100 k, egy koffer, gumiköpenyeg s.t. Este búcsúztunk Pepitől, onnan még mentünk néhány dolgot vásárolni. 8-kor búcsú. Másnap este Szolyva, délelőtt 1 OV^kor Przemysl. Szobát kaptam és délelőtt elmentem a Platzcommandóra, a Festungscommandóra, 724 végre Hoen ezredeshez. 725 Aludt, vártam másfél órát még felébredt, azután este kerestem John alezredest, 726 végre megtaláltam és nehezen bevétettem a Pressequarüerbe. Azután megismerkedtem Kandóval, 727 Vadásszal 728 és Schnellerrel. 729 Néhány napot még Przemyslben töltöttünk, azután következett a visszavonulás. 3 napig gyalog és szekéren Krosnóig. 723 A nagy hadászati jelentőséggel bíró, 8 védelmi körzetből álló Przemysl erődrendszerének, amely nagy területet védett, két ostroma volt: 1914. szeptember 17. - október 12., illetve 1914. november 4. - 1915. március 22. között. 724 Térparancsnokság, Erődparancsnokság 725 Maximilian Ritter von Hoen (1867-1940) vezérőrnagy, 1896-ban, mint főhadnagy került a bécsi hadilevéltárhoz (k. u. k. Kriegsarchiv), melynek 1917-ben lett az igazgatója. 1914—1916 között a Sajtóhadiszállás főparancsnoka. 1915-től vezérőrnagy, 1919-ben altábornagy. „Típusa a régi bécsi valóban finom katonatisztnek, akinél szellemesebb ember, dacára a sok beosztott hírneves írónak, egyszerűen nem volt a Sajtóhadiszálláson. Úgy szolgálati, mint magánérintkezésben a megtestesült kedvesség. Valósággal szerette néhány kedvenc íróját és művészét, nem volt nagyképű, hallgatott egy megfontolt szóra és a szolgálat keretein belül mindent megtett az embereiért." (Maróti 68.) 726 Wilhelm John ezredes, a Heeresmuseum (Hadtörténeti Múzeum) akkori igazgatója, tüzér főmérnök. O hozta létre az első művészkolóniát a 4. hadsereg mellett. Mikor bevezetésre került a hadseregen belül a hadifestő intézménye, ez már hivatalos státuszt jelentett, s a hadköteles művészeket átminősítették hadifestőnek. A többi művész az ún. múvészkolóniákon dolgozott tovább. 727 Kandó László (1886-1950) festő. [Sajtóhadiszállás-névsor, No 232.) 728 Vadász Miklós (1881-1927) festő. (Sajtóhadiszállás-névsor, No 188.) 729 Karl Schneller (1878-1942), végén vezérkari alezredes, a Hadsereg-főparancsnokság sajtóreferense.
