Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
1912. október 26. vasárnap, Sobieskigasse 4/a, Bécs Édes cimborám, barátom, fiam Bálintkam, vezérem, tisztajó lélek, Nyuli! Ismét Bécsben vagyok, 14 napig voltam Pesten, rendeztem kissé a Jani és még egynehány barátnak dolgait. Voltam hétfőn Vácott nálad, édes, drága jóság a temetőben. Azután sógorodnál, nővérednél. Özvegy Kimnach Lászlónénál 649 és Pálmainál 650 dolgoztam. 1912. október 13., Fehér Hattyú, Budapest Édes, drága cimborám, barátom, fiam, vezérem, Bálintkam, tisztajó lélek Nyuli! Édes mindenem, tegnap óta vagyok ismét itt Pesten. Már tűrhetedenné lett Bécs, ismét egy kis változásra vágytam, dolgom is volt itt. Ismét közelebb vagyok hozzád, vagyis azon helyekhez, amelyhez kötnek közös emlékeink. Tégedet már nem csak a temetőben kereslek, veled vagyok már mindenütt, hiszen szívemben hordalak mindenütt, a tied vagyok mindenütt, akár dolgozom, akár pihenek, akár sírodra borulok, mindig a tied vagyok. 1912. november 4. Igazi idealizmus, azon idealizmusa mostani erkölcskomédia (Harden) 651 Stellung des Anderen zu der Menschheit? Hochkultur Primitivität? Gleichmassige Kultur der Erde!!! 652 1912. november 10., Sobieskigasse 4/a, Bécs Édes, drága cimborám, barátom, fiam, vezérem, Bálintkam, tisztajó lélek, Nyuli! Édes, jóságos mindenem, reményem, te, aki tanítottál szeretni önzetienül és igazán, 649 Kimnach László (1857-1906), festő. A Mintarajziskolában és Münchenben tanult. Főleg a katonaéletből vett jeleneteiről volt ismert. Özvegye a Batthyány u. 59-ben lakott. Mint Tamás Henrik írta visszaemlékezéseiben: „Elete végén Mednyánszky igen nagy változáson ment keresztül. Most már nem kóborolt annyit egyedül, és sok albérletí szobája közül véglegesen csak egybe költözött, Kimnach László festőművész özvegyéhez, egy idősebb hölgyhöz és sokat tartózkodott otthon." ( Tamás 66.) 650 Pálmai József (1873—?), költő, újságíró. Ereden neve Panegh, amelyet 1893-ban változtatott Pálmaira. Szülővárosában, Trencsénben a piarista gimnáziumban tanult. Előbb vidéken, majd Budapesten hírlapírással foglalkozott. Verseskötete 1902-ben jelent meg: Elveszett sugarak címmel. Mednyánszkyt 1904-1905-ben ismerte meg. Titkári, mindenesi szerepet játszott mellette. Mednyánszky 1912-1914 között, a Batthyány u. 59-ben, Kimnach Lászlóné lakásán dolgozott és élt. Ott lakott Pálmai is. (Enigma, No 28, 2001. 111. - 1916-ban már a Krisztina krt. 8/10-ben. Uo., 126.) A dokumentumok alapján bizonyosra vehető, hogy visszaélt Mednyánszky jóhiszeműségével, anyagi és érzelmi kiszolgáltatottságával. Nagyvonalú életviteléből arra következtethetünk, hogy saját hasznára is értékesített képeket. Kapcsolatot tartott - Mednyánszky háta mögött - családjával, és szerepet játszott Wolfnerrel való viszonyának megromlásában, szerződésük felbontásában, majd később a hagyatéki per elindításában. Közösen is „festettek" képeket Mednyánszkyval — komolyan vagy tréfából -, bele is festett a képekbe, sőt nagyon gyakran ő szignálta helyette is a műveket. Saját állítása szerint erre felhatalmazása volt a festőtől. A hagyatékban maradt műveket is ellátta szignóval - és egy tekintélyes részüket értékesítette, kivonva így azokat a hagyatéki eljárás alól. Emiatt Wolfner József feljelentette s rendőrségi eljárás indult ellene. (Enigma, No 24/25, 212-249.; Enigma, No 28, 2001. 105-141.; Enigma, No 34, 2002. 105-122.) 1 Maximilian Harden (1861-1927), német publicista és esszéíró. 1892-ben alapította és szerkesztette a Die Zukunft c. lapot. 652 Ahogy egy ember viszonyul az emberiséghez. Magaskultúra vagy primitivitás? Az egész földön egységes kultúra.
