Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
A kertek Nussdorf felé, amint olyan halottan, élettelenül feküdtek ott a nagy hidegben, egyszerre csak láttam őket, meleg, nyári alkony ködéből, tavaszi érzésekkel. Különös szép dolgokat láttam. Az ég kékesszürke, az erdős hegy szürke, nedves kissé - a fény. A hó nem tiszta fehér, régi hó, a törzsek különös finoman rajzolódnak és korántsem feketék. Az ég kék, itt-ott kissé zöldes. Még nem is tavaszi hangulat, 5 e hideg van, kellemetlen szél fúj és mégis valami a tavasz közeledtét jelzi, érezteti. 1912. január 25. vasárnap, este 8 óra, Bécs Most jövök vissza a Kahlenbergről, nagyon szép dolgokat láttam. A gyalogos út fel a Kahlenbergre igen szép, utolsó része erdőn visz át; jobbra a hegy, balra a kilátás Bécsre és a Bécstől nyugatra fekvő dombokra, hegyekre. Délnyugatra a legszürkébb távolságban rajzolódik a Rax hómezőivel. De jövet már erősen esteledett, minden mély és színes volt azután. Buch für Alles, 621 egy novella Albániából. Furcsa romantika és mégis itt-ott megkapó (Nehre, Vác, Zsolna). (J) legkorábbi fiatalságom. Vác, a Kurdiak. Szolnok. Mind hasonlít kissé ezen albán romantikához és azért megpendít bennem sok-sok régi emléket és érzést. Intenzív, kissé szürkék, veresbarnák, zöldes és violás tónusok, a gázlámpák elég élesen válnak ki ezen színharmóniából, anélkül azonban, hogy sértően hatnának. Azon különös, színes, mély kora tavaszi hangulat, amely a téli estén átvonult mindenen, egy mély, erős színekben tartott tavaszi tájat juttatott eszembe, virágzó fákkal. Zöldeskék és violás, de izzó tónusokkal intenzív zöldek, rózsás fehérek, aranysárga virágok a zöldben (fű között). Több figurális képmotív is keletkezőben van, egyelőre csak úgy határozatlan formában, legbensőbb lelkemben. (J) ő, az ő típusa és szerepe életemben. (Georg Dietrich) München. Seres Károly, Kresmár István, (Franz Brei, München), Taragel Mátyás (néhány árvái legény). Egy párizsi, aki másnap az idegenlégióba állt (Afrikában), egy-kétJakubjani, egy-két zsdjári 622 (Szepesség) és néhány érdekes cigány. 1912. február 3. vasárnap, Sobieskigasse 4/a, Bécs Édes cimborám, barátom, tisztajó lélek, Nyuli. Ismét egy nehéz hét múlt el. Múlnak a napok sok minden földi gond között, lelkemnek azonban még kevés nyugalmat hoztak. Csak nálad, csak ha hozzád menekülök látok nyugodtabban, tisztábban, akkor érzem, hogy mindez a sok tevés-vevés, ez a sok fejtörés és gond, mind csak egy rossz, de szerencsére múlékony álom. A szeretet az egyeden értékes, ha jóságos tekintetedet magamon érzem, eloszlik, eltávozik minden rossz. Már ősszel 6 esztendeje lesz, hogy te minket elhagytál és én még mindig itt vergődöm, csak benned reményelve, csak emlékezetedben élve. Megszoktam a magányt, mert hisz veled vagyok, nem félek semmitől, hisz te jó, tiszta lélek el nem hagysz. Látod, hogy mennyit szenvedek, hogy mily nehezen bírok kibontakozni a látszat és tévedés tömkelegéből. A magam sorsa már cseppet sem aggaszt, mindegy hogy mi történik még velem, csak másnak kárt, gondot ne okozzak és segíthessek még néhány fő szenvedő barátomnak. Múltam vonz, a jelen kínoz, a jövőmmel nem törődöm, csak egyet kívánok egész lelkemből, hogy szolgád lehessek ott, ahol vagy, egyetlen, drága jóság. 1 Buch Für Alles, a berlini Union Deutsche Verlaggesellschaft kiadásában megjelent folyóirat. 2 Zár (Szepes m)
