Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
München: Georg Dietrich. 27 Pest: Spányi, 28 Tál geszt, Feszty 29 1. Hajdinszky (Ganz gyár) Kassán: Hegedűs (kinek e hó 18-án írtam) Eperjes: Oberleutnant Hauptmann Zürich: Spies Szeged 2. [1877.] december 20. Beckó 30 A A-nak hatását megsemmisítendő mindenek előtt, erre tán a várás és óvatosság a jövőben is elégséges lenne, de ez nem biztos. Egy jó támasz a festés folytonos és tán később sikeres folytatása, de ezen kívül kell még közvedenebben valami által hatni a környezetre, ennek figyelmét más irányba terelni, onnan azután visszaeséstől nem kellene tartani. Feledi (Flesch) Tivadar (1852-1896), festő. Eleinte mérnöki pályára készült Zürichben, majd az 1870-es évek második felében Szolnokon dolgozott, később Münchenben, azután hat évig Párizsban élt, ahol Munkácsy és Zichy Mihály tanítványa volt. Kiállított az 1880-as párizsi Salonon. Zichy Mihály leányát, Zsófiát vette feleségül. 1880 után egy rövid ideig Bécsben telepedett le, majd haláláig Budapesten élt. 27 Georg Dietrich Mednyánszky egyik müncheni modellje volt, többször is említi őt. 28 Spányi Béla (1852-1914), festő. Bécsben és Münchenben tanult. 1878-tól Szolnokon élt, majd Bodajkon, Párizsban és Münchenben. Mednyánszky portrét is készített róla, amely Ernst Lajos birtokában volt. (Egy gyűjtő és gyűjteménye. Ernst Lajos és az Ernst Múzeum. Szerk. Róka Enikő. Budapest, 2002. 274. No 73.) 29 Feszty Árpád (1856-1914), festő, „tigris", „tigriske." 1874-től Münchenben, 1880-1881-ben Bécsben tanult Ipolyi Arnold támogatásával. Népszerűségét elsősorban a Magyarok bejövetele (1893) c. körképének köszönhette, amelyet többek közreműködésével festett meg. Felesége Jókai Róza (1861-1936), festő volt, Laborfalvi Róza unokája, Jókai nevelt lánya. Jókai felesége 1886-ban meghalt s az idős író nevelt lányával élt, aki „1888-ban feleségül ment Feszty Árpádhoz. A hosszú évekig tartó nyomasztó visszavonultság után a fiatalasszony társaságra és vidám életre vágyott, ami a jelek szerint a koros írónak sem volt kedve ellenére. Az új családtag, a férj, addig is nagy társasági életet élt. Az új villát úgy terveztették tehát, hogy abban nyitott házat lehessen vinni." (Gábor 47., 48-53.) A Bajza u. 18. alatt 1890-ben felépült villában működött a híres „Fesztyszalon", ahová mindenki eljárt, aki számított az akkori Budapesten. Fesztyék házasságának válsága, illetve Jókai második házassága, majd elköltözése 1899-ben, megrendítették a család anyagi helyzetét, amely a villa 1907-ben történt kényszerű eladásához vezetett. Feszty az egyre szélesedő botrány elől Firenzébe ment családjával, s csak 1902-ben tértek haza. Először egy Szív utcai bérházba, majd a Rottenbiller utcába s onnan a Damjanich utca 52-be költözött a család. Feszty kénytelen volt Solymossy képkereskedőnek kis méretű, tetszetős életképeket gyártani. Fesztyné, aki hosszú ideje nem festett, ismét dolgozni kezdett. 1912-ben a Nemzeti Szalonban megrendezték Feszty Árpád gyűjteményes kiállítását, de ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mednyánszky - aki Feszty szűkebb baráti köréhez tartozott, s mint azt Justh Zsigmond írta: „tigriskének nevezte el - s valóban a tigrisre emlékeztet leginkább." (Justh 340.) -, anyagi romlása idején sem hagyta el, s képek átadásával is támogatta barátját [1908. október 29.]. (Feszty ÁrpádnéJókai Róza: Akik elmentek... Budapest, 1923.; Feszty ArpádnéJókai Róza: A tegnap. Budapest, 1924.; HerczegFerenc emlékezései. Budapest, 1985. 278-286.; Feszty - Ijjas (a szalonról: 74-82.); Enigma, No 22/25, 2000. 268-273., 286-288., 291-292.; Kertünk Istennel határos. Gozsdu Ekk és Weisz Anna levelezése 1906-1915. Sajtó alá rend. Pongrácz P. Mária, Alexa Karoly. Budapest, 2001. 662-668.) Ld. még a 129. jegyzetet. 30 Beckó. A Vág jobb partján magányos mészkősziklán áll a XII. században már említett vár. 1388-1434 között a Stibor család birtokolta, később a felsőlindvai Bánffy családé lett. A török időkben a vár alatti települést fal védte. 1599-ben sikertelenül ostromolta a török. 1707-ben Ocskay László foglalta el Rákóczi számára. 1729-ben tűz ütött ki a várban, leégett, s már nem építették újjá, azóta rom. A városkát 1851-ben, tehát nem sokkal Mednyánszky születése előtt, így írta le Fényes Elek: „A városnak nevezetesebb épületei: a kath. paroch. Templom, a franciskánusok klastroma templommal együtt, mellyet Haskó nyitrai püspök és Vágújhelyi prépost alapított 1690-ben; az evang. Anyaszentegyháza, a synagóga, a földes uraságok kastélyai. Lakosai közt, kik 1138 kath. 635 evang. 221 zsidóra mennek, igen sok mesterember találtatik. Vásárjai népesek. Határja messze kiterjedt, s a megyében a legjobbak közül való. Van szép erdeje, nagy legelője, és még szőlőhegye is, de a melly savanyu bort terem. [...] F.u. a városnak és a hozzá tartozó uradalomnak b. Révay,
