Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)

Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918

Szabadka Lajos, Tabak Gasse

9 N=26, 14 szobaszám Hoffman József, Illés utca N= 14, Józsefváros, kálvária Szabó Ferenc, kísért Pozsonyig egy beteg katonát. Jelenleg Bruckban van gyakorlaton. Georg Monteh, bei Herren Peter Franz, Hut Gasse

10 No 1. in Pest. Konta Antal fiákeres, Fecske utca

11 No 31. [1877 késő nyara, Nagyőrf

2 4-kor jöttek cigányok az udvarba játszani. Az egyiket lerajzoltam atelier-émben A.

13 Különösen nézett nékem ki, egy bizonyos sikk épatantja

14 van, mi arra hagy következtetni, hogy nagyobb városban is volt. Délelőtt csolnokáztam,

15 a lég tiszta s a víz adatszó volt. A nagy fa feletti részben a 9 Budapest VII. Dohány u. 10 Budapest V. - ma Irányi u. 11 Budapest VIII. Józsefváros. 12 Nagyőr. „Sztráska, Nähre, tót falu, Szepes vmegyében a Poprád mellett, Késmárkhoz északra 1 órányira, gyönyörű és termékeny vidéken: 172 kath., 196 evang. Lak. Az urasági várkastély igen régi épület. A kert ritka növényeire nézve ezelőtt híres volt." {Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. IV. Pesten, 1851. 161.) A ma látható kastély helyén egykor vár állott. Jelenlegi alakját Horváth-Stansith György birtoklása idején, 1580-1590 között, illetve a XVIII. század második felében nyerte el. Négyzetes alaprajzú, négy-saroktornyos épület, pártázatos reneszánsz díszítéssel. Divald Kornél, aki 1905 előtt járt az épületben, említi, hogy a „kastély ma is a múzsák hajléka. Báró Mednyánszky László festőművészünk itt töltötte el ifjúságát, mostani birtokosa, sógora, Czóbel István közgazdasági író, gyönyörű könyvtárat tart s a kastély régi berendezését gyűjtéseivel múzeummá fejlesztette." {Divald Kornél: Felvidéki séták. 2. kiad. Miskolc, 1999. 54.) Másutt azt, hogy ,A kastélyban báró Mednyánszky család régiséggyűjteménye. Bútorok, festmények, ötvösművek, egy XV századbeli miniatúrás kódex, fegyverek stb. stb."(A „szentek fuvarosa" Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. Szerk. Bardoly István. Budapest, 1999. 362.) Az út bal oldalán található a gótikus templom, mellette a pártázatos díszű, sgraffitós harangtorony. Nagyőr birtokosa a Szirmay család volt. Mednyánszky édesanyja, Szirmay Marianna hozományaként 1856-ban, édesapja halála után került a Mednyánszky család birtokába. „Ez időtől fogva, szüleink minden nyarat itt és Nagyőrön töltöttek a kertet rendezve, a sok évig lakaüan otthont igazítva, szépítve." - mint azt húga, Czóbel Istvánné Mednyánszky Margit írta visszaemlékezéseiben. {Czóbel 57.) Mednyánszky László örökségét, az épületet és birtokot, húgának Mednyánszky Margitnak és férjének Czóbel Istvánnak engedte át. {Lyka 283.; az épület korabeli fényképeit közli: Malonyay 18-22.) Az épület elrendezését ismerjük Czóbel Imre, Czóbel István édesapja leírásából: ,A nehrei várkastély helyiségeit Mirike és Istvánnal 1898. június 4-én feljártuk, melyben léteznek a következő berendezett helyiségek: 1. Istvánnak pipázószobája, sok nevezetes tárgyakkal berendezve. 2. Istvánnak dolgozó és öltözködő szobája, melyből a Thököli ajtón, csigagrádicson csakhamar a kertbe lejuthatunk. 2. A nagy ebédlő, kapcsolatban a kis, erkélyes helyiséggel. 4. A szalon. 5. A hálószoba. 6. A Mirike erkélyes írószobája. 78. A hálószobán keresztül egy kis gang és helyiség, 2 gyerekszoba, az egyikből csigagrádics le a garderobba. 9. László szobája, 10. A könyvtár, 6900 kötettel. 11-12. Két vendégszoba. 13-14. Két vendégszoba, 6 grádicson fel a 2. toronyba. A földszinti helyiségek: 1. Egy pompás, tágas konyhai helyiség, melyből egy kézi kamara és egy teljes kamarába juthatunk. 2. A konyha felett két szép, tágas szoba. 3. Mosóház, egy tágas szoba s garderob. 4. A nagy kamarai helyiség, ebből két szoba nyílik, mely hajdan a katonai őrség tanyája volt, jelenben lim-lommal megrakva. 5. Két üres nagyterem. 6. A kapubejáratnál két jó szoba." {Margócsy 169-170.) 13 Első műterme a kastély egyik toronyszobájában volt. Később édesapja műtermet építtetett részére a „nérei ősi kastély kertjében", „kissé távolabb a háztól, hogy ne legyen feszélyezve." {Malonyay Dezső: A fiatalok. Budapest, 1906. 112.) A műterem építését húga visszaemlékezéseiben 1878-ra teszi. {Czóbel 62.) Ugyanakkor édesapja egy 1888-ban Nagyőrön kelt, fiához intézett levelében azt írja: „Az attelier gondolom jobban sikerült mint sem reméllettük." {Kiss-Szemán, Zsófia: Ladislav Mednyánszky v zrkadle umenovednej spisby - kritická recepcia. In: Galéria 2001 — Rocenka Slovenskej národnej galerie Bratislave. Braüslava, 2001. 135

1 ) A műterem a kastély gazdasági szárnya mellett volt. {Glatz, Anton C: Ladislav Mednyánszky a Strázky. Braüslava, 1990. Bratislava, 1990. 7.) 14 elképesztő divatosság 13 Mint húga írta: „szüleink neki egy csónakot csináltattak a Poprádra, mely a nagyőri kert alatt folyik. Egész napokat töltöttünk a vízen, valahol a part melletti fák alatt, lestük a szitakötők játékát a magas füvek felett." {Czóbel58.)