Buzási Enikő szerk.: Európa fejedelmi udvaraiban, Mányoki Ádám, Egy arcképfestő-pálya szereplői és helyszínei. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/1)

Buzási Enikő: MÁNYOKI ÁDÁM (1673-1757) Egy monográfia tanulságai

A kép Rosalba Carriera drezdai gyűjteményben az idő tájt számos változatban előforduló pasztelljeinek hatását mutatja, s lágy festői megoldásával, könnyed kivitelezésével, valamint műfaji jellegének megfelelő, kifejezetten kedves megjelenésével közvetlen előzménye az 1747-ből való Swihowska-portrénak, Mányoki rokokó periódusa egyik szép, kiérlelt késői alkotásának (88. kat. szám). Végezetül azt gondolom, hogy Mányoki pályaképének teljességéhez s talán művészi habitusa jobb megértéséhez is szorosan hozzátartozik személyiségének alaposabb ismerete. Ami keveset tudunk róla, azt Hagedorn viszonylag egyoldalú tájékoztatásának köszönhetjük. A tőle származó kétségtelenül hiteles, de igencsak szerény ismereteket a festő halálakor felvett hagyatéki jegyzékben rögzített könyvtár és kézirati anyag jellege nemcsak kiegészíti, de jelentős mértékben módosítja is.

30 A korábban használt források alapján ugyanis nem volt tudomásunk a festő képzőművészeten túlmutató bármiféle érdeklődéséről, ezért a művészi hivatástól szembetűnően független, mindössze két művészetelméleti munkát tartalmazó könyvgyűjtemény összetétele teljesen új ismereteket tár fel Mányoki életének szellemi hátteréről, műveltségének karakteréről. Könyvtárának s talán részben tőle származó kéziratainak jellegéből az derül ki, hogy komoly jártasságot és kiterjedt érdeklődést tanűsított elsősorban az orvostudomány és az orvosi kémia különböző irányzatai, de az alkímia s egyéb „mágikus tudományok" iránt is. A 237 könyvből és 26 kéziratból álló könyvtár ugyanakkor kortárs viszonylatban mennyiségét tekintve is átlagon felülinek mondható, ha azt vesszük figyelembe, hogy Matthäus Dániel Pöppelmann drezdai építész tulajdonában 86 könyv volt, a jómódú és művelt udvari ötvös Georg Christoph Dinglinger hagyatékában pedig 394.

31 A hagyatéki leltárban többnyire szerzőnéwel és viszonylag részletes címleírással szereplő kötetek közt nagy számban és változatosságban található teológiai irodalom, s fordul elő orvosi és gyógyszerészeti mű, valamint kémiai tárgyú munka. A szerzők többsége Paracelsus-követő, orvos, kémikus, fizikus és alkimista, ugyanakkor esetleg hermetikus, illetve misztikus filozófus, jellemző képviselőjeként kora filozófiai és természettudományos felfogásának. A felsorolt művek egy része mindazonáltal már nem a tudományos gondolkodás termékeként íródott, hanem a társadalom szélesebb körében népszerűsödött ezoterikus műveltség utóvirágzása jegyében. A kétirányú, azaz az orvosi-kémiai mellett a teológiai és keresztény-misztikus tudományok iránti érdeklődés arra mutat, hogy Mányoki olvasottságának hátterében egy, a rózsakeresztes társaságok szellemiségét követő műveltség és gondolkodás húzódott meg. Ennek tényleges mélysége és tartalma lehet, hogy soha nem derül ki a számunkra, és valószínűleg soha nem fogunk választ kapni arra, hogy mindez többet jelentett-e, mint egyfajta vonzódást a misztika, az okkultizmus iránt. Egy biztos, Mányoki lehet, hogy kissé egyoldalűan, de művelt, tudományok iránt érdeklődő, nyelveket tudó, könyvszerető, könyvritkaságokra áldozó, és főként hivatásától teljes mértékben független érdeklődést kialakító „értelmiségi" volt, a szó mai értelmében is. JEGYZETEK A tanulmány a katalógussal egyidejűleg magyar és német nyelven megjelenő monográfia eredményeinek tömör összegzése. Az abban közölt, teljes életmű-feldolgozáshoz kapcsolódó irodalomból az alábbiakban csak a legfontosabb, illetve a tanulmányban hivatkozott munkákat idézem: 1 Heinecken, C. H. v.: Nachrichten von Künstlern und Kunst-Sachen. I

—II. Wien, 1768 - Leipzig, 1769. 65-66; Dictionnaire historique-portatif [...] Par lAbbé Ladvocat [...] A Paris 1764; Dassdorf, K. W.: Beschreibung der vorzüglichsten Merkwürdigkeiten der Churfürstlichen Residenzstadt Dresden. II. Dresden, 1782. 617-618; Nicolai, Fr: Nachricht von den Baumeistern, Bildhauern, Kupferstechern, Malern, Stukkaturen und anderen Künstlern, welche vom dreyzehnten Jahrhunderte bis jetzt in und um Berlin sich aufgehalten haben und deren Kunstwerke zum Theil daselbst noch vorhanden sind. Berlin, Stettin, 1786. 129; Hirsching, F. C. G., Ernesti, ]. H. M.: Historisch literarisches Handbuch berühmter und denkwürdiger Personen, welche in dem 18. Jahrhundert gestorben sind. IV. Leipzig, 1799. 271; Füssli, ]. R.: Allgemeines Künstler-Lexikon, oder kurze Nachricht von dem Leben und den Werken der Mahler, Bildhauer, Baumeister, Kupferstecher, etc., etc.. 2. Aufl.: Zürich, 1779. 394; Korabinszky, J. M.: Geographisch-historisches und Produkten-Lexikon von Ungarn. Pressburg, 1786. 717; Räcknitz, Fr. v.: Skizze einer Geschichte der Künste besonders der Malerei in Sachsen. Dresden, 1811. 37; Kazinczy Ferenc levelezése. Közzéteszi Váczy }. IX. Budapest, 1899. 5. 2 Fiedler, ].: Actenstücke zur Geschichte Franz Rákóczy's und seiner Verbindungen mit dem Auslande. In: Fontes rerum Austriacarum. Oesterreichische Geschichtsquellen II. Abt. Diplomataria ed acta. XVII. Wien, 1858. passim; Nagy L: Magyar képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig. Századok VIII. 1874. 84-102; Thaly K.: Adalék Mányoky Ádám híres magyar képíró életéhez, és Rákóczi mint műbíráló. Századok VIII. 1874. 512-513; Thaly K.: Adalékok a hazai festészet történetéhez Thököly és Rákóczi korában. Archaeologiai Értesítő X. 1876 . 69-77; Kiss E.: Mányoki Ádám leveleiből. Művészet VII. 1908. 254-266; Ernszt L.: Adatok Kupeczky János és Mányoki Ádám életéhez. Művészet X. 1911. 23-28. 3 A budapesti árvízkárosultak javára Budapesten gróf Károlyi Alajos palotájában 1876 májusában rendezett műipari és történelmi emlékkiállítás tárgyainak lajstroma. (Henszlmann I., Bubics Zs., Szalay I.) Budapest, 1876; Tárgymutató a budapesti I. Gyermek-menhely javára a Műcsarnokban ... magántulajdonban lévő régi és modern képekből rendezett kiállításhoz. Budapest, 1888; A kassai Rákócziereklye kiállítás. Kassa, 1903; A budapesti amateur gyűjtemények kiállításának lajstroma. (Csdnyi K.) Budapest, Iparművészeti Műzeum, 1907; Jahrhundertausstellung deutscher Kunst 1650-1800. Residenzschloß Darmstadt, 1914. Amtlicher Katalog. Leipzig, 1914; Deutsches Barock und Rokoko. Herausgegeben im Anschluß an die Jahrhundert Ausstellung deutscher Kunst 16501800. Darmstadt, 1914. Bearb. v. G. Biermann. Leipzig, 1914. I—

II. 4 Lázár B.: Mányoki Ádám (1673-1757) élete és művészete. Budapest, 1933. 5 Zsindely E.: Mányoki Ádám levelei Ráday Pálhoz. Művészettörténeti Értesítő II. 1954. 270-276; Zsindely E.: Külföldi magyar kortár-