Buzási Enikő szerk.: Európa fejedelmi udvaraiban, Mányoki Ádám, Egy arcképfestő-pálya szereplői és helyszínei. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/1)

Buzási Enikő: MÁNYOKI ÁDÁM (1673-1757) Egy monográfia tanulságai

sak Mányoki Ádámról. Művészettörténeti Értesítő III. 1955. 219-220; Ráday Pál iratai. II. 1707-1708. (Sajtó alá rendezte Benda K., Maksay F.) Budapest, 1961; Hopp L: A Rákóczi-emigráció Lengyelországban. Irodalomtörténeti Füzetek 80. Budapest, 1973; Galavics G.: A Rákóczi-szabadságharc és az egykorű képzőművészet. In: Rákóczi-tanulmányok. Szerk. Köpeczi B., Hopp L., R. Várkonyi A. Budapest, 1980. 465-510; Hopp L.: Rákóczi és Mikes a törökországi emigráció előtt. In: Rákóczi-tanulmányok. Szerk. Köpeczi B., Hopp L, R.Várkonyi Á. Budapest, 1980. 415-443; Buzási R: II. Rákóczi Ferenc mint mecénás. Művészettörténeti Értesítő XXXVII. 1988. 162-185. 6 Mányoki Ádám emlékkiállítás. Budapest, Szépművészeti Műzeum, 1957. (Katalógus: Gerevich Lászlóné). 7 Hagedorn, Ch. L.: Lettre à un Amateur de la Peinture avec des eclaircissemens historiques sur un Cabinet et les auteurs des Tableaux qui le composent. Dresde, 1755. 8 Eberlein, Ch. N.: Verzeichnis der Herzoglichen Bildergalerie zu Salzthalen. Braunschweig, 1776; Fink, A.: Geschichte des Herzog Anton Ulrich-Museums in Braunschweig. Braunschweig, 1954; Gerkens, G.: Das fürstliche Lustschloß Salzdahlum und sein Erbauer Herzog Anton Ulrich von Braunschweig-Wolfenbüttel. Braunschweig, 1974. 9 Börsch-Supan, H.: Die Kunst in Brandenburg-Preußen. Ihre Geschichte von der Renaissance bis zum Biedermeier, dargestellt am Kunstbesitz der Berliner Schlösser. Berlin 1980; Bartoschek, G.: Zur Malerei in Berlin zwischen 1650 und 1750. In: Kunst der Bachzeit. Malerei und Zeichnung aus Sammlungen der DDR. Ausstellung, Museum der Bildenden Künste, Leipzig, 1985. 33-38; Bartoschek, G.: Die Malerei am Hof Friedrichs I. In: Götter und Helden für Berlin. Gemälde und Zeichnungen von Augustin und Matthäus Terwesten (1649-1711) - (1670-1757). Zwei niederländische Künstler am Hofe Friedrichs I. und Sophie Charlottes. Ausstellung Stiftung Preußische Schlösser und Gärten BerlinBrandenburg, 1995.28-34. 10 Puttkamer, D. v.: Die Porträt-Gallerie Chur-Brandenburgischer und Königlich Preussischer Generale, Obersten und Subalter-Officiere im Königlichen Stadtschloße zu Potsdam. In: Mitteilungen des Vereins für die Geschichte Potsdams. II. 1866. 157-171. 11 Buzási E.: i. m. (5. j.), 1988. 162-167. 12 Rudnay, Gy.: Warou Dániel körmöcbányai fővésnök. Budapest, 1936. 13 Buzási E.:ï. m. (5. j.), 1988. 168. 14 Ráday Pál iratai II. 1961; Benda K.: „Egy lengyel királyi tanácsos levele" 1710. Magyar Könyvszemle XCV. 1979. 252-265; Buzási E.\ i. m. (5. j.), 1988. 172-173. 15 Lukinich L: Mányoky Ádám levele II. Rákóczi Ferenchez. Magyar Művészet III. 1927. 663-664. 16 Galavics G.: i. m. (5. j.), 1980. 505. 17 Börsch-Supan, H.: Höfische Bildnisse des Spätbarock. Ausstellung. Berlin, Schloß Charlottenburg, 1966. 18 Berckenhagen, E., du Colombier, P., Kühn, M., Poensgen, G.: Antoine Pesne. Berlin, 1958. (Werkkatalog: E. Berckenhagen); Börsch-Supan, H.: Die Gemälde Antoine Pesnes in den Berliner Schlössern. Berlin, 1982; Börsch-Supan, H.: Der Maler Antoine Pesne. Franzose und Preuße. Friedberg/H. 1986. 19 Buzási E.: Mányoki Ádám tevékenységének rekonstrukciója Erős Ágost udvarában, a drezdai gyűjtemény 18. századi leltárai alapján. Művészettörténeti Értesítő XLVII. 1998. 67-113. 20 Marx, H.: Die Gemälde des Louis de Silvestre in der Dresdener Gemäldegalerie. (Ausstellungs- und Bestandskatalog) Dresden, 1975; Marx, H.: Barocke Bildnismalerei in Dresden. Von der Mitte des 17. Jahrhunderts bis zum Ende der „augusteischen" Zeit. Jahrbuch der Staatlichen Kunstsammlungen, Dresden. 1985. Bd. 17. 51-84. 21 Buzási E.: Einige Kapitel aus dem Lebenswerk des Bildnismalers Ádám Mányoki. In: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve / Annales de la Galerie Nationale Hongroise 1992-1996. 7-161. 22 Zsindely E.: i. m. (5. j.), 1954. 272. 23 Preiss, P.: Boje s dvouhlavou Pani. Frantisek Antonin Spork a barokní kultúra v Cechách. Praha, 1981. 46-47. 24 Garas K.: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest, 1955. 20-22. 25 Watzdorf, E.: Johann Melchior Dinglinger. Berlin, 1962. 31. 26 Marx, H.: Barocke Bildnismalerei in Dresden. In: Kunst der Bachzeit. Malerei und Zeichnung aus Sammlungen der DDR. Ausstellung, Museum der Bildenden Künste, Leipzig, 1985. 30. 27 Stübel, M.: Christian Ludwig von Hagedorn - Diplomat und Sammler des 18. Jahrhunderts. Leipzig, 1912. 162. 28 Cremer, C. S.: Hagedorns Geschmack. Studien zur Kunstkennerschaft in Deutschland im 18. Jahrhundert. Dissertation, Philosophische Fakultät der Rheinischen Friedrich-Wilhelms-Universität zu Bonn. Bonn, 1989. 38-39, 54, 58. 29 Wiecker, R.: Das Schicksal der Hagedornschen Gemäldesammlung. Dissertation, Universität Hamburg. Kopenhagen, 1993. 30 Buzási, E.: Mányoki Ádám könyvtára és képzőművészeti hagyatéka. Művészettörténeti Értesítő XLVI. 1997. 181-206. 31 Bächler, H.: Die Bücher aus dem Nachlaß Matthäus Daniel Pöppelmanns. In: Matthäus Daniel Pöppelmann 1662-1736 und die Architektur der Zeit Augusts des Starken. Hrsg. von K. Milde. Dresden, 1990. 40-50.