Buzási Enikő szerk.: Európa fejedelmi udvaraiban, Mányoki Ádám, Egy arcképfestő-pálya szereplői és helyszínei. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/1)

Kalmár János: HATALMI HELYZET ÉS URALKODÓI UDVAR A 18. SZÁZAD ELEJI EURÓPÁBAN

lomatique du droit des gens. Ed. Jean Du Mont baron de Carelscroon. La Haye, 1726-1731. VIII. alapján idézi M. S. Anderson: Eighteenth-Century Theories of the Balance of Power. In: Diplomatic History. Essays in memory of David Bayne Horn. Ed. RagnhUd Hatton, M. S, Anderson. London, 1970. 184. 28 Ennek részleteire ld. Walther Mediger: Mecklenburg, Rußland und England. Hannover, 1706-1721. Ein Beitrag zur Geschichte des Nordischen Krieges. I—II. Hildesheim, 1967. 29 Walther Mediger: Rußland und die Ostsee im 18. Jahrhundert. Jahrbücher für die Geschichte Osteuropas. N. F. XVI. 1968. 85-103; Manfred Hellmann: Die Friedensschlüsse von Nystad (1721) und Teschen (1779) als Etappen des Vordringens Rußlands nach Europa. Historisches Jahrbuch XCVII-XCVIII. 1978. 270-288. 30 Walther Mediger: Moskaus Weg nach Europa. Der Aufstieg Rußlands zum europäischen Machtstaat im Zeitalter Friedrichs des Großen. Braunschweig, 1952. 31 Ivan Parvev: Habsburgs and Ottomans between Vienna and Belgrade (1683-1739). New York, 1995. 269-281. 32 Karl A. Roider, Jr.: Austria's Eastern Question 1700-1790. Princeton/NJ, 1982. 85. 33 Durchhardt: i. m. (23. j.) 297-299. Emellett persze itáliai politikája is eredményes volt, amely hozzájárult ahhoz, hogy a Habsburgok - Milánó tartományt és 1738-tól kezdve Toszkánát leszámítva - lényegében az Appenin-félsziget nagy részéről (Délltáliából teljesen) kiszorultak. 34 Um die polnische Krone. Sachsen und Polen während des Nordischen Krieges 1700-1721. Hg. /. Kaiisch, ]. Gierowski. Berlin, 1962. 35 Bővebben ld. Herbert Poenicke: August der Starke. Ein Fürst des Barock. Göttingen 1972; Jacek Staszewski: August II. Warszawa, 1986. 36 Anne Muraton-Phdip: Le Roi Stanislas. Paris, 2000. 93-130. 37 Klaus Zernack: Negative Polenpolitik als Grundlage deutsch-russischer Diplomatie in der Mächtepolitik des 18. Jahrhunderts. In: Klaus Zernack: Preußen - Deutschland - Polen. Aufsätze zur Geschichte der deutsch-polnischen Beziehungen. Berlin, 1991. 225-242. 38 Poroszország felemelkedésére, ill. a Német-Római Birodalmon belül játszott szerepére a II. Frigyes előtti két évszázadban ld. Volker Press: Austria and the Rise of Brandenburg-Prussia. In: State and Society in Early Modern Austria. Ed. Charles Ingrao. West Lafayette/Ind. 1994. 298-311. 39 A háború történetének újabb feldolgozásai Reed Browning: The War of the Austrian Succession. Gloucestershire 1994; M. S. Anderson: The War of the Austrian Succession. London, 1995. 40 Johannes Kunisch: Der Aufstieg neuer Großmächte im 18. Jahrhundert und die Aufteilung der Machtsphären in Ostmitteleuropa. In: Das europäische Staatensystem im Wandel. Strukturelle Bedingungen und bewegende Kräfte seit der Frühen Neuzeit. Hg. Peter Krüger, Elisabeth Müller-Luckner. München, 1996. 96. 41 Jean Bérenger: Die Habsburger und ihre Erbfolgekrisen als Formationsphase des neuen europäischen Staatensystems. In: Das europäische Staatensystem im Wandel. Strukturelle Bedingungen und bewegende Kräfte seit der Frühen Neuzeit. Hg. Peter Krüger, Elisabeth Müller-Luckner. München, 1996. 85. 42 Ti. Die Großen Mächte című tanulmányában. Idézi: Kunisch: i. m. (40. j.) 89. 43 Durchhardt: i. m. (23. j.) 7. 44 Th. Zotz: Curia. In: Lexikon des Mittelalters. III. München, 2002

2

. 373. 45 Ez - ellentétben a Norbert Elias képviselte felfogással - a koronabirtokokra is érvényes. (Norbert Elias: Die höfische Gesellschaft. Untersuchungen zur Soziologie des Königtums und der höfischen Aristokratie. Darmstadt, 1981

5

. 63.) Vö. még Jeroen Duindam: Myths of Power. Norbert Elias and the Early Modern European Court. Amsterdam, 1994. 46 Hubert Ch. Ehalt: Ausdrucksformen absolutistischer Herrschaft. Der Wiener Hof im 17. und 18. lahrhundert. Wien, 1980. 37. 47 Ivan Zolger (Ritter von): Der Hofstaat des Hauses Osterreich. Wien, 1917. 199. 48 Jean-Francois Solnon: La Cour de France. Paris, 1987. 353-354. 49 Ehalt: i. m. (46. j.) 33. 50 Uo. 35; Werner Paravicini: The Court of the Duke of Burgundy. A Model for Europe? In: Princes, Patronage and the Nobilitv. The Court at the Beginning of the Modern Age c. 1450-1650. Ed. Ronald G. Asch, Adolf M. Birke. Oxford, 1991. 69-101. 51 Ehalt: i. m. (46. j.) 48-49; Zolger: i. m. (47. j.) 80-81. 52 Friedrich Carl von Moser: Teutsches Hof-Recht. II. Leipzig, 1755. 102. 53 Ehalt: i. m. (46. j.) 50-51. 54 Zolger: i. m. (47. j.) 110-111; Ehalt: i. m. (46. j.) 46-47. 55 Ehalt: i. m. (46. j.) 51-52. 56 Stefan Sienell: Die Geheime Konferenz unter Kaiser Leopold I. Personelle Strukturen und Methoden zur politischen Entscheidungsfindung am Wiener Hof. Frankfurt/M. 2001. 29. és passim. 57 Ehalt: i. m. (46. j.) 38. 58 Még akkor is, ha időnként - takarékossági okokból - törekedtek a létszám korlátozására, mint pl. a bécsi udvarban az 1711 utáni években. Archives du Ministère des Affaires Etrangères. [Párizs] Correspondance politique Autriche, tome 91, fol. 123, 141; továbbá tome 94, fol. 50-51. 59 Károly Habsburg főhercegnek (a későbbi VI. Károly császárnak) pl. kilencéves korától fogva, 1694-től volt saját udvartartása, amely akkor a főudvarmesterből, a gyóntatóból, a nevelőből (praeceptor), négy komornvikból, két ajtónállóból, egy parókakészítőből, egy fűtőből, egy ezüstneműgondnokból, egy szakácsból, egy kuktából, egy istállószolgából, két darabontból, egy tálalószolgából, hat nemesi apródfiúból és az ő udvarmesterükből, az apródok nevelőjéből, egy nyergelőszolgából, egy puskatöltőből, az apródok tálalószolgájából, négy lakájból, egy apródszolgából és egy mosónőből állt. (Néhány év múlva azután még gyarapodott is az udvartartása.) Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv. [Bécs] Hofarchive. Altere Zeremonialakten, Karton 14, Convolut „Erzherzog Karls Geburt, Hofstaat, Audienzen", fol. 2r. 60 Ti. „Hof- und Staatskalender" címmel. Rainer A. Müller: Der Fürstenhof in der frühen Neuzeit. München, 1995. 84-85. 61 Uo. 29-31. « Ehalt: i. m. (46. j.) 50. 63 Uo. 40. 64 Uo. 22. 65 Jürgen Freiherr von Kruedener: Die Rolle des Hofes im Absolutismus. Stuttgart, 1973. 44. 66 Müller: i. m. (60. j.) 33. 67 P. Chaunu fogalmazásában „az állam építése a klasszikus Európa legnagyobb gazdasági ügylete". Pierre Chaunu: A klasszikus Európa. Ford. Benda Kálmán, Terényi István. Budapest, 1971. 230. Az államra általában uo. 26-36, a pénzgazdálkodás növekvő jelentőségére uo. 217, a kereskedelem szerepére uo. 223. 68 Ehalt: i. m. (46. j.) 23. 69 Kruedener: i. m. (65. j.) 50. 70 [Louis de Rouvroy] Saint-Simon herceg Emlékezései. (Válogatás.) Ford. Győry János. Budapest, 1960. 43. 71 Ludwig Fertig: Die Hofmeister. Ein Beitrag zur Geschichte des Lehrerstandes und der bürgerlichen Intelligenz. Stuttgart, 1979. 34, 38; Ehalt: i. m. (46. j.) 41-42. 72 Uo. 37. és 39. 73 Uo. 46. 74 Uo. 41. 75 VI. Károly császár 1713-ban állítólag emelni szándékozott az udvari kamara és az Osztrák Udvari Kancellária titkárai és referendáriusai fizetését azért, hogy ne legyenek megvesztegethetők.