Bakos Katalin szerk.: Szivárvány Áruház és Nagyvilág, Káldor László (1905–1963) és Gábor Pál (1913–1992) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/4)

Gábor Pál önéletírása

oktatási programnak része, mégis afféle „szegény rokonként" kezelik. Kevésbé látványos és sokkal munkaigényesebb, mint a rajz vagy a fotó. Gábor Pál vizuális és kifejező oldaláról közelíti meg a tipográfiát, a fekete és a fehér kontrasztjára kiélezve, hogy ezen keresztül lassan avassa be őket az ősök tudományába. Három év tudatos munkával sikerül megszerettetni a tárgyat diákjaival: 1975-ben 24 diákból 8 már a tipográfiát választja szakdolgozata témájának, míg az előző évben senki nem akadt. 1975 októberében fiával mérleget vonnak az aktuális helyzetről, és megállapítják, hogy a francia tipográfia nincs többé: Charles Peignot, 13 az elmúlt ötven év dinamikus alakja nyugdíjba vonult, Albert Hollenstein, 14 a tipográfia megújításának egyik úttörője, aki különösen a fantáziabetűk területén tűnt ki, elhunyt. Azt is be kell látniuk, hogy Európát az óceánon túli irányzatok uralják. Úgy döntenek, ez a megfelelő pillanat, hogy feleljenek az amerikai kihívásra: létrehozzák a CCT-t (Centre de Création Typographique - Tipográfiai Tervező Központ). John Dreyfus 15 elfogadja a művészeti vezetői posztot. Albert Boton, 10 Fernand Mediavilla és José Mendoza 17 készek újból betűtípu­sokon kísérletezni a CCT számára. Kezdetben minden betűtípus négy különböző vonalvastagságban készül, hogy az igényeknek minél jobban megfelelhessenek. Egy Egyptienne egy Didót és egy antik típus való­sul meg. Gábor Pál elvállalja egy különösen reklámcélra jól alka­lmazható típus kidolgozását, ami már évek óta foglalkoztatja. A John Dreyfus által javasolt néhány változtatás után megszületik a Gabor 2000. Az 1976-os hamburgi A.TYP.I kongresszus meghívottjai, alkotók és gyártók előtt lehetnek tanúi a CCT négy új betűtípus-család­ja előpremierjének: bemutatkozik a Boton, a Gabor 2000, a Mediaviíla és a Mendoza. A kiállítást és a fogadást a hamburgi Reichshof Hotel­ban rendezik meg nagy sikerrel [...] De a CCT harca még közel sem zárult le. Hamburgból vissza­térvén új tervek születnek, habár a négy család tervezése még nem zárult le teljesen, máris érkeznek a megrendelések Európából és a ten­gerentúlról. A CCT még nem önálló szervezet, anyagi és technikai hát­terét a Société Paul Gabor és a Typogabor szolgáltatja. Minden kidol­gozott típust Staromat filmre visznek, hogy a módosítások és a további felhasználás könnyebb legyen. Az újdonságokról a Typo­gabor minden ügyfelét tájékoztatják. 1976 júliusában kiállítást szer­veznek a párizsi Delpire Galériában, és a Martini & Rossi szeptember végén felejthetetlen koktélt rendez a CCT tiszteletére a Champs­Elysée-n. A Caractère hat oldalt közöl a CCT-ről októberi számában [...] 1976 végén Gábor Pál a La Henin bank új arculatán dolgozik. Évek óta kapcsolatban áll a cég különböző osztályaival: nevéhez fűződik több csekk és kötvény terve. A logo kalligráfiája egy dombor­mű felhasználásával, a régi és az új összeházasításával valósult volna meg, így közvetítve a termék megbízhatóságát. De ezúttal is közbe­szólt a megrendelő félelme az „avantgárdétól, a bank egyik vezetője levetette a dobormű díszítést, mert szerinte ..drugstore" érzetet kelt. A logo így elveszítette egyediségét, banális betűsorrá vált. Kis idő múlva, az új logo bevezetését követően felmerült az egész arculat egységesítésének kérdése. A terv kidolgozása a Gabor 2000 alkalmazásával hónapokig tart, és végül elfogadják. A váltásra fokoza­tosan kerül sor, a csekkek és kötvények 1978-ban kerülnek sorra. 1976 végén a Typogabor a kézműves munkáról áttér az ipari mé­retű termelésre: a 80 betűtípussal dolgozó fényszedés már 600 méret- és karakterváltozattal zajlik. Új katalógus is készült azóta. A 300x300 mm-es katalógus, melynek szerkesztésével és kidolgo­zásával Gábor Péter és Pál heteket tölt, valószínűleg az első tipográfusok által tipográfusoknak szerkesztett fényszedéshez készült betűkatalógus. Franciából fordította: Falvai Györgyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom