Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)

Zsámbék tetőzi - de körükben kell nyilvántartani Ócsa templomát és az Alföld számos elpusztult monostorát, az (Opusztaszeren lelhető) szeritől a Vésztő melletti mágori dombon épültig. A zsámbéki romot nem ok nélkül tartják számon a nemzetségi monostorok sorának tetőzőjeként. A késői romanikából ez az épület lépett át a leghatározottabban és a legszebb eredménnyel korai gótikába — mindkét stílus erényeit egyesítve: földön járó és határozott, mint a románkor legjobb építményei, ugyanakkor olyan elegáns és szárnyaló, amilyen csak egy csúcsíves stílű építmény képes lenni. S mint minden nagy mű, ez az épület is egyben építészeti / statikai remek. Falai századok óta állnak, ívei csupaszon lebegve is bírják az időt. A mester, aki eltervezte és fölrakta őket — tudta a mesterségét. Somogy megye 1 Andocs 2 Babócsa 3 Büssü 4 Nikla 5 Somogyvámos 6 Somogyvár 7 Szenna ANDOCS Római katolikus templom, Mária kegyszobor ral Minden kegyhelynek megvan a maga legendája. Andocsé úgy szól, hogy a búcsújáró templom gótikus szentélyét, az egykori kegykápolnát angyalok ragadták föl az eredeti helyéről, Kalocsáról, ahol a Mohácsi vész után a török katonák meggyalázni készültek, és hozták el ide, Andocsra. És sok kegyhelynek van szép szokása, aminek gyakorlása a hívek és a búcsúhely kapcsolatát rendszeres szertartással erősíti. Andocson az a szokás, hogy az oltárán álló Szűz Mária szobornak mindegyre új ruhát adományoznak a hívek. A szobor szertartásos átöltöztetésére kéthetente kerítenek sort. A régi ruhákat, megannyi népművészeti remeket, a Mária-ruhák múzeumában őrzik és mutatják be a látogatóknak. A művészettörténeti adatgyűjtések száraz nyelvén írva le az andocsi búcsújáróhely templomát a következőképpen vehetjük sorra látnivalóit. A volt ferences templom szentélye — az egykori kegykápolna — a XV. században épült, gótikus stílusban, mennyezete ma is ép, gótikus hálóboltozat. A szentélyből klasszikus, kiugró főpárkánnyal és tojás-sorral koronázott reneszánsz keretű ajtó vezet a sekrestyébe. Ebben a szép arányú középkorias térben építették fel 1746-ban Zichy Ádám adományaképpen a mai, barokk stílusú oltárt, mintegy újrafoglalva általa a középkori templom és oltár — 1510 táján — fából kifaragott Mária szobrát és a kíséretében lévő Szent Katalin és Szent Dorottya szobrokat. A Boldogságos Szűz szobra klasszikus mintát követ: jobb karján tartja a kisgyermekként megmutatott Jézust. Mindketten díszes koronát viselnek, jeléül annak, hogy Máriát, mint az Angyalok Királynéját (Regina Angelorum) mutatja hívei előtt a mű. Az egykori kegykápolna - a mai szentély - előtt nagy terű,jól belátható barokk templomhajó áll - ezt 1739 és 1747 között építették fel. A szentéllyé lett kápolna és az új hajó találkozásánál szép rokokó szentháromság-dombormű látható. A templom mellett áll a valamivel korábban, ugyancsak barokk stílusban épített kolostor.