A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1948-1957

Ék Sándor (Alex Keil) gyüjteményes kiállítása

Rejtjelkulccsal aligha lehetett volna hozzáférni a tömegekhez, s így nem is adódhatott más, mint az egyetlen helyes változat, a dialektikus materializmus szemléletének megfelelően, a valóság művészete, a társadalmi és történelmi valóság kifejezése. Az erre szövetkezők élcsapatában Ék Sándor jelentős helyet foglalt el, elméleti meg nyilatkozásaival csakúgy, mint képeivel. Az alkotó férfikorból több mint tíz évet a Szovjetunióban töltött, ahol összes képességeit a folyamatos termelés terén érvényesíthette. Ritka szerencse ez olyan férfiú számára, aki az önképzés és csatározás esztendein keresztül fejlesztgette tudását. A sok hajsza, tétovaság, fiatalkori kísértések és napipolitikai pergőtűz után messzibb távlatokhoz szokhatott szeme, földünk leghaladottabb államának építő lendületéhez igazíthatta törekvéseit. Kézenfekvő, egyszerű és ugyanakkor monumentális feladatok várták, a végtelenül sokszerű táj varázslatai, a szocialista munka hősei, kolhozparasztok, öreg bányászok, egészséges ifjak és boldog anyák. A derű és bizalom, az erő és szépség jelei között gyarapíthatta életművét, kételyek nélkül, tanulva és tanítva az élmények kimeríhetetlen tárházában. Az eleven tapasztalat, a tények látványa minden gyanút eloszlathat a festészet jellegére nézve, ha a környezet tele van zsúfolt benyomásokhal, kifogyhatatlan újdonságokkal, egyre bővülő témákkal. Nincs az a differenciáltan töprengő lélek, kit el ne sodorhatna egy új társadalom születésének hatalmas mozgása. De ha fogékony elmével és tisztázott elvekkel kerül valaki e mérhetetlen organizmusba és a tárgykörök áttekinthetetlen halmazába, csak az önfeledt gazdagodás termékenységével fogadhatja a kínálkozó tennivalókat. Ék Sándor rengeteget dolgozott ebben az évtizedben, történelmi festményt komponált Leninről, portrékat rögzített, tengerpartot akvarelezett, karakterfejeket modellált, a sajtónak rajzolt. Hazatérte előtt, a nagy honvédő háború ütközetei közepette hatásos falragaszokat szerkesztett és hősökre emlékezett. A pihenéstelen érdeklődés és szüntelen foglalatoskodás sok tanulságot, nagykiterjedésű oeuvre-t kötött Ék Sándor nevéhez. Az itt megtekinthető gyűjteménynek sokat köszönhet a magyar művészeti közvélemény. Megszokhatja elfogulatlanul nézni a piktúra