A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1941-1942

Patkó Károly emlékkiállítás

Rajztudása, mesterségbeli készsége további tanulmányai során egyre gyarapodott. Studiumait később sem hagyta abba, akttanulmányokat, mozdulati vázlatokat rövid pályája végéig szorgalmasan készített. Tökéletesen tudta az anatómiát, érezte a formát, ortografiai hibát sohasem vétett, amiről kész müvein kívül meggyőznek nagyszámban fennmaradt s technikailag is figyelemreméltó toll-, kréta- és ceruzarajzai, tus-, szépia- és akvarelvázlatai. Némelyikük oly tökéletes, hogy szinte az önálló mű igényével lép fel. Néhányat, kezdve első rajzaitól, lehetőleg különböző korszakaiból bemutatunk belőlük, éppúgy, mint kompozicionális vázlataiból, amelyek érdekesen világítanak rá fejlődésére és engednek bepillantást művészetének kohójába, képszerkesztésének titkaiba. Képtémái a természettel szemtől-szembe születtek meg. Elképzeléseit állandóan ellenőrizte a valóságon. Éles szeme azonnal felismerte a természetben a lényeget s gyors keze hibátlanul vetette papírra. Nem volt szüksége sok részletre, hogy a valóság képét felidézze, vagy magának, kompozíciói számára lerögzítse. A színeket és tónusokat leggyakrabban csak ceruzával jegyezte fel s más megjegyzéseket is odavetett, amelyek a kép első megfogamzására mutatnak rá. Ezeken a tanulmányokon, vázlatokon, egyes alakok, testrészek vagy mozdulatok javított ismétlésén, egy-egy motívum kipróbálásán keresztül fokozatosan tisztult a kép szemlélete és alakult ki szerkezete. Sohasem rögtönzött. Képeit nem festette a prima vista a természet előtt, vagy műteremben emlékezetből. Sok pozitív tanulmány alapján alakította ki, szűrte le, míg a szerkezet szilárdan állott és minden forma, lényegére egyszerűsítve a helyén volt. Nem mondott többet, mint amennyit akart, de azt világosan mondta el. Sok száz vázlatából és tanulmányából épp azokat választottuk ki, amelyek megmagyarázzák képei kialakulásának folyamatát. Annak ellenére, hogy képszemlélete a természetből indult ki, s beható természeti tanulmányon alapult, mégsem volt naturalista. A természeti valóságból leszűrt képvalóságra törekedett, melyen más törvények uralkodnak, mint a természetben. Szigorú módszerrel és következetességgel kereste ezeket a törvényeket, kereste a négy vonaltól határolt képfelület önálló életigényeit. Képeinek elgondolásában és 7