A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1939-1940

A Szinyei Merse Pál Társaság művésztagjainak jubiláris (VII.) kiállítása

1934. Molnár C. Pál 1936. Ki nem adva. 1937. Moiret üdön 1938. Mattioni Eszter a ZICHY MIHÁLY grafikai díjat: 1921. Azary Prihoda István 1922. Fáy Dezső 1923. Varga Nándor Lajos 1924. Varga Nándor Lajos 1925.-Aba-Novák Vilmos 1926. Komjáthy Wanyerka Gyula 1927. Simkovics Jenő 1928. Weil Erzsébet 1929. Eolclizsár István 1930. Molnár C. Pál 1931. Vadász Endre 1932. Istókovics Kálmán 1933. Qedő Lipót 1934. Lugosi Szabó Wladimir 1935. Buday György 1936. Hintz Gyula" 1937.) Barcsay Jenő 1938. Nagy Imre a Nemes Marcell alapítvány SZÍNYEI TÁJKÉPDIJÁT: 1921. Ki nem adva. 1922. Ki nem adva. 1923. Ki nem adva. 1924. Ki nem adva. 1925. Csánky Dénes 1926. Egry József 1927. Burghardt Rezső 1928. Goebel Jenő 1929. Szobotka Imre 1930. Márffy Ödön 1931. Boldizsár István 1932. Derkovics Gyula 1933. Ki nem adva 1934. Pólya Iván 1935. Vass Elemér 1936. Diener-Dénes Rezső 1937. Farkas István 1938. Kirchner Jenő Ezenkívül a Társaság a fiatal művésznemzedék számára ösztöndíj pályázatokat rendezett. Az első öt év alatt (1920—25.) 80 művésznek összesen 7 díjat, 7 utazási ösztöndíjiat, 55 ösztöndíjat és tanulmányi segélyt, valamint 42 kitüntető, 67 dicsérő elismerést adott. A díjazottak nagy száma tette lehetővé, hogy a Társaság) öt éves fennállása alkalmából a díjazott művészeket egy általa a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításra hívja meg. E tárlatból született meg a Tavaszi Szalon, melyet tizenöt év óta minden tavasszal megrendez a Társaság. A Tavaszi Szalon 14 tárlatán 2412 mű került kiállításra és a kiállító művészek között, kiknek száma eléri a háromszázat, 13 külföldi ösztöndíjat, 28 díjat osztott szét és 86 művészt részesített kitüntető elismerésben. Az utolsó hűsz évben feltűnt fiatal művészgenerációnak többsége a Tavaszi Szalonban Icerült először a nyilvánosság elé. A Társaság saját tagjainak műveiből is rendezett kiállításokat- Első kiállítását 1922. november 19-én nyitotta meg a Nemzeti Szalonban. A kiállítást kétszer kellett a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbítani. A megnyitás napján 7000, az egész idő alatt 41.074 látogatója valt. Második budapesti kiállítása 1926 januárjában, a harmadik 1931januárban nyílt meg az Ernst Múzeumban. A negyedik kiállítást 1933-ban rendezte a Nemzeti Szalonban, az ötödiket az idegenforgalmi akció felkérésére 1936-ban az Ernst Múzeumban és a hatodikat 1937-ben ugyanott., Vidéki kiállításai voltak Pécsett, Debrecenben és Békéscsabán felolvasó ülésekkel kapcsolatosan. Nagy jelentőségű volt a Társaság két külföldi kiállítása Londonban és Bruxellesben. Az előbbit az international Society of Sculptors, Pain12 —