A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1939-1940
Észt képzőművészeti kiállítás
művészi iránynak a hatása alatt ez az érdekes művész sokféle kidolgozású alkotásokkal gazdagította az észt művészetet az expresszionista és futurista munkáktól kezdve egész az újreálista szinezetűekig, miközben minden munkáján egy finom technikájú és kiforrott formaérzékű művész keze érzik. A kiállításon véletlenül szereplő munka nem ad hű képet Vabbe művészi arcairól, különösen legűjabb irányáról nem. Ugyanis az újabb időkben mintegy visszavonulva reálisztikusabb, de a mellett még mindig igen sokoldalú festőtechnikát alkalmaz ez a változó palettájú észt művész. A háború előtti művészgeneráció tagjai közé lehet sorolni legelső műalkotásaik alapján, melyek azonban az elmúlt tizenöt év folyamán legkiválóbb munkáinak is tekinthetők — Konstantin Süvalo-1 (sz. 1884) és Villem Ormisson-i (sz. 1892). Mindkettő az orosz impresszionizmusból indult ki Wilhelm Purvit iskolája révén, és mind a ketten érzékeny színkerelők. Különösen az utóbbi tűnik ki mozgalmas temperamentumával és eleven színeivel, közben formában majdnem a primitívségig egyszerű. Ormisson nagyszámú, dekorativ tájképei mellett egy sereg színes és eleven virágfestményt s egyéb csendéleteket alkotott, továbbá néhány portrét a virtuozitásig menő primitiv, impresszionista stílusban. Ebbe a csoportba sorolja magát e sorok írója is időbelileg és inkább a művészi felfogás, mint festői modora miatt. Már a Noor Eesti idejében, a világháború előtt résztvett az észt műtárlatokon impresszionistaszerű, dekorativ olajfestményeivel és akvarelljeivel. Később a színhatás mérséklésére törekedett különösen kisebb városmotivumaiban. Fő működési területe azonban — a technikát tekintve — az olajfestés. Sok szinhatást kedvelő festői stilust fejlesztett ki az utóbbi két évtized alatt a »Pallas« művészeti iskola. A fiatalon elhunyt nagytehetségű Kuno Veeber (1892—1929) kevés alkotásában is gyengéd, de egyúttal mély szín-, forma- és térérzék csillan elő, különösen azután, hogy Francia- és Olaszországot megjárta. Vizioszerűen, mintegy a kubista prizmáján keresztül látott aktkompozicióiból, de reális formák alkalmazásával készített portréi26