A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1927

Paczka Ferencz művészeti hagyatéka, Paczkáné Wagner Cornélia művei

az asszony nem mint puszta szociális lény, hanem mint a teremtés müvének egyik fő része érdekelte. Már az első nagy karcolata, amely alakokban is bővelkedik a „Mária mater consolatrix", ezen téma megvalósítása felé törekszik. Ez a minden tekintetben önálló munka technikailag is kiváló alkotás volt, de azért még csak kezdetnek mondható, hiszen ezen képben csak egy asszonyi typus, t. i. az anya mint vigasztaló volt ábrázolva és nem az asszonyi sors. A művésznő sok sok éven kereste az utat és módot, amelyen ezt az ideát, amely benne élt, megvalósithassa. Számos tanulmánya látott napvilágot elkészítve a rajztechnika legkülönbözőbb eszközeivel és mindegyik ugyanazon témát tárgyazza! Jól tudta, hogy ezt a feladatot csak monumentálisan, ünnepiesen, az egészet átfogóan és mégis az egyes megjelenési formák typusait is felölclően lehet megoldani. így keletkezik a ,.Vita Beate' és a hasonló tárgyú nagy compositiók egész sora; egy steglitzi villában készített két freskófestmény is ezek közé sorozható. De egyik sem elégíti ki a művésznőt, a hosszas előmunkálatoknak azonban megvan az az előnye, hogy a hatalmas téma sok magában véve zárt hangulatai bizonyos meghatározott csoportok közé tömörülnek, amelyek mindegyike a női átéléseknek meghatározott körét zárja magába. Végül Paczka Kornélia megtalálja a megoldást a szobrászatban. Már grafikái közül igen sok müvét jellemzi az erős plaszticitás. Mint szobrásznő eleinte néhány kisebb skulpturát, később egy bronz figurát és több mellszobrot készített. Végül is összes lelki hatásait öt csoportba foglalta össze és ezeket, mint lapos reliefeket egy hatalmas kut pereme köré rendezte, úgy, hogy a reliefeket majdnem teljesen szabadon faragott csoportok választják el egymástól és mindegyik relief fölött még egy-egy lebegő női fejet láthatunk, amely az illető részlet tartalmát fejezi ki. így jött létre az asszonyi sors kútja. A közben való elhelyezés csak látszólag véletlen, mert ahhoz, amit az egész mű ábrázol, ez szükséges is és jelenti az időtlen történést. Magának a kút-motivumnak is van jelentősége, a viznek folytonos csobogása az élet folyamának örökös tovahullámzását jelképezi. De ezek a vonatkozások mind természetesek, éppen nem erőszakoltak, úgy hogy az egész műnek éppenséggel nincs köze sem a puszta allegóriához, sem a merev szimbolizmushoz, sem a homályos misztikumhoz. Paczka Kornélia tiszta látású és éles gondolkodású északnémet fő, aki a valót megtudja látni és aki képes a sok ezerféle történésnek egész nagyszerűségét fölfogni és vasakarattal formába önteni. Minden itt szereplő női alak egyénileg átélt typus; nem a cselekvéseik, hanem megjelenésük, arcuk és alakjuk képezi a történendőnek egész tartalmát. Az összes reliefeket és az ezek között kiemelkedő csoportokat egy átfogó érzés fűzi össze egy szerves egésszé, amelyből szükségképen alakul ki az asszonyi sors typusa. Az egyes csoportok illetőleg alakok között könnyen felismerhető például a hatalmas Abudantia, akiben a művész a természet mérhetetlen és rejtelmes termékenységét ábrázolja, ugyancsak kiemelkednek a bánat, a szomorkodók és a barátnők csoportja. A reliefek közül megemlítjük Magdolna alakját, a tehetetlen bánat jól sikerült ábrázolását és a chaost ábrázoló reliefet, amely mind között a legnagyszerűbb úgy érzés, mint kivitel dolgában. Ennek tárgya az egyén érzése, midőn egészen magá-