A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1926

Svéd reprezentativ képző- és iparművészeti kiállítás

nyos korszakba tartoznak, mely élesen elhatárolódik attól, ami azután köveikezett, akkor a svéd művészetet illetői* g a következőket mondhatom : 1910. év körül mutatkozik az expressionismus hatása (Grünewald) és az utána következő években Páris hatása alatt mindjobban megerősödik, a nélkül azonban, hogy mélyebb gyögyökeret tudott volna verni a svéd festészetben. Fiatal, komoly lelkeserők szentelik minden tehetségüket ennek a festészeti iránynak. Gyakran észlelhető, hogy ugyanaz a művész is megváltoztatja stílusát és teljesen más technikába csap át. A budapesti svéd mükiállitás nem egy fiatal művész munkáját akarja bemutatni. Hogy a számuk tekintélyes és a kiállított müveik változatosak, annak az a magyarázata, hogy a modern uj svéd festészet sok irányban halad. Anélkül, hogy a többi fiatallal szemben igazságtalan volnék, meg kell néhánv nevet említenem, akikről otthon a legtöbb szó esik. Ezek: J. Grünewald, Evald, Dahlskog, Per Mansson, Bertil Nordstrom, Edvin Oller és Martin Aberg Ezeknek a modernistáknak a nevei már átmentek a köztudatba és mintegy az összekötőkapcsot képezik a régibb és a legfiatalabb nemzedék között. Némelyiknél azt tapasztaljuk, hogy szinte visszatértek a 80-as évek művészetéhez. Csak figyelmesen kell megtekinteni pl. Broberg „Anyám arcképét" vagy Oscar Bergman természethü, gondosan megrajzolt akvarelljeit Az expressionizmus tipikus jelenségeit találjuk meg Mollie Faustman, Hjertén Grünewald, Martin Aberg képein. Mélyebb értelemben vett modernista Dávid Wallin. Kompozícióinak főtémája a lelki hangulat visszaadása az álmodozó nőnél vagy gyermeknél. Festményei nem egyszer az anyai szeretet himnuszai. Festőileg tekintve Wallin művészetét: ez aktművészet, de modelljeit legszívesebben zöldbe helyezi, hol meleg reflexhatásokat nyerhet, A tulajdonképeni nemzeti szobrászat szintén a 80-as években virul fel Svédországban, mikor már a művészek nemcsak kizárólag lovasszobrokra és mellszobrokra kapnak megrendeléseket, hanem városdiszitő szoborcsoportozatokat készíthetnek, sőt pályázatokat tűznek ki monumentális szökőkutakra és egyéb szobrokra. Ugyanakkor, mikor a főváros egyik terét a másik után ékesíti kedves kisebb-nagyobb szobrokkal, a vidék is lelkes figyelemmel fordul a diszitő szobrászat felé. Az a művész, aki kezdettől fogva a legtöbb nyilvános megbízatást kapta: Carl Mii les (sz. 1875.) Majdnem husz éve, hogy Carl Miiles a vezető szerepet tölti be a svéd modern monumentális szobrászat terén. Ugy a svéd főváros mint a vidék is számos nagyszerű ugy egészében mint részleteiben sikerült szobormüvet köszönhet Milles zseniális művészetének, így az Uppsalában felállított Sten Sture emlékmüve egyike a modern svéd monumentális szobrászat legérdekesebb alkotásainak ; a mult hetekben három hatalmas szobrászati alkotását leplezték le és pedig a klasszikus egyszerűségével tündöklő Napénekest a stockholmi Ström partján, gazdag fantáziával elgondolt Iparemléket a stockholmi Műegyetem előtt, mig a har-