A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1926

Abel Pann 2-ik gyűjteményes kiállítása

Abel Pann Másodízben jött el hozzánk Abel Pann, a szentföldi festőművész, ezúttal követséget is vállalt. A jövő évben Jeruzsálemben Dávid király várában képzőművészeti kiállítás lesz, erre a kiállításra Abel Pann utján küldik meghívásukat a jeruzsálemi festők. A művészeti anyag, amit Abel Pann magával hozott, s amelyből a Nemzeti Szalon kiállítását rendezte, három csoportba osztható: A biliai, s ez folytatása a Teremtés, tavaly bemutatott és méltatott ciklusnak, Párizs és a Litván lengyel rész. Mintha három Abel Pannt látnánk. A bibliai fenségbe elmélyülő, áhítatos, poéta piktort, aki a biblia magasztos elvontságában keresi az örök szeretet szimbólumát, azután az élet realizmusában a szépet kereső festőt, a párizsi élet megejtő érdekességét megörökítő művészt, végül a kedély és humor, a derű és jókedv megértőjét. E három főrészre osztott művek mindegyikében szinte szöges elhatárolást látunk felfogás, technika és színezés tekintetében, csak egy alapvonás köti össze, s vezeti közös művészi nevezőre a műveket: A natura rajongó imádata, amely nála makrokozmikusun jelentkezik. Az ember, az minden! Bármilyen nagy legyen is a világ, s ehez képest méretben bármily parány is az ember, az a világ, amelyben az ember él, amit az ember agyával át tud fogni, szolgája az embernek, ebben a világban Isten után az ember az ur! így domborodnak ki még biblikus képein is az emberalakok, ezt jelentik fenséges természeti tüneményket, felhőket, vizet, vihart ábrázoló képein, ha csak színfoltban felrakott emberalakjai s ezt jelnti az a kétségbeesett görcsös vonaglásban kapaszkodó kéz az özönvíz.feneketlen rémségében, amely az elérhetetlen menedéket keresi. Ezt fejezi ki döhhenetes erővel «Én várhatok*: (140. sz.) cimü karakterfeje s ez jelentkezik párizsi képein is (125., 135., 153. 141/b). Humora, amely a kedélyes mesemondó jóizüsége mellett reális életet ad, teljes összhangban van természetével, egyetlen vonása sem téved a szatíra, a bántó él határán át, olyan, mint a tisztavizü forrás, amelynek csobogása egy piila-* natra sem kelti a zuhanó víz erejében rejlő féi lemet. A 136., 139., 141., 141/b, 152., 156/b számú képei e nemben grandiózusak. Tárgyához mérten választja meg a kifejezés anyagát. Bibliai tárgyú képeihez a pasztell lágy,' misztikus színeket adó eszközéi veszi. Mózes a nádasban (88) cimü lapja biborszinében a legragyogóbb elgondolás, vagy a 98. sz.: Éva és az ' alma cimü képe a misztikus legenda, a legnagyobb emberi rejtély ábrázolásának egészen egyéni zamatát mutatja. A legcsodásabb azonban, hogy ennyi kedély ellenére Abel Pann borzalmat is tud festeni. Van egy képe — a sorozatnyi orosz pogromképek között, — amely egy megölt asszonyt ábrázol, akinek fedetlen mellén a csecsemője táplálékát keresi. Ennél megrázóbb emberi tragédiát alig tud az ember elképzelni s még ez a szörnyűség sem hat grand-guignol-szerüen az ő művészetében, ebben is van poézis nála. Abel Pann mesterségbeli készsége, technikája maga a megköiöttség nélküli antik művészet, de lírája a legmodernebb, mintha a próféták könyve mellett Walt Whittmant, vagy Morris Rosenfeldet olvasnánk, vagy a genezishez Jack London Ádám előtt cimü regényét tennők. Ujabb felüdülés Abel Pann e második kiállítása is, amelyről az ember ugy távozik, mintha a lelke a legnemesebb érzések sugarában fürdött volna. Borcss Mihály.