A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1924-1925

Zutt R. A., 1925. október

kenység szokott élni a hiszékeny fogyasztóval szemben s amelyek legtöbbször nem is annyira rosszakaratból erednek, mint inkább hozzá nem értésből és tájékozatlanságból. Fejlettebb izlés nem iűrheti rrieg fának gipszben való elgondolását, bronznak festett fából való utánzását, betonnak alkalmazását ott, a hol a szerkezet a masszív kőanyagot követeli meg. S hamégis a tervező művészek közölt is akad nem egy, aki vét e szabályok ellen, ez a tény a művészeti nevelés ellen emel vádat, mert mesterekként felszabadít szobrászokat, akik képtelenek agyagban elgondolt műveiket sajátkezűleg márványban megvalósítani. vagv tervező művészeket, akiknek kezében soha nem volt kőműves vakoló-lapátja,'asztalos gyalujavagy kovács kalapácsa. Zuttnak ezt a felfogását rövid tömörséggel ismerteti egyik híve, mikor azt írja, hogy a neissei iskola küzd minden hazugság ellen, nem dolgozik látszatra és a kivitelnél kiküszöböl minden hamis utánzatot; szolgálatába állit minden technikai ujitást — amennyiben munkássága keretébe vág — és a gyárak gépeiben tökéletesített formájú munkaeszközt, szerszámot lát. lizzel a technikai felkészültséggel indult útjára Zutt, hogy Morrisékés a praerafaeliták lelki tanítványaként híveket toborozzon annak a törekvésnek, amely az egyszerű kispolgári és munkáslakások ezreibe akarja belevarázsolni az igazi művészetből áradó derűt és lelki békét. A városok lakója ma többnyire ki van szolgáltatva a gyárak lélek nélkül való tömegprodukciójának. A kapitalista rendszer támasztotta versengés a minőség rovására a mennyiség korlátlan fokozására serkenti a gyárost. Kiszámithatatlan lehet tehát szociális hatásában is ez az irányzat, amelyik kézzel foghatóan bebizonyítja, hogy a tömegcikkeket a költségek fokozása nélkül is lehet a művészeti követelményeknek megfelelően előállítaniÉs alig hogy 1912-ben Zutt megkezdte munkásságát az Iparművészeti Iskola műhelyében, sorjában megjelentek a piacon azok a művészi apróságok, amelyek mind egy-egy banális, bazáráru ellen hirdettek élet-halál harcot. A háború megpróbáltatásának éveiből jól emlékezhetünk Ízléses vasgyűrűjére, vagy ezernyi emlékérmére és kis plakettjére. De hogy közben időt talált egy-egy mestermunka elvégzésére is, azt a bíboros hercegprímás megrendelte koronázó kehely, az egri érsek részére készített ralliumszelence, vagy a kereskedelmi és iparkamaráknak IV. .Károly királyhoz intézett hódolófeliratát tartalmazó ezüstszekrénykéje bizonyítja legjobban. Félreismerték Zutt hivatását és sok keserű pillanatot okoztak neki azok, akik szellemének idegenségétől magyar művészetünk faji zamatosságát féltették. Zutt őserejű, becsületes meggyőződéstől hevített tehetségére a lenditőkerék szerepe