A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1915-1917

KÉVE Művészegyesület

6. Lénárd Róbert: „Nemesi porta Toledoban". Eredeti rézkarc. (1913/4.) 7. Lohwag Ernesztin: „Orosz hadifogoly". Eredeti kőrajz sajátkezű szinezéssel. (1915/6). 8. Remsey Jenő : „Menekültek". Eredeti kőrajz. Ezeken kivül 1910-ben az egyesület kiadta Mihály Rezső festőművész tagtársunk „Bariék kalandjai a nagyvilágban" cimü mesekönyvét. Az 1914 junius havában Münchenben rendezett kiállításunkból fakadt jelentékeny eredményeknek közvetlen fejlesztését a világháború kitörése akadályozta meg. Tizenhárom férfitag közül nyolcan teljesítettek aktiv háborús szolgálatot. Közülük Szőri József festőművész az uzsoki szoros hősies védelmében esett el még 1914 október 1-én, Muhits Sándor festőművész pedig mint az oroszok foglya évek óta a szibériai Krasnojarskban sinylődik. Enyhülést csak az utolsó hónapok hoztak, mivel egyesületünk katonai szolgálatot teljesítő tagjai közül többet a cs. és kir. sajtóhadiszállás művészeti csoportjához osztottak be. Ennélfogva a háborús periódusnak legutolsó részében folytathattak csak tagjaink termékeny művészi munkát. Az ezt megelőző időkben pedig ott igyekeztünk segíteni, ahol a szükség a legfájdalmasabb volt. Még 1914 szeptemberében a m. kir. vallás és közoktatásügyi minisztérium művészeti ügyosztályával és az Országos M. Kir. Iparművészeti Iskola igazgatóságával karöltve megalakítjuk az Iparművészeti Iskolai Hadikórházat, a legénységi állományhoz tartozó művészek számára. 38 havi fennállás után épp e napokban zárta be a kórház kapuit, amelyek tárt karokkal fogadták mindig az enyhülést kereső sebesült vagy beteg müvészharcosokat, hogy felgyógyulásuk tartamára meleg otthonuk legyen. Most, hogy a kórház feloszlott, a 100 személyre szóló berendezést az Országos M. Kir. Iparművészeti Iskola növendékei számára létesítendő internátus céljaira juttatjuk. Az egyesület barátai és ismerősei körében e célra három esztendő alatt körülbelül 40.000 koronát gyűjtöttünk. 10