A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1909-1911
„NYOLCAK” kiállítása: Berény Róbert, Cóbel Béla, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos, 1911.
differenciál. Csupa apróság, de a test nekik köszönheti súlyát, elevenségét, tömegszerüségét. d d Messze, fenn a dombtetőn áll, illetőleg pontosan az égnek pattan egy emberi alak, villámszerű elrendezésben, keze, lába, meg a hát, a nyak, a fej mind merev, erélyes, feltörekvő egyenes vonalak, amelyek itt-ott eltörnek éles szögekre. Léniát lehetne fektetni a karvonalak mentén, de az, ami a nőcsoportot felszegezi az égre, mégsem vonaljáték, hanem csupa akarat, a test egy hatalmas erőfelszökkenés pillanatában. Nem az esetleges kontúr, hanem a tömegek mozgástengelyei kivonatolják a dombháti embert, o • Kernstok, Márffy, Berény egyformán csak anyagnak tekintik az emberi testet véletlen megjelenésében, amelyet át kell formálni, hogy jelentését feltárja. Értelmeznek, átirnak. Pór leir, természetesen, — effelől képe első pillantásra bizonyosságot ád — csak nagyon közvetetten. a a Szép, zöld dombok előtt állanak az aktok. fl középen ; teljesen láthatóan egy áldó gesztusu férfi. Jobbról-balról szilárd tömbben egy-egy csoport, álló férfiak és nők. Mindkét oldalon, a középponti alak felé, térdeplő férfi vezeti le a tömeget. Jóformán csupa óriás szerepel a képen, hatalmas, nagy emberek, de mindegyiknél ki van emelve a vertikális tengely és ezért nem hatnak túlságosan súlyosnak. • a fl testek anatómiai felfogása nagyon quattrocentos. Tiszta, értelmes, éles. flz izomcsoportokat egyenként együvé fogja és azután egyszerűen összekapcsolja őket. Amennyire a szervezet egysége megengedi, kiérzik az egyes önállóbb testrészek különvalósága. fl mozdulatok nagyok, egyszerűek, komplikált ellentétbeállitások és egymásrautalások nincsenek. Csakhogy az áttekinthetőségen és természetközelségen kivül még valami quattrocentos, néhol: a véglegesség. Például a balról térdelő férfi egész elhelyezkedése, kivált a két kinyújtott kar a legtermészetesebb, a legbiztosabb, a legegyszerűbb harmoniáju az összes lehetőségek között és amellett legélesebb a jellemzése, legkimeritőbb az ábrázolása, ugy, hogy ezen az alakon többé nincs mit változtatni, emlékezetünkbe jegyződik és éppen véglegessége következtében nem lehet elfelejteni, hanem megmarad biztos és szigorú mértékéül minden hasonló helyzetnek. o o fl véglegesség oldja fel az ellentétet, amely különben a széles emberlátás és a keményen összefogott kompozíció között támadna. fl komponálás munkája sikerült. Megmarad a gazdagság, sehol nem mutatkozik önkény és a cselekménytelen konfiguráció mégis szilárdan kapcsolódik, flz egyik és a másik csoport körülírása erős, folytonos telt vonalat adna. Jobboldalt, baloldalt szép emelkedésben helyezkedik egymás fölé három fej és a negyedik aztán lehajlítja az emelkedés vonalát, fl természetes, meleg összesimulásnak talán legszebb példája a jobboldal két innenső alakja, flz egyik és a másik alsó karja párhuzamosan fekszik, egymás mellé, a felső karok rájuk merőlegesen egy egyenes vonalat adnak. ° ° Különösen erős és értékes az oldalcsoportoknak a főalakhoz kapcsolása a térdeplők által, akik a maguk egészében egyformán vonatkoznak a
