Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)
Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Gellér Katalin: „Vonjuk ki magunkat egyre jobban és jobban az érzéki csalódások eme világából"
len van. S talán itt ragadható meg leginkább a buddhizmus és a teozófia elemeket, halmazállapotokat, eget, földet, istent és embert átfogó szinkretikus világ- és emberfelfogásának a hatása, még ha a hegyvidék, vagy az erdő én-képként való felfogására nincs explicit, erre utaló elem, mint Csontváry cédrusánál. Mednyánszky élet- és művészetfelfogásának egysége ellenére a művekben szakadás tapasztalható a vászon előtt álló művész és a mű között, a látvány „valósága" győz az érzelmek és a látható világ között ekvivalenciákat kereső, szubjektív szimbolikus megjelenítés fölött. A buddhista, teozófus elvekből következő azonosság-keresés, ráismerés-élmény jelen van hangulatfestészetének realista, részleteiben impresszionista vagy dekoratív megfestésében is, vagyis valós vízió jellegében. A teozófia szerint a spirituális, az isteni lényeget hordozó ember önmaga megismerésével eljuthat a „határtalan horizontokhoz" (Mednyánszky), a magasabb rendű igazsághoz, a világismerethez is, de Mednyánszkynál a természet az egyedüli, a változásban is örök elem megtestesítője, a tájban felbukkanó emberi figura szerepe legfeljebb a passzív összekötőé, a szenvedőé. JEGYZETEK 1 Párizs, 1897. május 24. In: Mednyánszky László naplója (Szemelvények). Szerk., előszóval és jegyzetekkel ellátta Brestyánszky Ilona. Budapest, 1960. 50. 2 Justh Zsigmond: Fuimus. Budapest, 1906. 72.; Justh Zsigmond: Báró Mednvánszkv Lászlóról. A Hét, 1890. június 29. 413. 3 Csók István: Emlékezéseim. Budapest, [1945.] 83. 4 Tamás Henrik: Mednyánszky. Közreadja: Markója Csilla. Enigma, No 34, 2002. 69. 5 Rippl-Rónai József emlékezései. Budapest, 1911. 81. 6 Redon, Odilon: A soi-même. Journal (1867-1915). Paris, 1979. 144. 7 A szimbolizmus óriási irodalmából csak három összefoglaló munkára utalnék: Hofstätter, Hans H.: Geschichte der europäischen Jugendstilmalerei. Köln, 1963.; Lucie-Smith, Edward: Symbolist Art. London, 1972.; A szimbolizmus. A bevezető tanulmányt írta, a szövegeket vál. Komlós Aladár. 2. kiad. Budapest, 1977. 8 Splendeurs de l'Idéal. Rops, Khnopff', Delville et leur temps, [kat] Musée de l'Art wallon de la Ville de Liège. Ed. Draguet Michel. Snoeck-Ducaju, 1996. 9 Wijsenbeek, L. J. F.: Mondrian und Kandinsky. Theosophische Einflüsse in den Jahren 1905 bis 1910. Pantheon, 43. 1985. 141-143.; Meda Mládková: Közép-európai hatások Frantisek Kupka munkásságában. In: Frantisek Kupka Jan és Meda Mládek washingtoni gyűjteményéből, [kat.] Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeum - Közép-európai Kulturális Intézet. Szerk. Farkas János László, Geller Katalin, Körber Ágnes. Budapest, 2001.19-22. 10 Czobel István (1847-1932) Mednyánszky sógora, Margit húgának férje volt. A fent említett jelzőt Felvinczi Takács Zoltán adományozta Czobel Istvánnak. Ld. Felvinczi Takács Zoltán: Olgyai Viktor. Művészet, 8. 1909. 5. 11 Markója Csilla: Egy másik Mednyánszky (A Mednyánszky-kutatás új forrásai) [l.J Művészettörténeti Értesítő, 49. 2000. 112 22 ; „Csak a bűnözőket szereti"- Válogatás Katona Nándor Mednyánszkyt „leleplező" emlékirataiból. Közzéteszi: Markója Csilla. Enigma, No 24/25, 2000. 188-189 12 Justh Zsigmondról és Czobel Minkáról ld. Pór Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. Justh Zsigmond és Czobel Minka népiessége. Budapest, 1971. 13 Justh Fuimus (2. jegyzetben i. m.) 76. 14 Buddhista periódusának kötetei: Maya. Budapest, 1893; Fehér dalok. Budapest, 1894; La migration de l'Ame. Paris, 1897; Ld. Kis Margit: Czobel Minka. Nyíregyháza, 1980. 15 Felvinczi Takács (10. jegyzetben i. m.), ld. még Gáspárdy Zoltán: Olgyai Viktor című szakdolgozatát, amelyet szerzője az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán írt (1932-1933), lelőhelye: Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, ltsz. 162/1. Idézi: Zsákovics Ferenc: A rézkarcoló nemzedék 1921-1929. A rézkarcművészet megújulása Magyarországon az első világháború után. Miskolc, 2001. 27., 75 >9 16 Justh Fuimus (2. jegyzetben i. m.) 220. 17 A visszaemlékező „chiffon"-t írt (rongy) „chiffonnier" (rongyszedő) helyett: Czobel Istvánné Mednyánszky Margit: László - Brouillon (visszaemlékezés). Enigma, No 24/25, 2000. 69. Hasonló külsővel írta le Justh Zsigmond is: Justh Zsigmond naplója és levelei. A leveleket vál. és jegyzetekkel ellátta, a kötet anyagát sajtó alá rend. Kozocsa Sándor. Budapest, 1977. 409. 18 Markója Csilla az általa feltárt újabb naplórészletek alapján írt Mednyánszky-tanulmányában a teozófiával kapcsolatos elemeket is elemzi: Markója (11. jegyzetben i. m.) 98-100. 19 Hartmann, Franz: Was ist Theosophie? Leipzig, 1903. 5. 20 Ikonológia és műértelmezés 5. Hermetika, mágia. Ezoterikus látásmód, és művészi megismerés. Szöveggyűjtemény. Főszerk. Pál József. Szeged, 1995. 577. 21 A misztikus tanok, köztük a teozófia hazai történetéről, elsősorban irodalmi hatásáról ld. Tarjányi Eszter: A szellem örvényében, A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia történele és művészeti kapcsolatai, Budapest, 2002.; Wallace, Alfred Rüssel: A gyakorlati spiritualizmus védelme. Forditotta és előszóval, függelékkel a gondolat-olvasásról, Bastian úgynevezett leleplezéséről, a Kardecistákról, az Okkultisták indiai s egyéb titkos szövetkezéseiről s a gyakorlati kísérletezés szabályairól ellátta Madách Aladár. Budapest, 1884. 22 Tarjányi (21. jegyzetben i. m.) 98.; Ezt egyébként alátámasztja a Teozófia c. lapban egy Körösi Csorna Sándorról szóló Blavatsky-írás megjelentetése. Ld. Teozófia, 1. 1912. 66-67. és Toperczer Ákosné: Körösi Csorna Sándor és a teozófia. Budapest, 1914. 23 Saint-Germain grófról ld. Seligmann, Kurt: Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban. Budapest, 1987. 301-305.; Tarjányi (21. jegyzetben i. m.) 98. 24 Gárdonyi regényében a táltosok buddhista eszméket vallanak. Gárdonyi e vonatkozásáról tanulmány is megjelent a Teozófiában: Stojitsné A. Elza: Gárdonyi, a misztikus. Teozófia, 5. 1916. 90-92. 25 Stojits Iván: A teozófia és a teozófiai mozgalom. Hartmann F. dr. és mások nyomán írta-. Budapest, 1905. ; Tarjányi (21. jegyzetben i. m.) 104. 26 Teozófia, 1. 1912. L; Az összefoglalók közül ld. pl. Gyakorlati útmutató tagok számára, H. P. Blavatsky, A. Besant, C. W. Leadbeater és mások írásaiból összeállítva. Az első kiadás (1912) bővített változata. Budapest, [é. n.] 27 Németh Lajos: Csontváry Kosztka Tivadar. Budapest, 1970. 262-263 1 ' 7 ; Geller, Katalin: Elements symbolistes dans l'oeuvre des artistes de la colonie de Gödöllő. Ada Históriáé Artium, 28. 1982. 135-139. 28 Katalógus. Budapest, 1909. kat. sz. 29-30.; 17-28. (A könyvészeti ritkaságnak számító kiadvány a gödöllői Nag)'
