Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Kiss-Szemán Zsófia: Mednyánszky és a bécsi „Stimmungsimpressionismus"

4 Malonyay Dezső említi, hogy Karl Bodmer és Odilon Redon Mednyánszky mellett további magyarországi művészeket, pl. Paál Lászlót és Feledi Tivadart is segítette Barbizonban. Malonyay Dezső: Menyánszky. Budapest, 1905. 28. Ezt a hatást elsőként elemezték: Kelp Anna: A XIX. századi magyar festészet viszonya a francia festészethez. Budapest, 1928. 68. és Schanzer Mária: Mednyánszky. Budapest, 1935. 17. 5 Kiss-Szemán, Zsófia: Mednyánszky László 1877-8l-es naplója és a Varjak az itatón című festmény története. Enigma, No 24/25, 2000. 307-318, valamint Szemelvények Mednyánszky László korai naplójából (1877-1881). Közzéteszi: Kiss-Szemán Zsófia. Enigma, No 24/25, 2000. 319-344. 6 A következő művekre gondolok: Táj mosó nőkkel és halászokkal (kat. sz. 16.) vagy Halász holdkeltekor (Rybár pri vychode mesiaca, 1880 körül, SNG ltsz. O 2503) 7 „Egy barátságos kis szoba és a határtalan horizont!" In: Mednyánszky László naplója (Szemelvények). Szerk., előszóval és jegyzetekkel ellátta: Brestyánszky Ilona. Budapest, 1960. 23. - 1894. január 3. Budapest 8 Olasz fejtanulmányok: Bohém (Bohém, 1880 körül, SNG, ltsz. O 6775); Kalapos kisfiú (Mlady chlapec v klobúku, 1880 körül, SNG, ltsz. O 6784); Férfi profilból (Muz z profilú, 1880 körül, SNG ltsz. O 6755); Fiatal fiú profilból (Mlady chlapec z profilú, 1880 körül, SNG, ltsz. O 6786). 9 Szemelvények Mednyánszky László korai naplójából (5. jegyzetben i. m.) 335. 10 Malonyay (4. jegyzetben i. m.) 29. Malonyay tévesen közli a festők nevét, helyesen: Robert Russ és Canon. 11 Schanzer (4. jegyzetben i. m.) 18-21. 12 Kállai Ernő: Mednyánszky László. Budapest, 1943. 29. 13 Mednyánszky László naplója (7. jegyzetben i. m.) 11. 14 Vámosiová, Sona: Slovenská krajina v diele Ladislava Mednyánszkeho. In: Z novsích vytvarnych dejín Slovenská. Red. Ladislav Saucin. Bratislava, 1962. 51. Vámosiová egyes festményeket „szlovák tájként" említ és Mednyánszky bécsi hatásokat felmutató korszakába sorolja őket, ám állításait nem támasztja alá érvekkel. Mednvánszkv ekkori tájképfestészetének igénytelenségét a festő gyakori anyagi gondjaival és képeinek kényszerű, áron aluli árusításával hozza összefüggésbe. Ez azonban téves állítás erre az alkotói korszakra vonatkozóan, ugyanis Mednyánszky naplója szerint első képét csak Rómában adta el, ám a XIX. század nyolcvanas éveiről is elmondható, hogy festményei még nem voltak igazán keresettek. 15 Sarkantyú, Mihály: Mednyánszky László (1852-1919). Budapest, 1981. 8. 16 Markója, Csilla: „A fő, az egyetlen maradandó a hangulat". A hangulattól a motívumig. Mednyánszky László és a bécsi hangulatképfestészet/Stimmungsimpressionismus. Enigma, No 34, 2002. 15. Markója elemzi ezeket a képciklusokat: Schindlernél az ún. Hónapok-ciklust és a Jegenyesort (Pappelallee) ábrázoló ciklust említi analógiaként ahhoz, ahogy Mednyánszky szekvenciaszerűen vissza-visszatér kedvelt motívumaihoz, hogy újraés újra feldolgozza azokat. Vélhetőleg a képszekvenciák iránti érdeklődésük közös eredőre vezethető vissza, az akkor már ismert francia impresszionizmusra. 17 Ezen a kiállításon mutatta be Őszi táj című festményét. In: Katalog der ersten internationalen Kunstausstellung im. Künstlerhause. Wien, 1882. No 57. 18 E kérdéskörről, a különböző országok párhuzamos jelenségeiről ld. még: Bouret, Jean: The Barbizon School and 19th Century French Landscape Painting. London, 1973.; Farbe und Licht. Impresionistische Tendenzen in der österreichischen Landschaftsmalerei von Schindler bis Klimt. [kat] Fuji Museum. Tokyo, 1996.; Haja, Martina: Der österreichische Stimmungsimpressionismus. In: Landschaft im Licht. Impresionistische Malerei in Europa und Nordamerika, [kat.] Wallraf-Richartz-Museum, Köln. Kunsthaus, Zürich. Hrsg. von Czymmek Götz. Köln, 1991. 156-163. 19 Grabner, Sabine: Az osztrák hangulati impresszionizmus. A múló pillanat megragadása Emil Jakob Schindler, Eugen Jettel és Rudolf Ribarz művészetében. Enigma, No 34, 2002. 24—37. Klaus Demus 1959-ben megjelent tanulmányára történő utalás: Uo., 24' [A tanulmány eredetileg megjelent: Farbe und Licht (18. jegyzetben i. m.) 175-Í78.] 20 Uo., 24-25. 21 Uo., 24. Grabner tanulmányában a Stimmungsimpressionismus irányzatának történeti fejlődésével is foglalkozik. Nézete szerint három törekvésből alakult ki: La barbizoni példából, tehát már a XIX. század harmincas-negyvenes éveitől folyamatosan. A hatvanas években már közvetve is figyelemmel kísérhették ezeket a törekvéseket, hiszen Németország és Ausztria több városában rendeztek kiállítást a barbizoni mesterek jelentős műveiből. 2. August von Pettenkofen (1822-1889) művészeti hagyományából és példájából, aki már a XIX század ötvenes évei kezdetén felfedezte maga és festészete számára a Szolnok környéki alföldi tájat és szó szerint plein air festészettel foglalkozott. Az ő ösztönzésére látogatták meg további osztrák festők is Szolnokot, amely sokszor a holland tájhoz hasonlítható élménnyel szolgált. 3. Az. osztrák akadémiai festészet saját hagyományából: a XIX. század hatvanas éveiben a bécsi képzőművészeti akadémián tanított Albert Zimmermann (1808-1888), akit „ultramodern művésznek" tartottak, s aki hallgatói figyelmét (többek közt Sekundieret, Jettelét és Ribarzét) az önmagában való („an sich") természetre irányította, megtiltotta a heroikus szemléletet és a fiatalokat a plein air festésre ösztökélte. 22 Uo., 25. 23 Szemelvények Mednyánszky László korai naplójából (5. jegyzetben i. m.) 322., 327., 331., 335. 24 Mednyánszky László naplója (7. jegyzetben i. m.) 37. - Pest, 1895. december 14. 25 Uo., 38. 26 Pollak, Friedrich: Österreichische Künstler. Wien, 1905. További, a törzsszövegben nem említett, de E. J. Schindler köréhez tartozó művészek: Julius Berger, Hugo von Charlemont, Franz Rumpier, Eduard Zetsche. 27 Markója (16. jegyzetben i. m.) 14. 28 Alkonyi táj j oly óval és fákkal. Fák a folyónál (Podvecerná krajina s riekou a skupinou slromov. Stromy pri rieke, 1880 körül, SNG ltsz. O 296); Őszi táj. 'Tükröződés (Jesenná krajina. Zrkadlenie, 1885 körül, SNG, ltsz. O 4942); Őszi domboldal fával (Jesenny svah so stromom, 1885 körül, SNG ltsz. O 5016). 29 Czobel (2. jegyzetben i. m.) 65. 30 Szemelvények Mednyánszky László korai naplójából (5. jegyzetben i. m.) 339. 31 A Herbst című festmény a második világháború alatt megsemmisült. Reprodukcióját ld. Wilhelm. Bernatzik. Katalog der Gedächtnisausstellung. Wien, 1907. Hasonló motívumot találhatunk Mednyánszkynál: Ulőparaszt (Sediaci sedliak, 1885 körül, SNG ltsz. O 3277). A festészeti szemlélet rokonságából, illetve a közös gyökerekből eredhetnek Bernatzik 1887-ben festett Die Heilsboten (Niederösteireichische Landesgalerie, Inv. Nr. 6627) című művével való további párhuzamok is. Az értékes közlésért köszönetet mondok Kari Heinz Plunhubernek (Ausztria), aki szakdolgozatában W. Bernatzik életművével foglalkozik. 32 Ülő paraszt (Sediaci sedliak, 1885 körül, SNG ltsz. O 3277); Fiú a méhesben (Chlapec pri vcelíne, 1885 körül, SNG, ltsz. O 2777) 33 Mednyánszky László naplója (7. jegyzetben i. m.) 144. - 1917. szeptember 10. hétfő. 34 Tina Blau 1845-1916. Eine Wiener Malerin, [kat.] Osterreichische Galerie im Oberen Belvedere, Wien. Hrsg. von Hans-Schöny Aurenhammer und Zdrawka Heinz-Ebenstein. Wien, 1971; Roser-De Palma, Amélie: Die