Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Hessky Orsolya: Rajzolni tudni kell. Mednyánszky László müncheni tanulmányairól és rajzairól

lékezés). Enigma, No 24/25, 2000. 56-73. A dokumentum 1956-ban került az adattárba, ettől kezdve tehát a kutatók számára is hozzáférhető volt. 19 Gzóbel (14. jegyzetben i. m.) 331-334. Vö. 14. jegyzet. 20 A vázlatkönyv a MNG grafikai osztályán található, ltsz. 1927-1460. A 115. és 116. lapokon a művész évekre lebontva eleveníti fel életének eseményeit 1904-ig. Eszerint: „72 Herbst München 73 Sommer Genfer See 73-74 München Cholera 74 Herbst Paris" 21 Malonyay Dezső: Mednyánszky. Budapest, 1905. 27. 22 Lázár Béla: Egy magyar gyűjtemény. Budapest, 1922. 37. 23 Kacziány Őrödön festőművész visszaemlékezései. MNG Adattár, ltsz. 3775. 24 Uo., 74. 25 Fülep Lajos: Művészet és világnézet. In: Fülep Lajos: Művészet és világnézet. Cikkek, tanulmányok 1920-1970. Vál. és szerk. Tímár Árpád. Budapest, 1976. 289-294. 26 Lyka Károly a szemtanú magabiztosságával számol be a müncheni akadémia tevékenységéről az 1890-es években a Fővárosi Lapokba, Magyar Hírlapba, Pesti Naplóba írt kritikáiban, majd idős korában, összefoglalva: Magyar művészélet Münchenben. Magyar művészet 1867-1896. Budapest, 1951. 2. kiad. Budapest, 1982. és visszaemlékezéseiben: Vándorlásaim a művészet körül. Budapest, 1970. 30-67. A Münchent szintén megjárt Réti István cikksorozatban emlékezett vissza tanulmányi éveire: A harmincéves Nagybánya. Magyar Művészet, 2. 1926. 305-316., 365-384. Ezt követően összefoglaló munkájában tért ki ismét a müncheni akadémiára: Réti István: A nagybányai művésztelep. 2. bőv. és javított kiad. Sajtó alá rendezte és szerk. Csorba Géza. Jegyzetekkel ellátta: Szűcs György, Budapest, 1994. 8-10., 44-54. Említésre méltó még Németh Lajos: Hollósy Simon és kora művészete. Budapest, 1956. 27-48.; Németh Lajos: A művészet sorsfordulója. Budapest, 1970. 56-68. 27 Ld. Szinyei Merse Anna tanulmányát ebben a kötetben. 28 Kállai (13. jegyzetben i. m.) 20. 29 Uo., 44. 30 Malonyay (21. jegyzetben i. m.) 42-44., 76. 31 A müncheni tájképfestészet XIX. századi alakulását számos munka feldolgozta, többek között: Ebertshäuser (3. jegyzetben i. m.); Wichmann, Siegfried: Meister, Schulen, Themen. Münchner Landschaftsmalerei im 19. Jahrhundert. Herrsching, 1981.; Ludwig, Horst: Die bayerische Rußlandschaft in der Münchner Malerei. Mainburg, 1985.; Balogh, László: Motive zur Münchner Malerei im 19. Jahrhundert. Mainburg, 1986. 32 Vö. Markója Csilla: Egy másik Mednyánszky (A Mednyánszky-kutatás új forrásai) [L] Művészettörténeti Értesítő, 49. 2000. 100. 33 Eduard Schleich: Wildwechsel an der Isar, 1858. o., fa, 36,8 x 88,3 cm. Magántulajdon. 34 Joseph Wenglein: Kalksteinsammlerinnen im Isarbett bei Bad Tölz, 1883, o., v., 135 x 210 cm, München, Neue Pinakothek. 35 Markója Csilla: A Mednyánszky-kutatás új forrásai és a Lincselés c. kép. Ars Hungarica, 28. 2000. 283-300. 36 Maga a mű, illetve változatai főként a Szlovák Nemzeti Galériában találhatóak, ld. [kat. sz. 11.] 37 Mednyánszky László naplója (15. jegyzetben i. m.) 118. 38 Uo., 109. 39 Uo., 71. 40 Vö. Markója Csilla: Tájkép csata után. Mednyánszky László és a hadifestészet. Enigma, No 28, 2001. 7-40. 41 Uo., 27-38. 42 Az illusztráció kifejezés most elsősorban vedutákat, tájrajzokat takar; Mednyánszky valószínűleg kedvelte ezt a műfajt, hiszen már az 1880-as évek első felétől kezdve folyamatosan művelte. 1884-ben részt vett a Budapest főváros tanácsa által meghirdetett látképpályázaton, ahol 3 pályaművet nyújtott be (Ld. Gábor Eszter: Az 1884-85. évi budapesti látképpályázat. Ars Hungarica, 19. 1991. 193-195., 198., 201-202.). Igyekezetét nem díjazták, de a pályázat nyilván másféle kvalitásokat kívánt, mint amelyekkel Mednyánszky rendelkezett. Mindenesetre illusztrátori - tehát veduta rajzolói - tevékenysége ebből az időből ered. 43 Vasárnapi Újság, 1885. június 7. 368. 44 Uo., 370. 45 Malonyay (21. jegyzetben i. m.) 17. 46 Keserű Katalin: Várábrázolások. Táj és történelem a historizmus festészetében. In: A historizmus művészete. Szerk. Zádor Anna. Budapest, 1992. 223-241. 47 Malonyaynál ezen a címen találkozunk vele, Malonyay (21. jegyzetben i. m.) 8. Aloys Freiherrn von Mednyánszky: Malerische Reise auf dem Waagflusse in Ungern. Pesth, 1826. 2. bőv. kiadása Pest, 1844. Magyar nyelvű kiadása: Mednyánszky Alajos: Festői utazás a Vág folyón, Magyarországon. Budapest, 1981.; Mednyánszky, Aloys: Erzählungen, Sagen und Legenden aus Ungarns Vorzeit. Pesth, 1829.; Mednyánszky, Aloys: Elbeszélések, regék és legendák a magyar előkorból. Németből b. M. A. után szabadon fordítottak: Nyitske Alajos és Szebhényi Pál. 1-2. köt. Pesten, 1832-1834. 48 Vö. Id. Marko Károly, [kat. ] Magyar Nemzeti Galéria. A rajzművészet mesterei 2. Szerk. Bajkay Éva. Budapest, 1991. 44. 49 Segítség! Eperjes, Nagykároly és Toroczkó tűzkárosultjainak fölsegélésére. Szerk. Jókai Mór. Budapest, 1887. 50 Az album legismertebb lapja Zichy Mihálynak Torockó, Nagykároly és Eperjes allegóriáját ábrázoló kompozíciója. 51 Markója (32. jegyzetben i. m.) 99-100. 52 Vasárnapi Újság, 1887. október 9. 683. 53 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Rudolf trónörökös főherczeg O császári és királyi Fensége kezdeményezéséből és közreműködésével I—XXI. Budapest 1885-1901. 54 Vö. Cennerné Wilhelmb Gizella: „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben" illusztrációi és illusztrátorai. Folia Historica, 9. 1981. 59-77. 55 Mednyánszkynak a MNG grafikai osztályán és a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött rajzai között megtaláljuk az Osztrák-Magyar Monarchiához készült illusztrációit is. Magyarország I. kötet: Magyarország és népei általánosságban (III., 1888.): Tokaj 449., Barackvásár Kecskeméten 467., A bruszturai surrantó a Tarczavölgy felső részében Máramarosban 473., Rudolf trónörökös O cs. és kir. Fensége vadászkastélya az Erdészvölgyben Máramarosban 475., Vízfogó Máramarosban 477., Tiszamenti tölgyerdő 481. Magyarország II. kötet: Alföld (VII., 1891.): Homokbuckák 189., Czeglédi szárazmalmok 203., Alpár 211., Szélmalmok Félegyházán 249., Debreczen főtere 285., Nyírfaerdő 339., Nyíregyháza főtere 343., Szatmár-Németi főtere a püspöki székesegyházzal 357., Erdős részlel az ecsedi lápból 377. Magyarország III. kötet: Budapest, Fiume (IX., 1893.): A város kútja (Király kút) a Svábhegyen 123., Budafoki barlanglakás 549. Magyarország IV. kötet: Dunántúl (XIII., 1896.): Mednyánszky nem közreműködött (ekkor élt Párizsban). Magyarország V. kötet: Felső-Magyarország I. rész (XV., 1898.): Csejte vára, Borostyánkő, A stomfai kastély, Vöröskő vár, Vág-Újhely, A brunóczi kastély, Temetvény vára, Budatin, A mednei szilvaaszaló, Podhrágy, A Vág és az Árva folyók találkozása Kralovánál,