Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Szabó Júlia: Mednyánszky László: tájvázlatok, táj és „genre" képek

JEGYZETEK 1 Justh Zsigmond: Báró Mednyánszky Lászlóról. A Hét, 1890, június 29. 413., Mednyánszky László fényképével illusztrálva. Újraközölve: A Hét politikai és irodalmi szemle 1890-1899. Válogatás. Vál. és sajtó alá rend. Fábri Anna, Steinert Ágota. Budapest, 1978. 55-56. 2 Justh Zsigmond: Fuimus. (1895). In: Századvég. Vál., a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta: Szálai Anna. Budapest, 1984. Az idézett részek: II.: 303., 334-335., 348-349., 352., 398. Az irodalmi idézetekért köszönettel tartozom Marosi Zsuzsának. 3 Uo., 349. 4 A szepesi káptalan (Spisská Kapitulá, GPMB ltsz. K 403). A másik a kassai dóm déli oldala, szintén ceruzarajz (Katedrála, GPMB ltsz. K 412); Beckói romok (Ruiny hradu Beckov, SNG ltsz. K 4260). 5 Vö. Markója Csilla: Thomas Ender és Mednyánszky. In: Johann Nepomuk Ender (1793-1854), Thomas Ender (1793-1875) emlékkiállítás. Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjtemény. Szerk. Papp Gábor Gvörgy. Budapest, 2001. 53-62. 6 Ld. a 4. jegyzetet. 7 „Az ég kelet felé kékes-szürkés-zöldes, igen átlátszó volt. (Már többször szemlélt effekt.) Nyugat felé mindinkább sötétedett az álló része a képnek. Azon motív jött eszembe, melyet Münchenben csináltam, hol a háttér ködburok, a síkság a túlról van világítva. A tócsák élénken reflexálják a köd feletti erős színeket. A különös sráfos egek láthatók néha párhuzamos sávokban, melyek erősen világítanak. A közöttük átlátszó fényes szürkés szín, mely különös nagyszerű részt foglal magában." In: Szemelvények Mednyánszky László korai naplóiból (1877-1880). Közreadja: Kiss Szemán Zsófia. Enigma, No 24/25, 2000. 329. - [Beckó, 1880. december utolsó napján] 8 Arnold Böcklint a Fuimusbzn említi Czobor Lipót (Mednyánszky) barátja, a Márfay Gábor néven szereplő Justh Zsigmond. Vö. Justh (2. jegyzetben i. m.) II.: 348. 9 Czobel Istvánné Mednyánszky Margit: László - Brouillon (visszaemlékezés). Enigma, No 24/25, 2000. 61. 10 A téma gazdag irodalmából vö. Barbizon. Malerei der Natur - Natur der Malerei. Hrsg. Andreas Burmeister, Christoph Heilmann, Michael F. Zimmermann. München, 1999. 95., 107., 109., 111'., 113., 147., 162., 165., 172., 173., 179., 226., 227., 268., 269., 300., 301. 11 Thoré, Theophile (Thoré-Bürger): La recherche de la liberté. Paris, 1845. (L'artiste) 12 A teljesség igénye nélkül, csak néhány: Tűz körül üldögélők a Tarpatak völgyében, I. (kat. sz. 365.); Tájkép lovassal (kat. sz. 99.); Krumpliszedés a 'Tátrában (kat. sz. 54.); Vázlatkönyv tájrajzokkal (Nácrt k obrazu, SNG ltsz. K 11147); Szomorú vásár, (I. Száműzöttek) (kat. sz. 22.); A szolnoki vásár (kat. sz. 320.). 13 A teljesség igénye nélkül néhány példa: Térdeplő sebesült (kat. sz. 332.); Ima a sír felett, (kat. sz. 76.); Haldokló halász (Sebesült halász) (kat. sz. 37.). 14 A legmonumentálisabb festmény bibliai eredetű témát dolgoz fel realista stílusban: Jean-François Millet: Héigár és Izmael, 1849 (Hága, Risjksmuseum H. W. Mesdag). Vö. még Barbizon, Malerei der Natur - Natur der Malerei (10. jegyzetben i. m.) Camille Corot ugyancsak megfestette Hágár történetét, valamint Szent Sebestyént, több változatban is, pl. Szent Sebestyén (első vázlat), 1853 körül, p., ceruza. Uo. Vö. (1. kép). 15 Czobel Istvánné (9. jegyzetben i. m.) 62. 16 Korai vázlatkönyveit és -lapjait (vélhetően ezek is később lapokra szedett könyvek voltak) a SNG és a GPMB őrzi. 17 Seitz, William C: Claude Monet. Köln, 1979. 17. és 9. kép.; Claude Monet, [kat.] Osterreichische Galerie, Oberes Belvedere, Wien. Ed. Stephan Koja. München - New York, 1996. Kat. no 20., 22., 188. 18 Markója Csilla: Egy másik Mednyánszky (A Mednyánszky kutatás új forrásai). [L] Művészettörténeti Értesítő, 49. 2000. 112

r> Források: Van Gogh levelei. Fordította és bev. Éber László. Budapest, 1924. No 5., 10.; Van Gogh válogatott levelei. 3. változatlan kiad. Vál., ford., az előszót és a jegyzeteket írta Dávid Katalin. Budapest, 2002. No 20., 21., 26., 28. Vö. Czobel Minka tudósításával: Czobel Minka: Francia művészet. Magyar Hírlap, 1901. április 10. 1-2. Az írásra Tímár Árpád hívta fel a figyelmemet, szívességét ezúton köszönöm. 19 „A rajzra, a festői rajzra alapulván, ezekre külön a szín jön, Cézanne. [...] Már régóta kerestem ezen irányban ösztönszerűleg - Cézanne, szélesen, festői rajz, jól megrögzítve és vékonyan és szélesen kezelt színekkel hangulatba hozva." Idézi: Markója Csilla: Tájkép csata után. Mednyánszky László és a hadifestészel. Enigma, No 28, 2001. 12. - Cézanne-t bírálja: „Cézanne nagy volt, de nem jutott még a harmóniáig." 1916. június 12. In: „Elkínlódunk még egy kicsit, azután jön a világ vége, valamelyes formában" Mednyánszky László kiadatlan háborús naplóiból. Közreadja: Markója Csilla, Bardoly István. Enigma, No 28. 2001. 76. Vö. Cézanne. Vollendet - Unvollendet, [kat.] Kunstforum. Hrsg. von Felix Baumann. Wien, 2000. Az akasztott háza, Auverssur-Oise, 1873 (Párizs, Musée d'Orsay); Madame Cézanne a növényházban, 1891-92 (New York, The Metropolitan Museum of Art). Barbizonhoz párhuzam: Sziklák Fontainebleau-ban, 1893 (New York, The Métropolitain Museum of Art). 20 Paul Cézanne motívumot keresve, fénykép, 1874 körül In: Cézanne. Vollendet-Unvollendet (19. jegyzetben i. m.) 388.: 5. kép. 21 Rewald.John: Camille Pisarro. Köln, 1968. 82. Gesztenyefasor Louveciennes-nél, 1872 (New York, magántulajdon); Pontoise-i zöldséges kert és virágzó fák tavasszal, 1877 (Párizs, Louvre); A Lacroix sziget Rouennél ködben, 1888 (Philadelphia Museum of Art). 22 A képről és párdarabjáról, mely jelenleg lappang, ld. Justh Zsigmond naplója és levelei. A leveleket vál. és jegyzetekkel ellátta, a kötet anyagát sajtó alá rend. Kozocsa Sándor. Budapest, 1977. 408-409. 23 Uo., [16.] kép. 24 Az irodalomból vö. Sandström, S.: La monde imaginaire d' Odilon Redon (1840-1916). Lund, 1955. Odilon Redon 1878-ban hollandiai utazást tett, Rembrandtot tisztelte. Stephane Mallarmé barátja, barátságuk hasonló a Justh-Mednyánszky viszonyhoz. Odilon Redon alkotásainak túlzott, figuratív ikonográfiája, szimbolizmusa miatt csak távoli rokonának tekinthető Mednyánszky művészetének. 25 Arnold Böcklin - eine Retrospektive, [kat.] Basel, Öffentliche Kunstsammlung, Paris, Musée d'Orsay, München, Bayerische Staatsgemäldesammlungen / Neue Pinakothek. Hrsg. von Bernd Wolfgang. München, 2001. A holtak szigete három változata, 1880, 1883, 1896. No 58-60., 260-265., 62.; Romok a tengerparton, 1880, 268-269. A Justh-portréhoz párhuzam: Gottfried Keller portréja, 1889. No 82., 308-309. Mednyánszky műveiből analógiák: A harangtorony Nagyőrben (kat. sz. 359.); Magányos kunyhó téli tájban (Sarnota v zimnej krajine, SNG ltsz. O 2882). 26 Vincent van Gogh: Tájkép ciprussal éjszakai ég alatt (Csillagos éj, 1889, rajz, (Kunsthalle Bremen). Reprodukálva: Hofmann, Werner: A földi paradicsom. Budapest, 1987. 246. kép. és 285. valamint Csillagos éjszaka (Ciprusok és falu, Saint-Rémy, 1889. június (New York, The Museum of Modern Art), ld. Metzger, Rainer - Walther, Ingo F.: Vincent van Gogh 1853-1890. Budapest, 2000. 188.