Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Gellér Katalin: „Vonjuk ki magunkat egyre jobban és jobban az érzéki csalódások eme világából"

3. Zichy Mihály: A kísértetek órája, 1880 (MNG) 4. Zichy Mihály: Sírrablók (Halottrablás), 1858 (MNG) lük a művészekre a legnagyobb hatást Annie Besant (1847-1933) és Charles Webster Leadbeater (1847-1934) gyakorolta. Tanításainak egyik leágazása Rudolf Steiner (1895-1986) antropozófiája. A teozófia hazai történetét összefoglaló Tarjányi Eszter tanulmánya szerint az első teozófiai munka Madách Aladár A. R. Wallace: A gyakorlati spiritizmus védelme című munkájának fordításához írt függeléke volt.

21 A teozófia viszonylag korai megjelenésének és széles körű ismertségének egyik oka lehet, hogy Blavatsky környezetében már 1875-ben, az adeptusok között egy magyar név is feltűnik (Agárdi Endre Kolozsvárról), s feltételezés szerint Madame Blavatsky tibeti tanulmányaiban Körösi Csorna Sándor kutatásaira is támaszkodott.

22 Az 1905-ös alapításéi Magyar Teozófiai Társulat létrejötte a XV. Lajos udvarában feltűnt nyelvzseni, zeneszerző, festő, alkimista, jövőbelátó Saint-Germain gróf magyar származását kutató Isabel Cooper-Oakleynek (feltételezése szerint a gróf II. Rákóczy Ferenc fia volt) köszönhető.

2

' A magyar vonatkozások közül a Kelet-kultusz, a sajátos hazai orientalizmus egy másik változata is erősíthette pozícióit, a Gárdonyi Géza Láthatatlan ember című regényében felbukkant elképzelt történeti előzmények folytán.

21 Stojits Iván 1905-ben, az alapítás évében foglalta össze a mozgalom eszméit.

25 A Teozófiai Társulat kiadványaiban, a Teozófiai Könyvtárban egymás után publikálták az „újkor szfinxe", ahogy Stojits Blavatskyt nevezte és tanítványa, Besant műveit, illetve olyan általános összefoglalókat, amelyek a nagyközönségnek szóltak.

26 1912-től 1918-ig jelent meg a Teozófia című folyóirat, majd némi szünet után, 1921 és 1928 között, de már nem a korábbi rendszerességgel. A teozófiai mozgalom, más misztikus elméletekkel együtt számos gondolkodóra, művészre hatott a korban. Schmitt Jenő Henrik, a Németországban dolgozó filozófus, gnosztikus tanokon alapuló filozófiája kidolgozása előtt a teozófiának is jelentős ismerője, terjesztője volt. Már a korábbi szakirodalomból ismert, hogy a teozófia, részben az ő közvetítésével, jelentős hatást gyakorolhatott Csontváry Kosztka Tivadarra és a gödöllői művészcsoportra.

27 Kosztolányi Dezső, Babits Mihály regényeiben, visszaemlékezéseiben a tolsztojánus, szocialista, vegetáriánus, gnosztikus, anarchista és teozófus tanok gyors térhódításáról írt. A Vasárnapi Kör tagjai közül Balázs Béla és Lukács György is olvasta Madame Blavatsky írásait. A regényekben is felbukkan a hatása, pl. Babits Halálfiaiban, Krúdy Gyula Rezeda Kázmérja, A vörös postakocsi főszereplője Darwin, Kant, Taine műveit olvassa, s Hock János főtisztelendővel a teozófiáról beszélget. A vörös postakocsi másik hőse, Bonifácz Béla anarchista, buddhista, nihilista. E kiragadott idézetek is mutatják, hogy jelen volt a kor gondolkodásában a számunkra fontos időszakban, az 1880-as évek végétől az 1910-es évekig, sőt még tovább. 1908 körül tetőzött a hatása, ebben az évben publikálta Babits Mihály Theosophikus énekekét. Más megvilágításba kerül, a valljuk be, kissé lenézett teozófia a vallás- és életfilozófiái keresések sorában, ha tudomásul vesszük, hogy Juhász Gyulától Móricz Zsigmondig a magyar írók széles köre érintve volt. A képzőművészek is fontos szerepet játszottak a teozófiai mozgalom hazai történetében. A Teozófiai Társulat harmadik elnöke festő, Nádler Róbert, a Teozófia folyóirat főszerkesztője szintén festő, a Gödöllőn lakó, s a hazai teozófiai és a gnosztikus mozgalom egyik centrumát alkotó gödöllői művésztelep alkotóival baráti viszonyban álló Rózsaffy Dezső (1877-1937) volt. 1909-ben Budapesten rendezték a teozófusok nemzetközi kongresszusát. Annie Besant eljött Budapestre, s a gödöllői festők, egy fennmaradt magyar, angol, német nyelvű katalógus tanúsága szerint hazai és külföldi résztvevőkkel kiállítást terveztek. Nem tudni, hogy a kiállítás létrejött-e, a katalógus nem jelöl helyet, pontos időpontot, csak az évet. A névmutató jelentős teozófus művészek neveit tartalmazza, a magyarok közül három gödöllői művész (Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Juhász Árpád), Nádler Róbert és Gy. (Gyöngyöshalászi) Szabó Béla több művel is szerepel. Közülük Nádler Róbert (Invocatio; Ad Lucem) és Gy. Takách Béla jellegzetes teozófus témákat jelenített meg (Buddha imádás; Menedék; Lotus áldozat; Tömjén; A halál. A küszöbön át; A halál. A távozó lélek búcsút int a testnek; Buddha és Krisztus; Könyörgés; Lotus áldozat; Napkeleti ima) ,

28 Mellettük belga, lengyel, angol, svéd, német művészeket sorol fel a katalógus.

29 Mednyánszky nem volt a kiállító művészek között, jóllehet Párizsban ő hívta fel Nagy Sándor figyelmét a rózsakeresztes festőkre, akik a szimbolizmust kísérő nagy hatást gyakoroló misztikus társulások között kiemelt helyet foglaltak el.

30 Nem tudni, Mednyánszky ismerte-e a teozófia első magyar elméletíróit, a művészek közül többekkel (Nádlerrel, Olgyaival) kapcsolatban állt. Az bizonyos, hogy már Párizsban, 1890 körül megismerkedett Madame Blavatsky írásaival. A kiadott napló és Katona Nán-