Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)
Mednyánszky László a művészettörténet-írás tükrében: tudomány- és kultúrtörténeti adalékok - Gosztonyi Ferenc: Kész regény. Malonyay Dezső 1905-ös Mednyánszky-monográfiája
108 Pékár (102. jegyzetben i. m.) 269. 109 Pékár (104. jegyzetben i. m.) 110 Czobel István Czobel Minkához. Nagyőr, [1894.] április 20. OSzK Kézirattár, Fond 30/33. 5. levél. 111 [1894. január és április között] - [MNG 1927-1338], [31. füzet} A. forrás ismeretét Markója Csillának köszönöm. 112 Uo. 113 Uo. 114 Vö. Pékár Gyula Czobel Minkához. Párizs, 1896. július 8. OSzK Kézirattár, Fond 30/134. 8. levél. 115 Pékár Gyula: Laura bűne. Vasárnapi Újság, 1919. október 19. 321-323., november 2. 333-335., november 16. 344-346. 116 Pékár (102. jegyzetben i. m.) 269. 117 Pékár (115. jegyzetben i. m.) 321. 118 Uo., 322. 119 Tábori Róbert: Magyar írók otthonukban. Malonyay Dezső. Új Idők, 1904. május 8. 441. 120 Malonyay Dezső: Buli. In: Uő: Az ifiúr és a többi. Budapest, 1905. 103. 121 Pékár Gyula Czobel Minkához. Párizs, 1894. szeptember 6. OSzK Kézirattár, Fond 30/134. 3. levél. 122Czóbel Minka Pékár Gyulához. Dolha, 1895. szeptember 25. OSzK Kézirattár, Levelestár, 13. levél. 123 Pékár Gyula Czobel Minkához. Párizs, 1895. február. OSzK Kézirattár, Fond 30/134. 4. levél. 124Czóbel Minka Pékár Gyulához. Anarcs, 1895. február 10. OSzK Kézirattár, Levelestár, 12. levél. A levélben említett Richard von Krafft-Ebing (1840-1902), 1889-től a bécsi elmegyógyászati klinika igazgatója, az elmekórtan egyetemi tanára és számos, köztük a Psychopathia Sexualis (1886) című - magyarul is megjelent - kézikönyv szerzője. (Krafft-Ebing, Richárd: Psychopathia sexualis, a visszás nemi érzések különös figyelembevételével. Orvostörvényszéki tanulmány. A 8. kiadásból fordította dr. Fischer Jakab. Budapest, 1894.) Grünwald Béla - aki kapcsolatban volt a Justh-Czóbel-körrel -, szintén az ő művét használta Széchenyi könyve írásakor. Vö. Lackó Mihály: Grünwald Béla: Az új Magyarország. Történelmi Szemle, 28. 1985. 309-310. Alfred Percy Sinnett Die esoterische Lehre oder Geheimbuddhismus (Leipzig, 1884) című könyvét (angol eredetije: az Esoteric Buddhism 1883-ban jelent meg) Czobel István igen nagyra tartotta, több levelében emlegette. Vö. pl. Czobel István Pékár Gyulához. Nagyőr, 1895. február 27. OSzK Kézirattár, Levelestár, 4. levél: „Olvastad-e a Sinet [Sinnett] féle »Die Esotherische Lehre, oder Geheimbuddhismus« [című könyvet] különben angolul jelent meg, de én németül olvastam. Valóban bámulatos, hogy az Indus meddig bír behatolni az elvont fogalmak világába, hogy miként építették ki a legvégső consequentiájáig az evoluüo elméletét. Persze nem muszáj mindent szó szerint venni, hanem a princípium logykus keresztülvitele bámulatos!" 125Czóbel István Pékár Gyulához. Nagyőr, 1896. január 28. OSzK Kézirattár, Levelestár, 5. levél. 126 Pékár Gyula Czobel Minkához. Párizs, 1896. július 8. OSzK Kézirattár, Fond 30/134. 8. levél. 127Justh (21. jegyzetben i. m.) 128Czóbel István Justh Zsigmondhoz. Nagyőr, 1890. október 29. OSzK Kézirattár, Levelestár. 6. levél. 129Czóbel István Justh Zsigmondhoz. Nagyőr, 1893. február 15. OSzK Kézirattár, Levelestár, 33. levél. 130 Czobel István Pékár Gyulához. Nagyőr, 1894. október 23. OSzK Kézirattár, Levelestár, 3. levél. 131 Czobel István Pékár Gyulához. Nagyőr, 1895. február 27. OSzK Kézirattár, Levelestár, 4. levél.: „László az ősszel nagyszerű dolgokat festett, sajnos, hogy nem értette meg senki. Nem értem, hogy minek festi éppen legmélyebb dolgait a pesti tárlatra. Van különösen egy késő esti hangulat a Kárpátokban, már majdnem éjjel, csak a vízen és az égben van még egy kis világosság, különben a hegymasszák, mint egyszínű de vibráló sötét tömegek hatnak, én elneveztem Devachan-nak, az esotherikus tanokban előforduló, pihenő helyének a tesü rögtől megszabadult szellemeknek, kozmikus paradicsomának." 132 Malonyay Dezső: Két magyar művész. Budapesti Hírlap, 1897. május 21. 2-3. 133 Pékár Gyula: Magyar művészek Párizsban. Mednyánszky és Somssich kiállítása. Budapesti Napló, 1897. május 26. 9. 134 Uo. 135 Malonyay (1. jegyzetben i. m.) 37-40. 136 Lyka Károly: Kis könyv a művészetről. Budapest, 4. kiad. 1927. 75-98. 137 Lyka Károly: A téli szalon. I. Mednyánszky világa. Új Idők, 1898. december 4. 497-498. 138 Lyka Károly: Mednyánszky stílusa. Művészet, 2. 1903. 361-371. 139 Wetzel György Dr.: A magyar műkritika. Budapest, 1906. 11. 140 A kérdéshez vö. Markója Csilla megjegyzéseit: „Csak a bűnözőket szereti." Válogatás Katona Nándor Mednyánszkyt „leleplező" emlékirataiból. Enigma, No 24/ 25 , 20 00. 182 7 . 141 Wetzel (139. jegyzetben i. m.) 10. 142 Uo. 13. 143 Malonyay (1. jegyzetben i. m.) 53-60. 144 Lyka Károly: Mednyánszky. Új Idők, 1919. május 10. 298-302. 145 Lyka (137. jegyzetben i. m.) 146 Uo., 497. 147 Uo., 498. 148 Uo. 149 Hasonló olvasható a Lankás című képről: Lyka Károly: A téli műtárlat I. Új Idők, 1899. december 24. 595. 150 Lyka Károly: A tavaszi műtárlat. Új Idők, 1899. április 23. 365. 151 Lyka (138. jegyzetben i. m.) 152 Uo., 361. 153 Uo. 154 Uo., 366. 155 Uo., 367. 156VÖ. Malonyay (1. jegyzetben i. m.) 73. 157 Uo., 29. 158 (Sz.): Mednyánszky. Malonyay Dezső könyve. Budapesti Hírlap, 1904. december 3. 11. 159 Uo. 160 S. J.: Két magyar könyv két magyar festőről. Művészeti Krónika, 1904. december 15. 10-11. A recenzió ismeretét Tímár Árpádnak köszönöm. 161 [Lyka Károly]: Mednyánszky. Malonyay Dezső könyve. Uj Idők, 1904. december 18. 605. 162 Uo. 163 Uo. 164 [Lyka Károly]: Mednyánszky. írta Malonyay Dezső. Művészet, 4. 1905. 140. 165N.N.: Mednyánszky. A Hét, 1904. december 25. 839. 166 Vö. pl. Czobel Istvánné Mednyánszky Margit: László - Brouillon, (visszaemlékezés.) Enigma, No 24/25, 2000. 71.
