Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Markója Csilla: „Egy fenséges és egy ijesztő arc közötti távolság". Mednyánszky László rendhagyó művészetéről

21 Mednyánszky szünesztéziás eljárásairól ld. részletesebben Markója Csilla: Báró Mednyánszky László különös élete és még különösebb művészete. Előszó a Mednyánszky-olvasókönyvhöz. Enigma, No 24/25, 2000. 15-54. című tanulmányában, számos konkrétan is hivatkozott példával. 22 Blavatsky (20. jegyzetben i. m.) 122. 23 Ebből a Magyar Nemzeti Galériában kb. 200 festményt, 120 grafikát és 227 vázlatfüzetet tartanak nyilván. A Szlovák Nemzeti Galériára vonatkozó adatokat ld. Katarína Benová: Mednyánszky műveinek gyűjtése Szlovákiában című jelen kötetben közölt írásában. Számolni kell még a vidéki közgyűjtemények együttesen hasonló nagyságrendű anyagával. 24 Sarkantyú Mihály: Mednyánszky László (1852-1919). Budapest, 1981.; Glatz, Anton C: Ladislav Mednyánszky a Strázky. Expozície SNG kastieí Slrázky. Bratislava, 1990. 25 Aradi Nóra: Mednyánszky-kutatás: hogyan tovább? Enigma, No 24/25, 2000. 348. 26 „Különösen gyönyörű volt az estalkonyat egy hídnál, mely alatt mocsáros patak folyik még teljesen kopasz tövű fehér jegenyefák között. Az ég azon bizonyos gyönygyéjszínű szürkét mutatta, melyet oly gyakran iparkodtam utánozni. A fák tövei világosak, s feketésen pontozónak. A víz különös hideg zöldes-kék és világító, a terrénum jobbára meleg színű mocsárzöld, s száraz sás és egyéb vízinövénnyel van takarva. [...] Mialatt Tina Blaut kerstem, ösmerkedtem Sava Giuseppével. Ma a Palatínuson voltam Tina Blau kisasszonnyal. Igen szép motívot láttam." In: Szemelvények Mednyánszky László korai naplójából (1877-1881). Közreadja: KissSzemán Zsófia. Enigma, No 24/25, 2000. 336-337. - 1880, Róma 27 Mednyánszky László naplója (15. jegyzetben i.m.) 144. - 1917. szept. 10. hétfő [Bécs] 28 Czobel (5. jegyzetben i.m.) 65. Bernatzik, illetve a bécsi festők és Mednyánszky kapcsolatáról ld. részletesebben: Markója Csilla: „A fő, az egyetlen maradandó a hangulat". A hangulattól a motívumig. Mednyánszky László és a bécsi hangulatképfestészet/Stimmungsimpressionismus. Enigma, No 34, 2002. 5-23., továbbá KissSzemán Zsófia: Mednyánszky és a bécsi „Stimmungsimpressionismus" című tanulmányát jelen kötetben. 29 Natürlichere Natur. Osterreichische Malerei des Stimmungsrealismus, [kat.] Kunsthaus Mürzzuschlag, 1994. 218-222. 30 „Az önmegsemmisítés vízszintes irányában". - Válogatás Mednvánszky László kiadatlan naplófeljegyzéseiből. Közzéteszi: Markója Csilla, Bardoly István. Enigma, No 24/25, 2000. 79. - 1895 körül 31 Mednyánszky hadifestészetéről részletesebben ld. Deák Dénes: Festő a világháborúban. Mednyánszky László festészete 1914-1918. Budapest, 1991.; Markója Csilla: Tájkép csata után. Mednyánszky László és a hadifestészet. Enigma, No 28, 2001. 7-40. 32 Lepoittevin, Lucien: Jean-François Millet (Au delà de VAngélus.). Paris, 2002. 90. 33 Uo., 100. 34 Uo., 213. 35 Uo., 102. 36 Szemelvények Mednyánszky korai naplóiból (26. jegyzetben i. m.) 325. 37 Francesco Bassano: Krisztus levétele a kersztrőt (Párizs, Louvre). Bár a hivatkozott kép Leandro Bassano öccsének, Francescónak a műve, itt szeretném megemlíteni, hogy Mednyánszky Leandro Bassanót emlegető naplójegyzetét szerintem másképp kell értelmezni, mint ahogy azt Kiss-Szemán Zsófia nyomán Ján Abelovsky is teszi. Az inkriminált mondat, melyet Mednyánszky Nemes Marcell műgyűjteményének meglátogatása után, 1911. decemberében jegyez fel, így hangzik: „Courbet-t, Bassanót csak általa ismertem meg." Szinte kizártnak tekinthetjük, hogy Mednyánszky, aki több évet töltött Párizsban, és Münchenben is épp akkor időzött, mikor Courbet ott járt és a legnagyobb hatást gvakorolta a müncheni festőnövendékekre, csak 1911-ben találkozott volna Courbet műveivel. A mondatnak egy másik olvasata is lehetséges. Mednyánszky valószínűleg úgy értette, hogy Courbet-t és Bassanót igazán, teljes mélységében csak e kiváló válogatás révén ismerte és értette meg. 38 Théodule Ribot: Alonso Cano megkínzása, 1867 (Rouen, Musée des Beaux-Arts) 39 Pékár Gvula: A színek Ossziánja. Magyar Múzsa, 1. 1920. 11-15. Újraközölve: Enigma, No 24/25, 2000. 268-273. Az idézett oldalszámok ez utóbbi közlésre vonatkoznak: 269., 272-273. 40 Bevilaqua Borsody Béla: Mednyánszky Laci bácsi az Ilona kávéházban. Budai Napló, 1934. április 14. 2. 41 A Katona-affért szinte teljes egészében nyomon követhetjük a korabeli sajtóból, mely olvasható az Enigmában Katona Nándor emlékirataival együtt: „Csak a bűnözőket szereti." Válogatás Katona Nándor Mednyánszkyt „leleplező" emlékirataiból. Közreadja: Markója Csilla. Enigma, No 24/25, 2000. 177-192. A Katona-afférról részletesebben ld. Markója Csilla: Egy másik Mednyánszky (A Mednyánszky-kutatás új forrásai) [1.]. Művészettörténeti Értesítő, 49. 2000. 104-111. 42 Lyka Károly: Katona Nándor. Magyar Művészet, 8. 1932. 255-257. 43 A szadizmus elméleti kérdéseiről szóló naplójegyzetében, melyet kínzási jelenetek rajzai kísérnek, érdeklődése művészi okairól átfogó magyarázattal szolgál: „Ennek az elméletnek [ti. a szadizmus elméletének] művészetre való alkalmazása. Ezek a megfigyelések nagyon fontosak a művészet szempontjából, mivel olyan érzelmi hatásokra vonatkozólag nyújtanak fölvilágosítást, amelyeket mindenesetre gyakran kívánok festményeimben érinteni. Ezeknek az érzelmi elemeknek a pontos meghatározása révén könnyebb lesz számomra, hogy képeimmel tiszta, tehát erős és nem kevert hatásokat keltsek. E tekintetben mind a tárgynak (az akciónak), mind a felfogás és az ábrázolás módjának fontos szerepe van. .Általában mindenesetre azokat illeti a legfelsőbb rang, amelyeknél a törekvés a fejlődés, tehát a szellemiség értelmében hat. A hatás azonban természetesen ugyanúgy múlik a megfestésen is. A művészet széles közönsége szempontjából manapság az a legérdekesebb, ami az önmegsemmisítés vízszintes irányában tart. Kivált, ha van benne valami a szakrilégiumból. Például viviszekció, szadikusan izgatott néző jelenlétében. Kínos ítéletvégrehajtás, amelynél a bírák egyike a szadikus és érzéki izgalom kétségtelenjeiét adja." - 1917. augusztus 17. - Brestyánszky Ilona: Mednyánszkykiolvasások. Eredeti, a kihúzott részeket is tartalmazó gépirat (MNG Adattár 21849/1983). 44 Markója (21. jegyzetben i. m.) 22. 45 Mednyánszky László levelei Klein Dávidhoz. Közreadja: Markója Csilla, Bardoly István. Enigma, No 34, 2002. 95. - 1912. szeptember 20. Bécs. 46 1913. augusztus 27. Budapest. [MNG 1927-1348], [19. füzet] - (MTA Művészettörténeti Kutatóintézel, MDK-C-I13/147. Rózsaffy-hagyaték 50.) 47 Mednyánszky László naplója (15. jegyzetben i.m.) 55. - 1898. február 6. Budapest 48 Uo., 56. - Í898. február 11. Budapest 49 Uo., 49. - 1897. május 24. Párizs 50 Uo., 54. - 1897 nyarán, Salzburg 51 Lepoittevin (32. jegyzetben i. m.) 210. 52 Mednyánszky László naplója (15. jegyzetben i. m.) 72. - 1901. június 8. Spalato 53 Pékár (39. jegyzetben i. m.) 269. 54 Justh Zsigmond: Báró Mednyánszky Lászlóról. A Hét, 1890. június 29. 413.