Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Alexandra Homolová: Mednyánszky László műveinek gyűjtése és restaurálása a Szlovák Nemzeti Galériában

JEGYZETEK 1 Az SNG 1948. július 29-én jött létre, mint az állami műgyűjtés csúcsintézménye. Mednyánszky László művei az első, 1950-ben lebonyolított szerzeményezések közé tartoztak, hiszen akkoriban vette az SN G-ben kezdetét a szerzeményezési folyamat. Az első fokú nyilvántartási könyvbe 10-es sorszám alatt vezették be a műveket, amiből világosan következik, hog}' Mednyánszky művei időrendi sorrendben az első gyarapodások közé tartoztak. 2 Az említett számokkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy leltári sorszámmal ellátott tételekről, vagyis az összes műről van szó, minőségi megkülönböztetés nélkül. Főleg a rajzok esetében tudni kell, hog}' a gyűjtemény egyaránt tartalmaz alaposan kidolgozott, kész alkotásokat és vázlatokat, skicceket is. Ráadásul a rajzok jó része kétoldalas, a hátoldalon további vázlatok találhatók, amelyek olykor nem függnek össze az előoldallal. A festményeken és rajzokon kívül az SNG irattárában értékes forrás- és dokumentumanyag, fényképek és naplók találhatók. 3 A művek nagy része közvetlenül kapcsolódik Nagyőrhöz és környékéhez, némelyikük bizonyíthatóan ott keletkezett, ld. erről Katarína Benová tanulmányait jelen kötetben. 4 A nagyőri családi kastély parkjában felépített műterem Mednyánszky egyetlen állandó alkotó műhelye volt. Budapesten, Párizsban, Bécsben és külföldi útjai során a festő hosszabb-rövid időszakokra bérelt magának műtermet, amit lakcíme gyakori változása is bizonyít. A nagyőri műterem sajnos nem maradt fenn, Dvoroznák úr, egykori nagyőri tanácselnök elmondása szerint 1946-1947 táján bontották le. 5 Parasztfiú portréja (Stúdia hlavy sedliackeho rhlapceka, SNG ltsz. O 81); Munkás arcképe (Hlava robotníka, SNG ltsz. O 82); Esti tájkép folyóval és fákkal (Vecerná krajina s riekou a skupinou stromov, SNG ltsz. O 296). 6 Umenia XIX. storocia na Slovensku. Realisticky odkaz nasej vytvarnej minulosti. [kat.] Slovenská národná galéria. Komisár vystavy: Karol Vaculík. Bratislava, 1952.; Vaculík, Karol: Maliarstvo XIX. storocia na Slovensku. Bratislava, 1956. 7 Elsőként, az SNG közreműködésével, a Vágújhelyt Járási Múzeumban (Múzeum, Nővé Mesto nad Váhom) rendeztek Mednyánszky-kiállítást 1959-ben, majd 1962-ben Pozsonyban: Ladislav Mednansky. Mailar Slovenskej zeme a l'udu. [kat.] Slovenská národná galéria. Komisar vystavy: Anton Vaculík et al. Bratislava, 1962. 8 Ladislav Mednansky (suborné dielo). [kat.] Slovenská národná galéria. Komisár vystavy: Karol Vaculík. Bratislava, 1979. 9 Az azt követő időszakban Mednyánszky egyes művei, amelyek a kiállítás idején magántulajdonban voltak, az SNG gyűjteményeibe kerültek. Az 1979-ben megrendezett második monografikus kiállításon már az SNG tulajdona volt pl. Tél (Téli éjszaka, Alak a hídon (kat. sz. 48.); A művész apjának halála (Öregember halála) (kat. sz. 75.). 10 A gyűjtemény akkoriban hat új alkotással bővült, melyek közül hadd említsük meg a Holdfényben úszó erdőszél (Okra) lesa pri mesacnom svite, SNG ltsz. O 6710) című alkotást, amely az SNG számára addig példátlan módon, külföldön történt vásárlás útján került az intézmény tulajdonába (Los Angeles, Fine Art Gallery, 1995), továbbá ki kell emelnünk azt a körülményt is, hogy egy olyan ritka esetről van szó, amikor nagy valószínűséggel eredeti, méretre szabott keretben, az eredeti módon felfeszített vászonnal jutottunk a műhöz. 11 Az új szerzemény 64 Mednyánszky-festményből és 17 rajzból állt. 12 A fent említett, Karol Vaculík által előkészített kiállítások az SNG gyűjteményeire épültek, ezek alkották a kiállított anyag jelentős részét. A Czobel bárónő hagyatékából származó műveket is magába foglaló gyűjteményt 1991-ben Anton C. Glatz, az első nagyőri állandó kiállítás koncepciójának kidolgozója is felhasználta. Glatz kiállítása az SNG gyűjteményeiben található nagyőri hagyaték első komplex feldolgozására tett kísérletként értékelhető. Ld. Glatz, Anton C: Ladislav Mednyánszky a Strázky. Expozície SNG kastiel! Strázky. Bratislava, 1990. 2002-ben a művész születésének 150. évfordulója alkalmából a nagyőri kiállítást abban az értelemben módosították, hogy Mednyánszky személyisége és munkássága, elsősorban Nagyőr és környéke kontextusában mutatkozzon meg. Ezt az SNG Mednyánszky-gyűjteményének további bővülése, a 2000-ben beszerzett művek tették lehetővé. Ld. Benová, Katarína - Homol'ová, Alexandra: Kastiel v Strázkach. Slovenská národná galéria. Bratislava, 2002. Mednyánszky László festményei a XIX. század művészetét bemutató állandó kiállításának szerves részét alkotják az. SNG-ben. 13 A művész életében több európai országban is megfordult, s útjai során számos alkotást hozott létre. Jó részüket helyben elajándékozta vagy eladta. Mindmáig nem sikerült megállapítani, mi történt a Párizsban és Barbizonban, illetve Bécsben festett képeivel és tanulmányaival. Termékenységét ismerve kétségtelen, hogy tekintélyes mennyiségről lehet szó. A többnyire szignó nélküli művek elkallódtak, feltehetően magánkézben vannak, s így' a kutatók számára hozzáférhetetlenek. Kállai Ernő monográfiája írása során Szlovákiában és Magyarországon mintegy 2000 művet tekintett meg. Ld: Kállai Ernő: Mednyánszky László. Budapest, 1943. 7. 14 Az SNG irattárában őriznek egy 1951. október 8-án kelt igazolást, amely szerint, a XIX. század képzőművészetét bemutató állandó kiállítás előkészítése során Karol Vesely professzor, a restauráló részleg vezetője, a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán restaurálás céljából átvette Mednyánszky egyik képét. Mivel az SNG dokumentációjában nem szereplő címet (Zsolna vidéki táj (Krajina od Ziliny, magángyűjtemény), valamint a galéria akkori leltári jegyzékében szereplő adatoktól eltérő méreteket közöl, feltételezhető, hog)' egy magántulajdonban levő műről lehet szó. Az 1962-es kiállítás katalógusában Vaculík az SNG tulajdonában levő Őszi tájkép (Panoráma a Vág völgyében) című képnél (kat. sz. 51.) a fentebb említett művel azonos adatokat (technika, anyag, méretek) közöl. Ladislav Mednansky (7. jegyzetben i. m.) No. 18. 15 Glatz (12. jegyzetben i. m.) 16 Jozef Sula dokumentációjában leírja az alkotások restaurálás előtti állapotát, a helyrehozatal javasolt módját, végül pedig rövid jelentést ad a restaurálási munkálatok lefolyásáról. Mind a négy' mű károsodás nyomait viselte magán, amelyek helytelen klimatikus viszonyok közötti tárolás és mechanikus sérülés nyomán keletkeztek, a vakkeret hiányzott, a képek károsodtak, szennyeződés nyomait yiselték és régi, elsötétedett lakk réteg fedte. A restaurátor védőpapír bevonattal biztosította a festéket, új alátétre vasalta a képeket és vakkeretre feszítette ki őket. Eltávolította a felszíni szennyeződéseket, kitömítette és visszacsiszolta, majd retusálta. Végül a képeket lelakkozta, hátoldalukra viasz és gyanta elegyet vitt fel, hogy' megvédje őket a nedvességtől, a mikroorganizmusoktól és a rothadástól. 17 Míg az 1950-es évek első felében Glatz katalógusa szerint a felsorolt művekből csupán kettőt restauráltak, 1962-ben már nyolcat, melyek közül a Megkötözött fogoly (Kikötött fogoly, Rabszolga) (kat. sz. 80.), valamint a Memento (Rettegés, Borzalmas jelenet) (kat. sz. 79.) című művek restaurálását E. Ricotti végezte, bizonyára az 1962es kiállítással összefüggésben. Az 1979-es kiállítást megelőzően mintegy 25 képet restauráltak, a munkálatokat D. Salamonová és P. Pof>elka végezték el. A nyolcvanas évek második felében - a kastély felújítási munkálatai és a készülő kiállítás kapcsán - ismét fokozott volt a restaurálási tevékenység (A. Kubová, Z. Malicková, B. Hoffstädter, M. Simkovic, D. Salamonová, M. Horvát). Mivel a legtöbb fennmaradt Mednyánszky-alkotás dísz-