Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Zora Ondrejceková: Mednyánszky László és a fénykép

2. kép: Mednyánszky Ede, neje Szirmay Marianna és a két gyermekük László és Miri. Divald Károly műterme, Eperjes, 1869 (SNG Archiv, Strázky, ltsz. 20 FE 1) 3. A diák Mednyánszky László. Divald Károly műterme, Eperjes, 1869 (SNG Archiv, Strázky, ltsz. 20 E lb) roly fényképész műtermében. A közös fotón kívül három további felvétel készült - Mednyánszky Eduárd, felesége Szirmay Marianna és László fiúk egy-egy fotója. Feltehetőleg Miriről is készült fotó, ez azonban nem maradt fenn a hagyatékban. A közös fotó Divald Károly beállításában idealizált családi képpé sikeredett

6 (2. kép). A kor szokásának megfelelően az ábrázoltakat színpadi pózba állította be. Szirmay Mariannát művelt dámaként és gondos anyaként mutatta be. A mindkét szülő kezében levő könyv, mint a művelődés, a tudás szimbóluma, talán jelen esetben többet jelentett a szokványosnál, hiszen gyermekkori betegségei miatt Mednyánszkyt elsősorban szülei tanították. Első nevelője csak 11-12 éves korától kezdett vele foglalkozni. Mint hűga írja: „miután tanulnia tilos volt, dolgozatokat nem kapott. A lecke alatt, míg a nevelő magyarázott, László festett vag)' rajzolt. [...] Dacára, hogy alig tanult, szüleink mesélése, beszélgetése folytán általános műveltsége igen nagy lett. Papa minden este történelmet beszélt mese keretében vag)

7 mama elmondta természettudományos olvasmányait. A társalgás majdnem mindig efféle témák körül forgott."

7 Mednyánszky László 17 éves volt, amikor Divald Károly lefényképezte. Diákként mutatta be, aki elmélyedve úgy ült lábára tett kalapjával, hog)- az szokatlan módon teljesen elfedte mindkét kezét (3. kép). Divald Károly, az akkor 46 éves Szirmay Mariannáról készített névjegykártya méretű fotóján egy rendkívül reprezentatív hölgy portréját varázsolta elénk (4. kép). Oldalnézetből fényképezte le, elsősorban elegáns megjelenésére összpontosított, ráirányítva így a figyelmet ékszerekkel díszített ruhájára. A csodálatos ruha ellenére mégis inkább a kedves, lágy arcél ragadja meg figyelmünket. A művész anyja fiatalabbnak látszik, mint a valóságban volt. Mednyánszky Margit 1883-as naptárában találtunk egy jellemzést az akkor ötvenkilenc éves édesanyjáról, akinek csupán fél év volt már hátra az életéből: ,Június közepén Mindszentre menetünk, Bolza is itt van. Anyu lenyűgöző volt, hosszú krémszínű batiszt ruhát viselt, s mivel az utóbbi napokban hasogatott a füle, fejét nag)', azonos színű csipkével tekerte körbe, vállán lila és ametiszt árvácskákkal díszített mentét hordott, bőre üde, sápadt volt, ajka sötétpiros, szeme zöld úgy nézett ki, mint egy fiatal, 30 éves karcsú, bájos nő. Öröm volt nézni hosszú, rugalmas lépteit. Albin [Csáky Albin] és a többiek, akik napközben érkeztek, ugyanezt mondták: nincs csodálatosabb és izgalmasabb dolog a világon, mint elbeszélgetni vele."

8 Miri még egy édesanyjával kapcsolatos emlékét bejegyezte e naptárba: „Este, még mielőtt kigyulladnak a fények, körbejárjuk a szobákat. Anyu elbűvölő dolgokat mesél Spanyolországról: a szalonban üldögélve látjuk az estcsillagot és a naplementét. Egyik este anyu spanyol táncokat mutatott be. Hihetetlenül hajlékony és bájos, aki nem nézne az arcába, azt mondaná, hogy egy fiatal, karcsú lánnyal áll szemben."

9 A fénykép azért is rendkívül értékes, mert a halottról készült fotót leszámítva, ez az egyetlen kép, amelyen egyedül látható a festő édesanyja.

10 Mednyánszky Eduárdról, a festő édesapjáról jóval több fénykép maradt az utókorra. 1863-tól 1880-ig pesti, eperjesi, római, párizsi, majd újra budapesti műtermekben összesen hatszor fényképeztette le magát. 1863 körül, egymás után kétszer állt fényképezőgép elé Mayer György és Simonyi Antal (1821-1892) műtermében, ahol a fennmaradt képek tanúsága szerint, a Mednyánszky család más, eddig még nem azonosított tagjai is megfordultak." Lehet, hogy a festő édesanyja is köztük volt. 1869-ben Eperjesen Divald Károly önálló, névjegykártya méretben nagyított portrét készített Mednyánszky Eduárdról (5. kép). Valószínűleg olaszországi tartózkodása idején, 1878-ban a római H. Le Lieure műteremben készült róla egy nagyobb méretű reprezentatív portréfénykép, melyet a G. Giradet által készített bőrkeretben helyeztek el (6. kép). Ugyanebben a műteremben készült Miri leánya valamivel kisebb fotója is. Míg az apa portréja készítésénél az arcra összpontosított a fényképész, Miri esetében a ruházat és a háttér elrendezése is fontos szerepet játszottak. Mednyánszky Eduárd 1878-ban a világkiállítás idején Párizsban tartózkodott.

12 Valószínűleg abból az alkalomból készültek A. Liébart műtermében a portréfotók róla és leányáról. Ezek egyszerű, ovális alakú, névjegykártya méretű arcképek. Mednyánszky Eduárd utolsó, kabinet méretű fényképei 1880 körül készültek Ellinger Ede budapesti műtermében.

13 A képről egy tiszteletreméltó, kiegyensúlyozott idősebb úr tekint reánk (7. kép). Gévay Béla pesti műterméből származik Mednyánszky László ifjúkori portréja. Kalappal a fején örökítették meg, ami abban a korban meglehetősen szokatlan volt.

14 Miri visszaemlékezései szerint Mednyánszky 1871-ben Svájcban megbetegedett, „kihullott dús selymes haja", s a későbbiekben sem nőtt vissza.

13 Valószínűleg az ezt követő évekből származik Gévay fotója is (8. kép). Mednyánszky egy feltehetően 1877-ből szárma-