Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Katarína Benová: Mednyánszky műveinek gyűjtése Szlovákiában

Sajnálatos módon a mai napig nem vagyunk egészen tisztában azzal, hány műve készült Bécsben, Párizsban" vagy egyéb külföldi útjai során, és az ismert anyagból melyek köthetők egyértelműen ezekhez a helyszínekhez. Mednyánszky húga visszaemlékezései szerint a mester „az összes ott és Párizsban meg Barbizonban festett képeit, tanulmányait, mind Sucyben hagyta. Ezek odavesztek. '

12 Egyetlen párizsi kiállításán, 1897-ben Georges Petit galériájában főleg olyan művek szerepeltek, amelyek azután magánkézbe kerültek.

13 Barátja, Kurdi Bálint halála után „nagyobb és sűrűbb lesz körülötte a magány. Az embereket kerüli. Sokáig a munkához sincs többé semmi kedve, csak azért dolgozik, még pedig változatlanul sokat, mert barátainak sürgősen pénzre van szüksége s ő csak úgy segíthet rajtuk, ha eladó képei vannak."

11 Megértő jótevői - Wolfner József (a Singer és W

7

olfner kiadóvállalat vezetője), Lyka Károly és Malonyay Dezső, Wolfner Gyula - támogatásának köszönhetően művei egyre szélesebb körben váltak ismertté,

13 s 1919-ben Bécsben bekövetkezett halála után nagy botrány kerekedett művei hazahozatala és eladása körül. Abban az időben titkára, Pálmai József több száz művet eltitkolt a Singer és Wolfner cég előtt,

13 amely kizárólagos eladási jogokkal rendelkezett művei felett.

17 Pálmai a képeket értékesítette. A Pálmai által a cég lejáratása és a hagyaték fölötti jogok megszerzésére kirobbantott sajtóbotrány és az azt követő bírósági eljárással párhuzamosan folyó hagyatéki eljárás során a pesti és a bécsi műtermekben található alkotások egy részét átmenetileg lefoglalták és leltárt vettek fel azokról.

13 Vegyük azonban közelebbről szemügyre Mednyánszky műveinek gyűjtését Szlovákia területén. A művész alkotásait életében és röviddel halála után csak tematikus kiállításokon mutatták be, a fővároson kívül.

19 Mednyánszkyt a szlovák nyilvánosság számára első ízben 1951-ben, Umenia XIX. storocia na Slovensku. Realisticky oikaz nasej vylvamej minulosti (A XIX. század művészete Szlovákiában. Képzőművészeli múltunk realista üzenete) című kiállítás keretében „fedezték fel"'

0

, Karol Vaculík, a Szlovák Nemzeti Galéria igazgatója, a kiállítás fő szervezője jóvoltából.

21 1959-ben Vágújhelyen egy kisebb kiállítást rendeztek a festő válogatott műveiből.

22 Önálló kiállításon csak 1962-ben,

23 majd 1979-ben mutatták be műveit.

21 Mindkét kiállítás rendezője Karol Vaculík volt. A kiállított művek túlnyomó része az Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményeiből származott, ám akadtak köztük olyanok is, amelyek magángyűjteményekből kerültek a nyilvánosság elé.

23 Vaculík jóvoltából a galéria számos, addig magánkézben levő Mednyánszky-festmény birtokába jutott elsősorban a mester korai alkotói korszakából.

26 2. A nagyőri kastély délkelet felől, helyreállítás után (Fotoarchiv SNG) A nagyőri gyűjtemény Mednyánszky László festményeinek és grafikáinak egyik legnagyobb gyűjteménye kétségkívül az ún. nagyőri gyűjtemény, amely a Szlovák Nemzeti Galéria tulajdonában van

27 (1-2. kép). Ez a gyűjtemény elsősorban a művész korai alkotói időszakából származó műveket, valamint a nagyőri környezetben született, zsengének már nem nevezhető, korai főműveit tartalmazza. A második világháborút megelőzően a gyűjtemény aránylag érintetlen volt és Mednyánszky héiga, Miri kezelte. Ez a gyííjtemény a mester által Nagyőrön hagyott,

2S illetve azokat az alkotásait tartalmazta, amelyektől nem akart megválni vagy családjának ajándékozott.

29 A gyííjteménynek a második világháborút megelőző állapotáról, Kállai Ernő a Mednyánszky-monográfia írása során készített kéziratos műjegyzéke alapján alkothatunk képet, mind nagyságát, mind jellegét tekintve. Kállai jegyzékében 335 olajfestmény szerepel.

30 A gyűjtemény többsége olyan műveket tartalmazott, amelyek közvetlenül a nagyőri és tátrai tájat, annak lakóit ábrázolják (tájképek, helybéli parasztok, szegények, cigányok arcképei), és nem hiányoztak belőle azok az alkotások sem, amelyek révén a mester műhelyproblémáiba nyerhetünk betekintést vagy amelyekben a Nagyőrön őt ért traumákat (barátja gyermekének, saját szüleinek, első szerelmének halálát) próbálja feldolgozni (pl. a halál témájával foglalkozó allegorikus műtárgycsoport).

3

' A kastély mellett épített műterem lehetővé tette a nyugodt és zavartalan alkotást és a kész művek biztonságos megőrzését. Mednyánszky húgának emlékirataiban szó esik azokról a képekről, amelyek Nagyőrön készültek.

32 Valószínűleg innen származnak a nagyméretű, a helyi események által (pl. sebesült, haldokló halász) ihletett figurális alkotások is, amelyek ma a Szlovák Nemzeti Galéria tulajdonában vannak.

33 1945 után a nagyőri anyag egy része üzleti spekulációk áldozatává vált, melyek során az anyag több kisebb gyaíjteményre esett szét, illetve egyes darabjai magánszemélyekhez kerültek. Közéjük tartozott a késmárki születésű Anton Makovicka is, aki később Jolsvára költözött. Makovicka 1945 körül azt tanácsolta Czobel Margit (1891-1972) bárónőnek, a festő unokahúgának, hogy a festményeket lehetőleg vegye ki a keretből és feltekerve rejt-