Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Sümegi György: Wolfner József és Mednyánszky László. (A Wolfner-Farkas-gyűjtemény)

Pál hamis szerződést kötött képeik eladásáról Glücksszel. Ez azért volt szükséges, mert a disszidensek vagyonát egyszerűen elvették, ők pedig szerették volna maguknak a későbbiekre is fönntartani a gyűjteményt. A három-ötödrész tulajdonosai viszont az államosítást követő nehéz években, a Rákosikorszakban nagyrészt anyagi problémáik, megélhetésük biztosítása miatt eladták, eladogatták a részüket. Gromovszky Annától Glücks Ferenc közvetlenül - vagy a Bizományi Áruház Vállalaton keresztül - visszavásárolta Farkas István műveit. Csorna Péter édesanyja ugyancsak eladta a tulajdonába került alkotásokat, ahogyan Farkas Judit is megvált gyűjtemény-részétől, kivéve a szülei, Kohner Ida és Farkas István műveit.

39 A Koszorú utcai Glücks pékséget is államosították, és a pincéjében lévő képeket a ládákból a Koszom utcai lakásban a falakon, zsúfoltan, szinte tapétaszerűen helyezték el. Glücks Ferenc feleségének, Grósz Karolának a testvéréhez, Grósz Győzőhöz

40 és Glücks testvére, Glücks Józsa ügyvéd férjéhez, Pogány Imréhez is adtak át megőrzésre műveket. A Glücks házaspárnál (a Koszorú, majd a Népszínház utcai lakásban) Farkas Károly és Farkas Pál gyűjteményei, azaz a teljes kollekciónak kb. a kétötöde maradt meg, kiegészülve Glücks Ferenc vásárlásaival. Ezt láthatta Aradi Nóra, aki így rögzítette a látottakat: „szerencsém volt megismerni a Wolfner József-hagyaték egyharmadát, és tetszés szerinti időt tölthettem a remekül válogatott Mednyánszkyk, Farkas Istvánok, Nagy Istvánok, Rudnayk között. És Mednyánszky különösen gazdagon voltjelen ebben a gyűjteményben, amely szinte minden korszakából, képtípusából ízelítőt adott."

41 Aradi Nóra jól érzékelteti - a gyűjteményi arányokat kivéve - azt, hogy a Glücksék kezelésében lévő műegyüttes töredékessége, veszteségei ellenére is képes volt a nagy építményről, a több mint négy évtizeden át összeálló Wolfner-Farkaskollekcióról, annak releváns elemeiről és konstans tényezőiről számot adni. Glücksék a gyűjtemény fönntartásával bizonyos tekintetben megörökölték-megkapták Farkas István kapcsolatai egy részét is. Voltak művészek, akik a gyűjtemény egyes részeinek rendszeres tanulmányozása miatt barátság közeli kapcsolatot ápoltak Glücksékkel. Ilyen volt például Barcsay Jenő, akit különösen a gazdag Mednyánszky-műegyüttes vonzott. O végül is Kossuth-díjából, 1954-ben megvásárolt tizenkét Mednyánszky-festményt Glückséktől.

1

" A művészetet, Farkas István műveit különös rajongással szerető Glücksék otthona a gyűjtők körében ismert és látogatott lett. A megőrzött-megtartott kollekció baráti ajándékozásokkal,

43 és további eladásokkal is fogyott, más gyűjteményeket is erősített.

11 A Wolfner-Farkas-gyűjteménynek Farkas Károly és Farkas Pál tulajdonát képező része 1980. augusztus 1-ére keltezett ajándékozási szerződéssel a kecskeméti Katona József Múzeumba került.

43 „A Magyar Állam mint megajándékozott képviseletében eljáró Katona József Múzeum [...] a kezelési jogokat gyakorolja. [...] A szerződés célja: a/ az I. sz. jegyzékben felsorolt műveknek [...] állandó kiállításon történő bemutatása, b/ Ajándékozók, Farkas István külföldön élő fiai lehetővé kívánják tenni, hogy édesapjuk, továbbá Mednyánszky László, Nagy István alkotásait Európában [...] is kiállíthassák, népszerűsíthessék - kulturális kapcsolataik felhasználásával."

43 A szerződés mellékleteként három jegyzék készült. Az I. számú 291 mű-tételt tartalmaz, ebből 24 Mednyánszky-mű, valamint ehhez csatoltak 8 rajzmappát.

17 Az eredetileg 151 művet tartalmazó II. számú jegyzék a Farkas Károlynak és Pálnak Olaszországba kiszállított alkotásokat sorolja föl, két rajzmappával együtt Mednyánszkytól 23 mű-tételt.

48 A III. számú jegyzékben, illetve az I. számú jegyzékben föl nem sorolt művekkel Glücksék szabadon rendelkezhettek. Ennek Glücks Ferenc halála után szerződésmódosítás lett a következménye, mely szerint Glücks Ferencné tizenhat festmény tulajdonjogát dr. Keleti Györgynek adta át.

49 1983 őszén megnyitotta kapuit a Kecskeméti Képtár a hazai bécsies szecesszió páratlan díszítettségű épületében, a Cifrapalotában.

30 A képtár állandó kiállításának gerincét, centrumát alkotja a Wolfner-Farkas-gyűjteményből bemutatott Mednyánszky László-, Farkas István- és Nagy István-terem. Megnyugvással idézhetem itt Sarkantyú Mihály szavait: „Az oeuvre fennmaradását tekintve szerencsés fordulatot hozott Mednyánszky Wolfner Józseffel 1898-ban kötött, majd 1903-ban a Singer és Wolfner kiadóra átruházott képátvételi szerződése."

31 E szerencsés fordulat eredményeként láthatjuk Mednyánszky és mások műveit a Kecskeméti Képtárban, a Magyar Nemzeti Galériában, a szolnoki Damjanich János Múzeumban és magángyűjteményekben. 4. Kállai Ernő Mednyánszkymonográfiájának hirdetése (Új Idők, 1943. január 30. 150.) 5. Lyka Károly Farkas István kiállításán az Ernst Múzeumban (Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete), 1943 (Új Idők, 1943. március 6. 274.)