Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)
Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Gellér Katalin: „Vonjuk ki magunkat egyre jobban és jobban az érzéki csalódások eme világából"
GELLER KATALIN „Vonjuk ki magunkat egyre jobban és jobban az érzéki csalódások eme világából™ Mednyánszky a kortársak szemével: a filozófus-festő 1. Odilon (Párizs Redon; Buddha magántulajdon) „Vándor-bölcs" és „kóbor festő" - ezekkel a jelzőkkel illette a legtöbbször Mednyánszkyt csodálója és barátja Justh Zsigmond író Fuimus című regényében, „festészete mégis filozófiával van tele" - írta róla egyik cikkében. 2 „A hindu és spiritiszta tanokkal ő ismertetett meg bennünket oly vonzó és érdekfeszítő modorban, melynek lehetetlen volt ellenállni" - írta Csók István. 3 Más emlékezők is hasonló módon jelenítették meg: „sok mindenről beszélgettek, talán éppen Mednyánszky kedvenc témájáról, Buddháról, vagy a zsidó prófétákról". 1 A francia szimbolizmus kiemelkedő mestere, Odilon Redon „említette egyszer, hogy a mi Mednyánszkynkkal, fiatal korában, Fontainebleau-ben megismerkedett, s érdekes filozofáló egyéniségnek találta őt." 3 A Rippl-Rónai József emlékezéseiből kiemelt mondat Mednyánszky és az első korszakában önmagát filozófusként és költőként is meghatározó Redon eszmeközösségére utal (1. kép). Redon kedvelt festőiről hasonló szellemben nyilatkozott, így Jean-François Millet-t „ritka tüneménynek" tartotta, mivel úgy látta, a festő és a gondolkodó egysége testesült meg benne. 6 Többek között ezek az utalások is azt mutatják, hogy Mednyánszkyt erősen foglalkoztatták a korszakban divatos eszmék, melyek elsősorban a szimbolista alkotóknál jelentkeztek, s melyek a művészetről való gondolkodás egy másfajta régiójába vezetnek be. Az 1880as évek végétől egyre erősödő szimbolista mozgalom filozófiai, vallási, morális alapú művészet iránti igénnyel lépett fel. Irodalomban, zenében, képzőművészetben szinte vallásos hévvel valamilyen megváltó eszme után kutattak a művészek. A franciaországi intellektuális és művészeti körökben a neoplatonizmussal, a kortárs filozófiával, a szocializmussal, a teozófiával vagy a spiritizmusssal való foglalkozás, az élet- és művészetfilozófiai törekvések kibogozhatatlanul áthatották egymást. A nabik (Pierre Bonnard, Edouard Vuillard) a „Templomban" szombatonként Plotinos írásait, Zarathustra himnuszait tanulmányozták, misztikus irodalmat olvastak. Paul Sérusier például az okkult tanokat megújító, XVIII. századi misztikus Emanuel Swedenborg műveit kedvelte. A festményein keleti és nyugati vallási szimbólumokból építkező Paul Ranson elsősorban Edouard Schüre könyve (Les Grands Initiés, 1889) iránt lelkesedett. 7 Lázadás volt ez is, nem a forma, hanem a gondolkodás, az eszmék forradalma, s ugyanúgy nemzetközi mozgalommá terebélyesedett, mint a realizmus, naturalizmus különböző megjelenési formái, vagy a szecesszió. A szimbolizmust kísérő számos misztikus teória közül a teozófia volt az egyik legnagyobb hatású: kiemelkedő mesterek munkásságát befolyásolta. A belga szimbolizmust újabban teljes egészében a franciaországi Rózsakeresztesek mozgalmából, Joséphine Péladan nézeteiből eredeztetik. 3 A teozófia hatásának elismertségét végül is annak köszönheti, hogy felfedezték az absztrakció születésében, Vaszilij Kandinszkij, Piet Mondrian és Frantisek Kupka művészetében játszott szerepét. 9 Ismerte Mednyánszky családi, baráti köre, a nagyőri kastélyban gyülekező szűk körű társaság, melynek központi figurája Czobel István közgazdász, vallásfilozófus, aki „teozófus bölcselő" is volt. 10 Német nyelven megjelentetett vaskos köteteiből kiolvasható széles kört befogó érdeklődése. A nagyőri kastély, melyben felnőtt, Mednyánszky kedvelt tartózkodási helye maradt, Katona Nándor naplója szerint ide vonult vissza meditálni az 1897-től buddhista eszméket valló festő. 11 E különös szellemi műhelybe tartozott Mednyánszkyn kívül Justh Zsigmond író és Czobel Minka költőnő is. 12 A felvidéki szűk arisztokrata kör - melyben korábban szabadkőművesek is voltak érdeklődése, műveltsége kiterjedt minden, a korban feltűnő szellemi és művészeti áramlatra. 13 Czobel Minka költőnő édesapja - az evolucionizmus híve - könyvtárában Darwin, Haeckel, Spencer, valamint Geoffroy-St.-Hillaire és Lamarck művei sorakoztak. Justh Zsigmond a felvidéki nemességről írt kulcsregényében, a Fuimusban a lélektani naturalizmus eszközeivel úja le barátait. Jól ismerte kora művészeti áramlatait, de misztikus tanok irán-