Jávor Anna szerk.: Buzási Enikő: Mányoki Ádám (1673–1757), Monográfia és ouvre-katalógus (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/2)

Előszó

1708-ra datálva: lázár, 1933.15; Kampis, 1937. 84; Mányoki emlékkiállítás, 1957. 4; Galavics, 1969. 43; Hopp, 1973. 734; Galavics, 1980. 502; Rózsa, 1980. 517. A kép 1707-es datálásáról: Buzási, MÉ 1988.168. Lang doktor fizetésére: Hopp, 1980. 437. Az itt közölt kimutatás 1712-ben készült, s feltehetően az utolsó a gdanski tartózkodás idejéből. Hopp, 1980. 436. Arra nézve, hogy a fizetések az emigráció előtti időszakhoz képest nem változtak, egy 1709-es kifizetési jegyzék ad támpontot, amely azonban nem tünteti fel Mányoki nevét, így feltételezhető, hogy egy év végi elszámoláshoz készült, amikor Mányoki már nem volt a fejedelmi udvarban. Megjegyzendő, hogy a vele együtt elutazott Klement neve sem szerepel rajta. Az udvartartás teljes személyzetét felsoroló jegyzékben szereplő összegek közül: Lang doktor (itt Jakabként!) „1200 Annuale Salarium", Ottlik György főudvarmester „1000", Vay Ádám udvari tanácsos „2000". A pénznem nincs megnevezve. Ld.: MTAKK, Ms. 4973. benne: „Kegyelmes Urunk ő Felsége egész udvaránál lévő Felső és Alsó Renden való Tiszteknek és szóigáknak esztendőbeli fizetéseknek s ahoz való Accessioriumoknak s Deputátumoknak Generalis Extractusa 1709." Hagedorn, 1755. 258. A szabadságharc államának diplomáciai tevékenységéről s abban Mányoki feladatairól: Ráday Pál iratai, 1961. „A kuruc diplomácia szervezete és működése" című fejezet. Rákóczi művelődéspolitikai koncepciójára, gyakorlati intézkedéseire, valamint az udvari értelmiség tevékenységére: Köpeczi - R. Várkonyi, 1976 . 292-304. „A művelődéspolitikus" című fejezet. Mányokiról ugyanott: 302. Mányoki korábban ismeretlen brüsszeli útjáról: Klement János levele Ráday Pálnak, Berlin, 1709. február 23. Budapest, Ráday-levéltár IV. d/2-17. A Ráday Pál iratai készülő III. kötetéből, amelynek kéziratát még Benda Kálmán bocsátotta rendelkezésemre. A levél csupán megemlíti, hogy Mányoki Brüsszelben tartózkodik, feladatát azonban nem részletezi. A külföldi tanulmányútra Rákóczi már Mánvoki szolgálatba lépésekor ígéretet tett a festőnek. Erről a festő 1711. július 18-án Berlinben kelt levelében ír. lukinich, 1927. 663. Idézi: lázár, 1933. 15; Garas, 1953. 90; Galavics, 1980. 501. Mányoki hollandiai küldetésére Hagedorn, 1755. 259. Valamennyi Mányokira vonatkozó adat Daniel Ernest Jablonskinak, Rákóczi berlini szuperintendensének Klementhez írott levelében szerepel, s ezekben bizonyos Rákóczinak járó tartozás behajtásáról, valamint boreladási ügyletekről esik szó. A levelek közölve: Fiedler, 1858. 191-192. 1711. augusztus 4; uo. 203-204. 1711. augusztus 8; uo. 204-206. 1711. augusztus 22; uo. 212-213. 1711. szeptember 22; uo. 233-235. 1711. november 17. Mányoki egy másik feladatáról, matematikai eszközök elkészíttetéséről Rákóczi számára, 1711. július 18-án Berlinben írott levelének utóiratában esik szó. lukinich, 1927. 664. Az elutazás dátumára, a személyekre, valamint az útvonalra vonatkozóan: Beniczky Gáspár naplója, 1707-1710. In: Rákóczi Tár. I. 220; lázár, 1933. 16; Ráday Pál iratai, 1961. 54; Hopp, 1973. 734; Galavics, 1980. 503; R. Várkonyi, 1980. 174, 185, valamint: Dobozi Istvánnak, Rákóczi követének 1709. december 26-án Berlinben írt levele, mely szerint Mányoki és Klement Varsóban vannak. Budapest, Ráday levéltár, IV.d/2-17. 42. sz. levél. Budapest, Ráday levéltár, IV.d/2-17. 33. sz. levél. Mányoki küldetése során használt álnevét Benda Kálmán oldotta fel: Ráday Pál iratai, 1961. 29, 54. Az eredetileg „Epistola Celsi..." címmel írt röpirat idegen nyelvű kiadásaira vonatkozó irodalomtörténeti feldolgozások: Esze, 1961. 482-489; Benda, 1979. 252-265; Köpeczi, 1996. 34, 43. Arról, hogy a mű kiadatásában Mányokinak esetleg szerepe lehetett, részletesebben és bővebb adatokkal: Buzási, MÉ 1988. 173. A kötetre vonatkozó újabb kutatásról, a kiadás és a külföldi terjesztés részleteiről: Köpeczi, 1996. 38-39, 43-52. lukinich, 1927. 663. 29 Galavics, 1980. 504-507. További irodalmát lásd a hivatkozott katalógusszám alatt. 30 Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Kupferstichkabinett, A 48742. Singer Nr. 60866. Rézmetszet; 614x400 mm. Szignálva: „Ad. vander Werf Eques pinxit - P. van Gunst sculpsit - R. Leers excudit". A Rákóczit ábrázoló mezzotinto előképeként meghatározva és közölve: Buzási, MÉ 1988. 178. 31 R. Várkonyi, 1980. 169-172, 176, 183, 185-187, 190, 192-193; R. Várkonyi, 1983. 204-205; továbbá Bárczy, 1980. 283-284. 31 Rastawiecki, 1850-1857. II. 37; Rastaioiecki, 1886.189; Thieme-Becker, XXIV. 1930. 191. 33 Mányokinak 1712. július 29-én 1 rajnai forint 48 krajcárt fizettek ki, amelyet réztáblára költött. Az adatot téves összeggel („48 krajcár") és dátummal (június) közli: Hopp, 1973. 735/13. ].; valamint Galavics, 1980. 508. Ld.: MTAKK, Ms. 4973. benne: „1712 esztendőbeli perceptiók" (számozatlan lapon) július 29-hez: „Mányoki Ádám képíró kezéhez réztáblára ... 1 rhen 48". 34 1710. márciusi 9-i továbbutazásáról Hollandiába ld. a 25. jegyzetben idézett levelet. 1710 végére tehető Berlinbe való visszaérkezéséhez ld: Ráday Pál iratai, 1961. 54; ott-tartózkodásának részleteihez: Fiedler, 1858. a 23. jegyzetben idézett levelek. 35 Hagedorn, 1755. 258; lázár, 1933. 17; Gdanskba érkezésének idejéről: Galavics, 1980. 508, Fiedler, 185 8 . 274. 142. levél, amelyben Rákóczi Klementnek 1712. január 30-án Gdanskból Mányoki megérkezéséről ír. Ugyanakkor szállásköltségét csak 1712. április 13-tól fizetik: MTAKK, Ms. 4973. benne: „1712 esztendőbeli perceptiók" (számozatlan lapon) augusztus 18-hoz: „A Mányoki uram szállásaiul à 13 Apr. usque hue ... 18 rhen". További, eddig közöletlen Mányokinak szóló kifizetések gdanski tartózkodásának idejéből ugyanott, június 22-höz: „Mányoki Ádám uramnak fizetésében ... 100 rhen"; október 11-hez: „A képírónak Gr. Kéry uram kezéhez ... 7 rhen 30"; Mányoki gdanski működésére vonatkozó egyéb adat: Szathmári Király Ádám naplójában feljegyez egy esetet, amely arra utal, hogy Mányoki ez időben madárcsendéletet ábrázoló trompe l'oeil megfestésével próbálkozott. Ilyen témájú képéről azonban nincs tudomásunk. Lásd: Szathmári Király Ádám Napló-Könyve 1711-1717 Esztendőkben, II. Rákóczi Ferenc Fejedelem Bújdosásiról. In: Rákóczi Tár I. 260; továbbá Hopp, 1973. 735; Mányoki gdanski lakhelyét leírja Vay Ádám, ld. Esze, 1969. 32; Hopp, 1973. 735. 36 A Rákóczi-arckép készítési idejének pontosabb datálásában egy adat adhat támpontot, amely szintén a Rákóczi-Aspremont-levéltár másolati anyagában szerepel: MTAKK, Ms. 4973. benne: „1712 esztendőbeli perceptiók" (számozatlan lapon) október 5hez: „A leveles ferslagokat és az ő Felsége házában a képíró munkáját felszegezni való vas szegekre ... 30 xr". Minthogy a forrás szerint a „képíró munkáját" Rákóczi házában kívánják elhelyezni, vélhetően a fejedelem portréjáról van szó, amely eszerint nem sokkal korábban készülhetett el. 37 Adriáén van der Werffhez: Katalog München, 1972. ugyanitt a leydeni „finomfestők" hatásáról Werffre: 6; továbbá: Eckardt, 1971. 51, 213; Gaehtgens, 1987; Thieme-Becker, XXXV. 1942. 393395. Arnold Boonenhez: Thieme-Becker, IV. 1910. 332; AKL XII. 1996. 639. 38 Az említettekhez ld. Arnold Boonen portréi közül: Jan van de Poll fiával, Harmen Hendrickkel. Amsterdam, Rijksmuseum, ltsz.: 1266. 48,5x39,5 cm; Férfiarckép, Amsterdam, Rijksmuseum, ltsz.: A. 1914. 50x42,5 cm; Női arckép (az előbbi párdarabja) ltsz.: A. 1915. 50x42,5 cm; Brechje Hooft, van Harmen van de Poll özvegye, Amsterdam, Rijksmuseum, ltsz.: A. 1263. Katalog Amsterdam, 1976.129; Nicolas IL Six gyermekkori képmása, Amsterdam, Six-Stichting, ltsz.: 71; Adriáén van der Werff portréi közül: Önarckép, 1699. Amsterdam, Rijksmuseum, ltsz.: A 465. 81x65,5 cm; Margaretha Rendorp portréja, 1692. Amsterdam, Rijksmuseum, ltsz.: A. 1267. 48x39 cm. Katalog Amsterdam, 1976. 599; Schalcken Werffre gyakorolt hatásáról: Katalog München, 1972. 6.